Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

15. fejezet - 13. A PHALANX ÉS A HOPLITÁK HOMÉROSNÁL

15. fejezet - 13. A PHALANX ÉS A HOPLITÁK HOMÉROSNÁL

Homéros: Ilias. XIII 129-133; 701-708.

Kr. e. 8. sz.

Válogatott daliák vártak Hektórra s a trósra, dárda a dárdához, pajzs ért meredezve a pajzshoz, pajzs pajzsot, sisak ért sisakot, hős férfiu férfit: sok ragyogó gombú forgós sisak összecsapódott míg bólintottak: mivel ennyire sűrüen álltak.

S csöppet sem tágított Oileus gyors fia, Aiás Aiásnak, Telamón sarjának az oldala mellől: ámde miként ugaron két borszinü jó bika vonszol jólácsolt nagy ekét, egy szívvel, nékifeszülve, s szarva tövében az izzadság patakokban előtör; s kettejüket csak a jól kigyalult járom (zygon) különíti, míg igyekezve a föld-peremig húzzák a barázdát: íly szorosan léptek most egymás oldala mellett.

D.G.

A nehézfegyverzetű gyalogosok olyan szorosan léptek egymás mellett a phalanxban, mint az igába (zygon) fogott ökrök. Ebből a hasonlatból származik a zeugités kifejezés, vö. Plutarchos: Pelo- pidas. 23: „A lakedaimóniak, akik a harcművészet nagyszerű mesterei voltak, semmire se képezték ki magukat tudatosabban, mint hogy ne maradozzanak el egymástól, és soraik soha fel ne bomoljanak, hanem összezárkózva (zeugitais) támogassák egymást...”