Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

151. fejezet - 149. NIKOLAOS DAMASKÉNOS: AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉLETE

151. fejezet - 149. NIKOLAOS DAMASKÉNOS: AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉLETE

Jacoby, F.: Fragmente dergriechischen Historiker. 90 F 125-130; Bellemore, J.: Nicolaus of Damas- cus Life of Augustus. Bristol, 1984.

Kr. e. 49-44

  1. A zavaros helyzetben, amibe a város került (Kr. e. 49), anyja, Atia és Philippus Caesart őseik egyik birtokára küldték. 8. Körülbelül tizennégy éves volt, amikor felkereste a forumot, hogy letegye a bíborszegélyű togát (toga praetexta), és felöltse a tiszta fehéret (toga pura), ami a férfivá válás jelképe (Kr. e. 48. október 18). 10. Azonban, bár a törvény szerint felvették a város polgárai közé, anyja meggátolta, hogy kitegye a lábát a házból, kivéve, ha oda ment, ahová gyermekkorában is járt, és rákényszerítette, hogy ugyanazt az életformát folytassa, és ugyanabban a szobában aludjon, ahol korábban. Hivatalosan ugyan férfi volt, minden egyéb tekintetben gyermekként kezelték.

  1. Caesar abban az időben dictator volt, ami a legmagasabb méltóság volt a római jog szerint, és hazájában irigyelték ezért. „Fia” jelen volt vele a színházakban, az ivásza- tokon, lakomákon, és megjegyezte, hogy Caesar nagyon kedvesen elbeszélgetett vele, mintha saját fia lenne. Az ifjú bátorságot gyűjtött, mert sokan könyörögtek kegyekért – barátok és polgártársak –, hogy megkérje Caesart az érdekükben, és kellő alkalmazkodással keresve az alkalmas pillanatot, kéréssel fordult hozzá, és Caesar elfogadta kérelmét. Nagyon értékessé vált sokak számára kapcsolatai miatt, mert óvatos volt, és nem alkalmatlan időben kérelmezett, vagy akkor, amikor Caesar haragudott valami miatt. Több alkalommal is bizonyította emberszeretetét és természetes okosságát.

  1. ... Caesar már korábban elhatározta, hogy fiává fogadja, de félt, hogy az ifjú teljesen el fog feledkezni az erényről, és megváltoztatja életmenetét, elbizakodottá válik szerencséjének fordulata láttán, vagyis abba a betegségbe esik, ami gyakran sújtja azokat, akik szerencsés környezetben nevelkednek. Ezért eltitkolta ezt a szándékát és végrendeletileg adoptálta, mert gyermektelen volt, és minden javának örökösévé tette – bár pénzének negyedét másokra hagyta, barátaira és a római polgárokra, amint ez később kiderült.

38. ... Egy csüggedt és feldúlt szabadosa érkezett otthonról (Apollóniába), akit anyja küldött, és egy levelet hozott, benne a hírrel, hogy Cassius és Brutus meggyilkolta Caesart a senatusban. Anyja azt tartotta a legjobbnak, hogy fia térjen vissza hozzá, mert nem tudja, mire vezet a gyilkosok tette. Azt mondta, viselkedjen férfi módjára, tartson tanácskozást, és cselekedjen úgy, ahogy a szerencse és a lehetőségek megkívánják. Ezek a dolgok derültek ki anyja leveléből.

43. Caesar elhatározta, hogy higgadt marad, és Rómába megy, hogy megtudja, milyen események követték Caesar halálát, és majd azután tárgyaljon az egész helyzetről.

  1. Amikor megérkezett, találkozott azokkal, akik Caesar temetésekor Rómában voltak. aki egyebek mellett azt mondta neki, hogy Caesar végrendeletében őt nevezte meg fiaként, és vagyonának háromnegyedét rá hagyta, míg a fennmaradó negyedét mások kapták, és hogy ebből az utóbbi részből a római népre hagyott fejenként hetvenöt drachmát. Hozzátették, hogy Caesar megbízta Atiát, a fiú anyját a temetés felügyeletével, és elmesélték, mekkora tömeg vette útját a Forum felé, ahol felravatalozták és eltemették Caesart.

  2. A gyilkosokról, Brutusról, Cassiusról és híveikről azt mondták, elfoglalták a Capito- liumot, és őrséget állítottak, majd felszólították a rabszolgákat, legyenek szövetségeseik, és felajánlották nekik a szabadságot, és hogy az első és második napon sokan csatlakoztak hozzájuk, mert Caesar barátai még mindig rémültek voltak, de amikor a szomszédos colo- niák lakosai, akiket Caesar telepített le, nagy tömegben Lepidushoz, a lovasság parancsnokához és Antoniushoz, Caesar volt consultársához vonultak, és elhatározták Caesar meggyilkolásának megbosszulását, a „gyilkosok” nagy része szétoszlott. Később jelentették, hogy Brutus és Cassius, miután elpártoltak tőlük, gladiátorokat és olyan embereket gyűjtöttek maguk köré, akik Caesar elszánt ellenségei, illetve az összeesküvés részesei voltak...

  1. Amikor az ifjú Caesar értesült a történtekről, a gyásztól könnyekre fakadt, és fájdalommal gondolt vissza Caesarra és iránta érzett szeretetére...

  1. Caesar megtudakolta barátaitól, mit gondolnak a dologról, és késlekedés nélkül elfogadta a Caesar nevet és az adoptálást mint a szerencse kegyét és kedvező előjelet. Uralma saját magára és az egész emberiségre, saját hazájára és a római népre is áldásosnak bizonyult. Azonnal azért a pénzért és felszerelésért küldetett, amit Caesar korábban előreküldött a parthus hadjárat céljára. Amikor Asia provincia rendes évi adójával együtt meghozták neki, Caesar megelégedett az atyai pénzzel, és a nép vagyonát az állami kincstárba küldte.

  1. A gyász után, ami a nagy Caesar halálát követte, barátai azt javasolták az ifjú Caesarnak, hogy keresse Antonius barátságát, és tartsa rajta szemét cselekedetein.

109. Kifizette a népnek a pénzt, ez a tette sok jóakarót szerzett számára.

V. O.

Nikolaos Damaskénos Kr. e. 64 körül született Damaszkuszban. Héródés iudaeai uralkodó (ur. Kr. e. 37-4) tanácsadója és történetírója, és Antonius gyermekeinek tanára volt. Augustus is kedvelte. Nikolaos Damaskénos írt egy 144 kötetes Világtörténetet, egy önéletrajzot, és meglehetősen elfogult szellemben összefoglalta Augustus életrajzát, amelynek csak részletei maradtak fönn. A princeps fiatal éveire vonatkozó könyvek forrása feltehetőleg Augustus önéletrajza volt. Feltűnő az ifiú Octavianus és anyja, Atia viszonyának ábrázolása.