Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

198. fejezet - 196. DIOCLETIANUS KERESZTÉNYÜLDÖZÉSE

198. fejezet - 196. DIOCLETIANUS KERESZTÉNYÜLDÖZÉSE

Lactantius: A keresztényüldözők halála. 12-13.

303

  1. Az üldözés megindítására alkalmas és megfelelő napot választottak, és választásuk a Terminalia (a Határőrzés istene) ünnepére esett, február 23-ra, hogy úgyszólván határt szabjanak vallásunknak. Csatarendbe állított testőrcsapatok indultak tehát, fejszékkel, meg egyéb vas szerszámokkal felszerelve, és minden oldalról behatolva a (nikomédiai) templomba, ezt az igen magas épületet néhány óra alatt a földdel tették egyenlővé. 13. Másnap (február 24-én) kiadtak egy rendeletet, amely előírta, hogy fosszák meg e vallás követőit minden tisztségüktől és méltóságuktól; bármilyen rendűek vagy rangúak, kínza- tásnak vethetők alá, ellenük mindenfajta per kezdeményezhető, ők maguk viszont nem fordulhatnak elégtételért bírósághoz sem testi sértés, sem házasságtörés, sem vagyoni kártétel esetén. Egyszóval megfosztották őket szabadságuktól és jogaiktól. A rendelet szövegét valaki1 letépte és szétszaggatta – bár ez helytelen, de nagy bátorságról tanúskodó tett volt –, s közben gúnyosan megjegyezte: kifüggesztették a proklamációt a szarmaták és gótok fölötti győzelemről. Tüstént elvitték, és nemcsak megkínozták, hanem annak rendje és módja szerint tűzzel égették, és ő mindvégig csodálatos türelemmel viselve szenvedéseit égett hamuvá.

A.T.

  1. Az egyik mártírakta szerint Euétiosnak hívták, és vagyonos polgár volt.