Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

20. fejezet - 18. A HÁROM LEGKORÁBBI GÖRÖG BETŰÍRÁSOS FELIRAT

20. fejezet - 18. A HÁROM LEGKORÁBBI GÖRÖG BETŰÍRÁSOS FELIRAT

  1. Az athéni Dipylon temetőben talált, geometrikus stílusú agyagkorsó bekarcolt felirata, LSAG

  1. tábla 1.

  1. Pithékusai szigetén talált rhodosi csésze (skyphos) bekarcolt, jobbról balra futó felirattal, ML 1, LSAG 47. tábla 1.

  2. Gabiiban, egy nő sírjában talált agyagedény. Vö. Peruzzi, E.: Cultura greca a Gabii nel secolo VIII. La Parola del Passato, 47, 1992, 459-468.

A. Kr. e. 735 k., B. Kr. e. 725 k. C. Kr. e. 770 k.

A.

Az, ki a táncosokat tréfában mind megelőzi,

(kapja) e (vázát ?)

N. Gy.

B.

Nestór kupája, [én]belőle[m] inni jó.

Hogyha az ajkad hozzáér e poh[ár]hoz, a szíved szépkosz[orú]s Aphrodité vágyát érzi azonnal.

Sz. J. Gy.

C.

EULIN vagy EUOIN

A. A verses felirat egy tréfás táncverseny győztesét köszönti. Az első sor hexameterét egy adóni- si sorra emlékeztető, de nehezen értelmezhető sor követi. Elképzelhető, hogy a második sor nem is rendelkezett semmiféle jelentéssel, hanem egy gyakorlatlan kéz az ábécé betűit (KLMN) próbálgatta. Ne feledjük el, hogy az írást ekkor még kevesek ismerték.

  1. Vitatott, hogy a vers a homérosi Iliasból (XI 632-637) ismert Nestór-kupára utal, vagy a skyphos tulajdonosát valóban Nestórnak hívták (természetesen a homérosi hős nevére utalva). Az első sor kiegészítése bizonytalan. Lehet, hogy jelentése „Nestór kupája, amelyből inni jó”. Az első sor jambikus, a második és harmadik hexameteres.

  2. E rövid feliratot az itáliai Gabii temetőjében találták egy nő sírjában, szokatlan alakú, helyi készítésű edényre karcolva (Kr. e. 770 k.). Olvasata (EULIN vagy EUOIN) éppoly bizonytalan, mint értelmezése (EULIN[OS] = jó szövő, ti. a halott vagy EUOIN[OS] = jó ború, ti. az edény). Mindenesetre feltűnő, hogy a görög írás az első itáliai görög gyarmatváros megalapítása előtt megjelent Latiumban, ráadásul éppen abban a városban, amelyet Plutarchos is a görög kultúra itáliai megismertetőjének tartott, hiszen szerinte Romulus és Remus Gabiiban tanulta meg a betűvetést (Plutarchos: Romulus. 6., vö. Peruzzi 463-468.).