Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

21. fejezet - 19. SZICÍLIA GYARMATOSÍTÁSA

21. fejezet - 19. SZICÍLIA GYARMATOSÍTÁSA

Thukydidés: A peloponnésosi háború. VI 2-5.

Kr. e. 735 k.

6, 2. Az ősi időkben így települt be, s teljes lakosságát a következő népek alkották. A hagyomány szerint a sziget egy részét a kyklópsok és laistrygónok lakták, de származásukról éppoly keveset tudok mondani, mint arról, hogy honnan vándoroltak be, vagy hogy hová költöztek el ezután. Elégedjünk meg azzal, amit a költők mondanak, vagy amit kiki éppen gondol felőlük. Utánuk először valószínűleg a sikanosok telepedtek le, sőt saját állításuk szerint még előttük éltek itt, mint őslakók, a valóság azonban az, hogy ezek voltaképpen ibérek, akiket a ligyes nép az ibériai Sikanos folyó mellől űzött el. Róluk kapta aztán a korábban Trinakriának nevezett sziget a Sikania nevet, s még ma is ott élnek Szicília nyugati részén. Ilion elfoglalása után az achaiok elől megmenekült néhány trójai csapat Szicíliába hajózott, s miután itt a sykanosok szomszédságában letelepedtek, közös néven elymoinak nevezték őket. Városaik Eryx és Egesta. Közelükben telepedett le néhány phókisi, akiket a vihar annak idején Trójától először Libya, majd Szicília partjaihoz sodort. Végül az opikoi nép elől menekülve a sikelosok költöztek át Italiából, ahol eredetileg laktak, mint mondják, valószínűleg az áramlatokat és a megfelelő szelet használva ki, tutajokon, de az is lehet, hogy valamilyen más módon.

  1. A hellének közül először a Thuklés vezetésével Euboiáról idehajózó chalkisiak alapították meg Naxost, majd oltárt emeltek Apollón Archégetésnak, amely most a városon kívül van, s a Szicíliából útnak induló követségek először ennél szoktak áldozni (Kr. e. 735 k.). Syrakusait egy évvel később egy korinthosi Héraklida, Archias alapította, de előbb elűzte a sikelosokat a szigetről, amelyen a tengertől immár nem övezett belső város áll (Kr. e. 734 k.). Csak később csatolták hozzá a megerősített külső várost, amely aztán nagyon népessé vált. Thuklés a chalkisiakkal Naxosból elindulva Syrakusai alapítása után öt évvel, miután a sikelosokat fegyverrel elűzte, megalapította Leontinoit (Kr. e. 729 k.), majd Katanét, noha maguk a katanéiak Euarchost tartják városuk alapítójának.

  2. Ez idő tájt érkezett Megarából Szicíliába egy telepescsoporttal Lamis, s itt, a Panta- kyas folyó mellett megalapította a Trótilon nevű helységet. Később átköltözött embereivel Leontinoiba, hogy egy ideig a chalkisiak polgártársai legyenek, de elűzték őket, erre megalapították Thapsost, ahol Lamis meghalt. A többiek felkerekedtek Thapsosból, és a sikelosok egyik királya, Hyblón vezetésével, aki átengedte nekik a területet, megalapították Hyblaia Megarát (Kr. e. 728 k.). Kétszáznegyvenöt évig laktak itt, mikor Gelón, Syra- kusai tyrannosa elűzte őket a városból és a vidékről (Kr. e. 484/481 k.). De még mielőtt elűzték volna őket, száz évvel a letelepedésük után az anyavárosukból, Megarából segítségükre jött Pammilos közreműködésével megalapították Selinust (Kr. e. 630 k.). Gelát az új gyarmatosokkal odaérkező rhodosi Antiphémos és a krétai Entimos alapították negyvenöt évvel Syrakusai megalapítása után (Kr. e. 690 k.). A város a Gela folyóról kapta nevét, a helyet azonban, ahol most áll, s amelyet először megerősítettek, Lindioinak nevezték; államberendezkedése a dór törvényeken alapult. A gelaiak városuk alapítása után mintegy száznyolc évvel alapították meg az Akragas folyóról elnevezett Akragast (Kr. e. 590/582 k.). A feladat elvégzésére Aristonust és Pystilost küldték oda, akik a városban a gelai törvényeket honosították meg. Zanklét eredetileg Kyméből, az Opikiában lévő, chalkisi eredetű városból odaérkezett kalózok alapították (Kr. e. 756 k.). Később Chalkisból és Euboia egyéb részeiből nagy tömeg áramolt ide, s a földet közösen felosztották egymás között. Az alapítás megszervezője Periérés és Krataimenés volt, az egyik Kyméből, a másik Chalkisból (Kr. e. 730 k.). A városnak a sikelosok adták a Zanklé nevet, területének sarlószerű alakja miatt, mivel a sikelosok a sarlót zanklénak nevezik. Később elűzték őket a samosiak és a többi ión, akik a médek elől menekülve Szicíliában kötöttek ki. A samosiakat pedig nem sokkal később Anaxilas, Rhégion tyrannosa űzte el, aki a várost vegyes származású lakossággal telepítette be, és, megváltoztatva korábbi nevét, saját hazájáról Messénének nevezte el (Kr. e. 490 után).

  3. Himerát a Zankléból odaérkezett Eukleidés, Simos és Sakón alapította, az ide letelepültek többsége chalkisi volt, s csatlakoztak hozzájuk azok a syrakusaiak is, akik egy belső harcban vereséget szenvedtek, az úgynevezett Mylétidák (Kr. e. 650 k.). A dór és chalkisi nyelvjárást vegyítő keverék nyelven beszéltek, s a chalkisi törvények szerint éltek. Akrait és Kasmenait syrakusaiak alapították, Akrait hetven évvel Syrakusai (Kr. e. 664 k.), Kasmenait pedig mintegy húsz évvel Akrai alapítása után (Kr. e. 644 k.). Kama- rina első alapjait is a syrakusaiak rakták le Daskón és Menekólos vezetésével, mintegy százharminc évvel Syrakusai megalapítása után (Kr. e. 599 k.). Mikor aztán a kamarina- iakat Syrakusaitól való elszakadásuk miatt fegyverrel elűzték, a várost syrakusai hadifoglyok váltságdíja fejében Hippokratés, Gela tyrannosa kapta meg, s Kamarinát új alapítóként ismét benépesítette (Kr. e. 492). Mikor a lakókat Gelón ismét elűzte, a várost harmadízben Gela lakói alapították újra (Kr. e. 484).

M. Gy.

Thukydidés a Kr. e. 415-ben Szicília meghódítására indított athéni expedíció bevezetéseként idézi fel a sziget meghódításának történetét.

kyklóps – Mitikus egyszemű lények, Uranos és Gaia fiai (Hésiodos: Munkák és napok. 139 skk., 501 skk.).

laistrygón – Mitikus emberevő óriások, vö. Homéros: Odysseia. X 81.

sikanos – Vaskori nép Nyugat-Szicíliában (Cannatello a későbbi Agrigento mellett).

Trinakria – Az elnevezés feltehetőleg Szicília háromszögletű alakjára utal (treis akrai – három csúcs). Az Odysseiában szereplő Thrinakié (X 105) a thrinax = háromágú szigony szóból ered.

Ilion – Trója.

elymusok – Az Eryxöt, Entellát és Egestát (Segestát) alapító, a hagyomány szerint kis-ázsiai eredetű nép. Városaik neve inkább ligur gyökerekre utal.

Libya – Afrika.

sikelos (lat. siculus) – Kelet-Szicília a latinhoz közel álló nyelvet beszélő lakossága a vaskor

ban (vö. Pantalica és Finocchito necropolisaival a Kr. e. 9-7. században).

Archégetés – Alapító, vezető, általában istenek mellékneve, de királyokat (pl. a spártai rhétrá-

ban) és gyarmatalapítókat (pl. Kyrénében, vö. 35. dok.) is neveztek így.

Szicília görög gyarmatosításának zárójelben szereplő, hagyományos dátumait a görög történetírók következtették ki, részben mitikus hagyományok, részben pedig a generációszámítás alapján, ti. az ő korukban a gyarmatosítók hányadik nemzedéke élt az adott polisban. Thukydidés forrása feltehetőleg a syrakusai Antiochos mára már elveszett munkája volt. Az olykor önkényesnek tűnő adatokat a régészet eszközeivel vizsgálták felül, és a legtöbb évszám, ha nem is pontosan, de évtizedre, negyedszázadra megbízhatónak bizonyult.