Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

30. fejezet - 28. DRAKÓN TÖRVÉNYEI

30. fejezet - 28. DRAKÓN TÖRVÉNYEI

IG I3 104; ML 86. Erősen lekopott felirat, ma az athéni Epigraphiai Múzeumban őrzik. A felirat keletkezési ideje Kr. e. 409/408. Vö. Stroud, R. S.: Drakons Law on Homicide. Berkeley – Los Angeles, 1968.

Kr. e. 621

A Phrearrioi Diognétos jegyezte Dioklés archónsága alatt

A tanács és a nép határozatot hozott, az Akamantis prytaneiája alatt, Diognétos jegyezte, Euthydikos elnökölt, (X)e(no)phanés(?) tette a javaslatot: | 5. Drakón emberölésre vonatkozó törvényét írják fel az anagrapheusok, átvéve a törvényt a basileustól, a tanács jegyzőjével együtt, egy kőoszlopra, és állítsák fel a Stoa Basileia előtt. A pólétések adják ki a munkát a törvény szerint, a költséget a hellénotamiasok utalják ki.

| 10. Első tábla.

És ha valaki szándék nélkül ölt, menjen száműzetésbe. A basileusok vizsgálják meg, hogy bűnös-e gyilkosságban, kezével ölve vagy felbújtással, az ephetések pedig ítélkezzenek. A tettes kiegyezést köthet, ha él az atya vagy a fivér vagy a fiak, mindegyikükkel, vagy pedig az ellenkező fél győz a perben. Ha ezek közül egyik sem | 15. él már, és az emberölés szándéktalan volt, és az ötvenegy ephetés meg is állapítja a szándéktalanságot, a tettes hazatérését megengedheti a phratria tíz tagja, ha akarja. Ezeket az ötvenegyek választják ki, előkelőségük szerint. Azok is, akik korábban | 20. követtek el emberölést, ennek a törvénynek a hatálya alá essenek. Vádat emelni az agorán az emberölés tettese ellen mindenki jogosult a másodfokú rokonságon belül; részt vehetnek a bevádolásban az unokatestvérek,

az unokatestvérek fiai, a vők, az apósok és a phratria tagjai

emberölés tetteseazötvenegyek|25

ha pedig valaki egy gyilkost megöl vagy oka lesz halálának, aki távol tartja magát az agorától, a versenyjátékoktól és az amphiktyóniai szentélyektől, ugyanolyan megítélés alá esik, mint aki egy athéni polgárt ölt meg. Az ítéletet az ephetések mondják ki. A gyilkosokat meg lehet ölni vagy el lehet fogni saját földjükön, de nem lehet bántalmazni, se pénzbírságot behajtani rajtuk, különben az elkövető a kár kétszeresével bűnhődik

S. J.

Élettelen tárgyak megbüntetése Pausanias VI 11, 6.

.Miután elhunyt, egy ember azok közül, akik életében gyűlölték, éjszakánként odament Theagenés szobrához, és megkorbácsolta az ércet, mintha magát Theagenést bántalmazná. A szobor azonban egyszer rázuhant, és így vetett véget a sértegetésnek. A meghalt ember fiai pedig gyilkosság vádját emelték a szobor ellen. A thasosiak a tengerbe süllyesztették a szobrot; ezzel Drakón nézetét követték, aki a gyilkosságra vonatkozó törvényeket alkotta meg az athéniek számára, és ezeket kiterjesztette az élettelen tárgyakra is, ha valami például lezuhan és megöl egy embert.

S. J.

Drakón Aristaichmos archóni évében hozta meg törvényeit, vagyis ő maga ekkor nem volt archón. Állítólagos vérrel írott törvényeiből semmi sem maradt fenn, „drákói” szigora valószínűleg korai törvényhozó toposz. A Kr. e. 409/408-as törvényrevízió során újra fölírt ún. emberölési törvény a vérbosszú ellen irányult. Tudjuk, hogy Solón Drakón valamennyi törvényét hatályon kívül helyezte, az emberölési törvény kivételével (AP 7,1). Drakón vérbosszúellenes törvényének különös aktualitást adtak a kylóni vérbűnt követően az arisztokrata nemzetségek között fellángolt klánharcok.