Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

32. fejezet - 30. EGY ZSARNOK PORTRÉJA: PERIANDROS

32. fejezet - 30. EGY ZSARNOK PORTRÉJA: PERIANDROS

Diogenés Laertios: A kiváló filozófusok életrajzai és nézetei. Periandros I 94-100.

Kr. e. 600 k.

A korinthosi Periandros, Kypselos fia, a Hérakleidák nemzetségéből származott. Feleségének neve Lysidé volt, ő azonban Melissának hívta. Lysidé az epidaurosi tyrannosnak, Proklésnak és Aristokratés leányának, Aristodémos nővérének, Eristheneiának volt a leánya. Róluk Hérakleidés Pontikos A kormányzásról szóló könyvében azt állítja, hogy csaknem egész Arkadiát uralták. Melissától két fia született, az egyiket Kypselosnak, a másikat Lykophrónnak hívták. Az ifjabbik éles eszű volt, az idősebb viszont gyengeelméjű. Egyszer Periandros haragjában egy zsámollyal úgy megütötte vagy megrúgta feleségét, aki ráadásul állapotos volt, hogy az meghalt. Hitelt adott ugyanis az ágyasok rágalmainak, akiket ezért később megégetett.

Az anyja halála miatt bánkódó Lykophrónt Kerkyrára száműzte. Később, amikor a kor már eljárt fölötte, elküldött érte, hogy a tyrannist átadja neki, ám Lykophrónt addigra elemésztették a kerkyraiak. Felbőszült erre Periandros, és elküldte ezek gyermekeit Alyattéshez, hogy herélje ki őket. A hajó azonban kikötött Samoson, s ők oltalmat kerestek Héránál, a samosiak pedig menedéket adtak nekik.

Periandros ekkor feladta a reményt, és meghalt. Nyolcvanéves volt. Sósikratés szerint negyvenegy évvel Kroisos előtt, a negyvenkilencedik Olympias kezdetén halt meg. Hé- rodotos első könyvében azt állítja, hogy Thrasybulos, milétosi tyrannos vendégbarátja volt.

Periandros volt az első, aki testőröket tartott, uralmát tyrannissá tette, és nem engedte meg akárkinek, hogy a városban éljen, így mondja Ephoros és Aristotelés is. Fénykora körülbelül a harmincnyolcadik olympias idejére esett, és negyven évig uralkodott.

G. T.

Diogenés Laertios (Kr. u. 2-3. sz.) filozófus-életrajzokat tartalmazó munkája a történeti és bölcsekre vonatkozó toposzok valóságos tárháza. Talán meglepő, hogy a korinthosi tyrannos is szerepel ebben az összeállításban, de ez nem bölcselkedésével, hanem azzal magyarázható, hogy más politikusokhoz hasonlóan bekerült a hét görög bölcs Kr. e. 4. században kikristályosodott kánonjába (vö. 32. dok.). Periandros tetteiről először Hérodotos számol be, és az ő ábrázolására is jellemző, hogy a tyrannos portréjában keverednek a zsarnoki és a pozitív elemek. Anyjával folytatott állítólagos viszonya annak a magyarázata, hogy a jó uralkodó miért válik zsarnokká: Periandros nem tudta, hogy titkos éjszakai látogatója saját anyja, s amikor rádöbbent, elborult az elméje. A milétosi Thra- sybulos fiktív levelének forrása Hérodotos (I 20-23), e kötet 31. dokumentuma, a motívum római továbbéléséhez lásd e kötet 44. dokumentumát. A 38. olympias: Kr. e. 628-625.