Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

57. fejezet - 55. AZ EPHÉBOSOK ESKÜJE ÉS A PLATAIAI ESKÜ

57. fejezet - 55. AZ EPHÉBOSOK ESKÜJE ÉS A PLATAIAI ESKÜ

Tod 204; Fornara 57; Siewert, P.: Der Eid von Plataiai. Vestigia 16. München, 1972. A felirat a Kr. e. 4. század végén keletkezett.

Kr. e. 479

Istenek. Arés és Athéna Areia papja, Dión, Dión fia Acharnaiból állította.

| 5. Az ephébosok ősi esküje, amit minden ephébosnak le kell tenni. vvv Nem hozok szégyent a szent fegyverekre, és nem hagyom el a bajtársamat, bárhol is fogok állni (a sorban). Megvédem a szentélyeket és a középületeket, s hazámat nem | 10. gyengébben fogom örökül hagyni, hanem megnövelve és megerősödve, amennyire csak erőmből telik, és együttműködve mindenkivel. És készségesen engedelmeskedni fogok mindenkori parancsnokaimnak, a fennálló és ezután | 15. meghozandó törvényeknek, s ha valaki eltörli őket, minden erőmmel és mindenki segítségével fellépek ellene, és tisztelni fogom az ősi szentélyeket. Tanúk az istenek, Agraulos, Hestia, Enyó, Enyalios, Arés és Athéna Areia, Zeus, Thalló, Auxó, Hégemoné, Héraklés, | 20. a haza határai, búzák, árpák, szőlők, olajfák, fügefák. vacat

Eskü, amit az athéniak tettek a barbárok elleni csatára készülve. vvvvvv „Harcolni fogok, míg csak élek, és nem becsülöm többre életemet a szabadságnál, és | 25. nem hagyom el sem a taxiarchost (vagy taxilochost), sem az enómotarchést, sem amíg él, sem halála után, és nem vonulok vissza, csak ha parancsnokaim (hégemones) adnak visszavonulási parancsot, és megteszem, amit a stratégosok | 30. parancsolnak, elesett bajtársaimat (symmachesamenón) azonnal eltemetem, és senkit sem hagyok temetetlenül, és ha győzelmet aratunk a barbárok fölött, meg fogom tizedelni a thébaiak városát, de semmi kárt nem teszek Athénban, Spártában, Plataiaiban | 35. és a többi szövetséges városban. Sem a barátokat, sem az ellenséget nem fogom kiéheztetni, és nem zárom el tőlük a vizet. Ha betartom az | 40. eskü előírásait, városom meneküljön meg a betegségektől, ha pedig nem, betegedjék meg; városom sértetlenül maradjon, ha pedig nem, pusztuljon el; <földem> teremjen (bőségesen), ha pedig nem, meddő maradjon; és az asszonyok olyan gyerekeket szüljenek, akik szüleikre hasonlítanak, ha pedig nem, torzszülötteket; | 45. és a jószágok magukhoz hasonló utódokat szüljenek, ha pedig nem, torzszülötteket.” Ezt az esküt téve, befedték pajzsaikkal az áldozatokat, és trombitaszó kíséretében könyörögtek, hogy ha az esküt tevők közül valaki valamit megszeg az eskü előírásaiból, és nem tartja be azokat, | 50. a szentségtörés azok fejére szálljon, akik esküt tettek.

N. Gy.

Az eskü szövege egy Kr. e. 4. század végén keletkezett feliraton maradt fönn. A felirat első huszonegy sora az ephébosok esküjét tartalmazza, és utána következik a plataiai eskü szövege. Az ephébo- sok esküjének egy részére hivatkozik Lykurgos szónoklata (Leókratés ellen. 76-77), és majdnem teljes terjedelemben idézi Pollux (8, 105), valamint Stobaios: Florilegium. XLIV 48. Az ephébosok esküjének végén az istenek felsorolásába illesztik a haza határait, a gabonákat, szőlőket, olajfákat. Erre utal Plutarchos is az Alkibiadés-életrajzban (15): „Ugyanakkor (Alkibiadés) lelkükre kötötte az athéniaknak, hogy szárazföldi uralmukat is erősítsék meg, és tettekkel váltsák valóra azt az esküt, amelyet az athéni ifjak Agraulos templomában tesznek. Az eskü szövege szerint Attika határának az árpát, a búzát, a szőlőtőkét, a fügét és az olajfát tekintik, s ilyen módon arra tanítják őket, hogy mint birtokukra nézzenek minden megművelt és gyümölcstermő földre.” (M. E.)

A plataiai eskü hitelességét már az ókorban vitatták fjtteopompos, FGrHist 115 F. 153), bár Lykurgos beszéde (Leókratés ellen) nagyon hasonló szöveget őrzött meg.

Lykurgos: Leókratés ellen. „80: Ezért aztán, bírák, ezt a fogadalmat tették Plataiainál a hellének valamennyien, akik eltökélték, hogy felsorakoznak és megvívják harcukat Xerxés hatalmával szemben. Ezt nem ők fogalmazták meg, hanem ahhoz az eskühöz hasonlított, amit ti szoktatok tenni. Méltó rá, hogy meghallgassátok. Régen történ mindez, mégis kiérződik a leírtakból erényük. Olvasd hát föl nekem!

81. Eskü: »Életemet nem becsülöm többre a szabadságnál, parancsnokaimat nem hagyom cserben sem amíg élnek, sem haláluk után, és eltemetem valamennyi csatában elesett bajtársamat. A barbárok fölött aratott győzelem után a Hellasért harcoló városokban semmi kárt nem teszek, a barbárokhoz húzókat azonban mind megtizedelem (dekateusó). A szentélyeket, amelyeket a barbárok lángba borítottak és feldúltak, semmiképpen nem építem újjá, hanem utódaimra hagyom, mint a barbárok szentségtörésének emlékművét.«” (N. Gy.)

Különös, hogy az athéniak esküje spártai katonai tisztségeket (taxilochos, enómotarchés, hé- gemón) említ. A kiéheztetésre és a víz elzárására vonatkozó tilalmat Aischinés beszédéből (2,115) ismerjük, de ott az amphiktyónia tagállamai fogadják meg ezt. A felirat utolsó mondata bizonyosan nem tartozott az eredeti dokumentum szövegéhez.