Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

70. fejezet - 68. ATHÉNI HATÁROZAT A PÉNZ, SÚLYOK ÉS MÉRTÉKEK EGYSÉGESÍTÉSÉRŐL

70. fejezet - 68. ATHÉNI HATÁROZAT A PÉNZ, SÚLYOK ÉS MÉRTÉKEK EGYSÉGESÍTÉSÉRŐL

ML 45.

Kr. e. 450-446 v. 425-423

. a városok főhivatalnokai vagy az athéniek főhivatalnokai . A szövetségi kincstárnokok vegyék jegyzékbe a városokban működő pénzverőket; ha a városok valamelyikéből nem pontosan jegyzik fel, bárki, aki akar, tegyen bejelentést a thesmothetések bíróságához a jogtalanságot elkövetők ellen; a thesmothetések pedig öt napon belül folytassák le a tárgyalást. a bejelentők számára egyenként. Ha valaki a főhivatalnokokon kívül akár a polgárok, akár az idegenek közül nem cselekszik a határozatoknak megfelelően, legyen jogfosztott, vagyonát kobozzák el, és annak tizede legyen az istennőé.1 Ha pedig nincsenek jelen athéni főhivatalnokok, hajtsák végre a határozat rendelkezéseit az egyes városok főhivatalnokai; és ha nem cselekszenek a határozatoknak megfelelően, indítsanak ezek ellen a főhivatalnokok ellen jogfosztási eljárást Athénben.

Miután a pénzverdében átvették a pénzt,2 nem kevesebbet, mint a felét verjék újra ki, és fizessék ki, hogy a városoknak legyen megfelelő pénzük; a felügyelők mindig vonjanak le minánként három drachmát. A másik felét öt hónapon belül cseréljék ki, ellenkező esetben a törvény szerint felelnek. Ami megmarad a befizetett pénzből, verjék ki és adják át a stratégosoknak vagy az apodektéseknek. Miután pedig ezt kifizették, hozzanak határozatot az Athénával és Héphaistosszal szemben fennálló tartozásokról. Ha pedig valaki javaslatot nyújt be vagy bocsát szavazásra arról, hogy idegen pénzt használjanak vagy kölcsönözzenek, jelentsék fel azonnal a tizenegyeknél, a tizenegyek pedig büntessék halállal az illetőt; ha azonban az ügy vitás, vigyék bíróság elé.

A nép pedig válasszon hírnököket, és küldje ki őket a határozatok értelmében, egyet a szigetekre, egyet Ióniába, egyet a Helléspontoshoz, s egyet a thrákiai területre; ezeknek útiköltségét feljegyezve a stratégosok utalják ki. Ha nem teszik ezt, fejenkint tízezer drachma büntetést kapjanak. Állítsák fel ezt a határozatot a városok főhivatalnokai kőoszlopra felírva mindegyik város főterén, és a felügyelők a pénzverde előtt. Ha ők maguk vonakodnak, hajtsák végre ezeket az athéniek. A hozzájuk érkező hírnök szólítsa fel őket arra, amit az athéniek elrendeltek. A tanács jegyzője a jövőre nézve írja hozzá a tanács esküjének szövegéhez a következőket: „Ha valaki ezüstből pénzt ver a városokban, vagy nem használja az athéniek pénzét, súlyait vagy mértékeit, hanem idegen pénzeket, mértékeket és súlyokat, azon bosszút állok, és megbüntetem a szerint a régebbi határozat szerint, amelyet Klearchos indítványozott.”

Legyen szabad mindenkinek beszolgáltatnia a külföldi pénzt, amit birtokol, és beváltania a fentebbieknek megfelelően, amikor akarja; a város viszont cserébe adjon neki belföldi pénzt, az pedig hozza a magáét Athénbe, és adja le a pénzverdében. A felügyelők pedig mindent, amit egyenként beadtak, vegyenek jegyzékbe, és tegyék ki az oszlop mellé a pénzverde előtt, hogy bárki, aki akarja, megtekinthesse. Vegyenek jegyzékbe minden külföldi pénzt is, külön az ezüstöt és az aranyat, és az összes belföldi pénzt.

S. J.

Ez a vitatott időpontban hozott határozat nem maradt fönn Athénban (többek között ezért is nehéz datálni), hanem hat különböző városban talált töredékből állították össze. A töredékek megtalálási helye: kettő származik Syméből, egy-egy lelőhelye pedig Aphytis, Kós, Siphnos, Smyrna (mára elveszett), Odessa. A határozat nem tiltotta be az egyes polisok pénzverését, hiszen élekt- ronból, illetve rézből ezután is verhettek pénzt, csak a leggyakoribb, a külkereskedelmi forgalomban meghatározó „közös valutát” egységesítették. Az athéniak a pénzcserén 3 százalékot kerestek (minánként 3 drachmát).

  1. Az istennő Pallas Athéné.

  2. A más városok által vert, kötelezően beszolgáltatott ezüstpénzt.