Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

75. fejezet - 73. THÉRAMENÉS KÖVETSÉGE ÉS A PELOPONNÉSOSI HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKE

75. fejezet - 73. THÉRAMENÉS KÖVETSÉGE ÉS A PELOPONNÉSOSI HÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKE

P. Mich. 5982. Vö. Pesely, G. E.: ’tte Origin and Value of the ’tteramenes Papyrus. AHB, 3, 1989, 29-35; Engels, J.: Der Michigan-Papyrus über ’tteramenes und die Ausbildung des ’tteramenes- Mythos. ZPE, 99, 1993, 125-155.

Kr. e. 405/404

[Néhányan] szót emeltek [a javaslat] ellen, hogy [^éramenés teljhatalmú követként menjen] a lakedaimóniakhoz, és azt mondták, hogy a világ legképtelenebb dolgát teszi, mert | 5. míg mások az ellenfél elől titkolnak el dolgokat, addig ő a | 10. polgártársai előtt nem merészel arról beszélni, amiről az ellenféllel tárgyalni szándékozik. Ő pedig ez ellen föllépve azt mondta:

– A szónokok a legtöbb dologban tökéletesen tévednek. Mert ha mi lennénk abban a helyzetben, | 15. mondta, hogy a békefeltételeket megszabjuk, mindegy lenne, mit gondolok arról, hogy milyen feltételek mellett lenne jó a városnak megkötni a békét. | 20. Minthogy azonban az ellenség a helyzet ura, nem bátorságos a békéről meggondolatlanul beszélni. Mert nyilvánvaló, hogy el fogják várni a tárgyalásokon, | 25. hogy semmit se titkoljunk el abból, amit készek vagyunk nekik adni, sőt megkísérlik, hogy ezeken belül még más dolgok beszolgáltatását is kiszabják ránk. Ezek (ti. az előző szónokok) tehát őrá- juk (ti. a lakedaimóniakra) bízzák a választást, | 30. én viszont rátok. Mert ők mindent nyilvánvalóvá tennének a lakedaimóni kémek számára abból, amiről tanácskozunk.

A népgyűlés úgy vélte, hogy helyesen beszél, | 35. és a békekötés ügyében teljhatalommal felruházott követként bocsátották útjára. Théramenés pedig mindjárt azután, hogy megválasztották, | 40. megpróbált tárgyalásba bocsátkozni vele (ti. Lysandrosszal) a békéről. Lysandros azonban fölszólította őt, | 45. hogy a lakedaimóniakkal [Spártában tárgyaljon].

N. Gy.

Théramenés követségét Xenophón és Lysias a papirusztól eltérően ábrázolja.

Xenophón: Hellénika. II 2, 14: „A követek hazatértek, és beszámoltak a kudarcról. Az embereken csüggedés lett úrrá, mert úgy gondolták, hogy rabszolgasorba taszítják őket, és addig is sokan fognak éhen veszni, amíg útnak indíthatják a következő követséget. 16. Ez volt a helyzet, amikor Théramenés felszólalt a népgyűlésen, és fölajánlotta, hogy ha jónak látják, küldjék el őt Lysandroshoz. Ki fogja tudakolni, hogy miért ragaszkodnak a lakedaimóniak a falak elpusztításához, rabszolgává akarják tenni a várost, vagy csupán ebben látják a béke zálogát?

Amikor megérkezett Lysandroshoz, több mint három hónapot töltött nála. Arra várt, hogy az athéniak tökéletesen kiéhezzenek, és bármilyen javaslatot elfogadjanak. 17. A negyedik hónapban visszatért, és elmondta a népgyűlésen, hogy Lysandros idáig magánál tartotta, majd kijelentette, hogy nem ő, hanem az ephorosok illetékesek abban, amit kérdez, menjen hozzájuk Lakedaimónba. Ezután teljhatalmú küldöttként beválasztották a Lakedaimónba induló tízfős követség tagjai közé. 18. Lysandros közben hírnököket küldött az ephorosokhoz, néhány lake- daimónit és Aristotelést, az athéni menekültet, és megüzente, hogy azt a választ adta Thérame- nésnek, hogy az ephorosok hivatottak dönteni a háború és béke ügyében. Amikor 19. Thérame- nés követtársaival megérkezett Sellasiába, megkérdezték tőlük, hogy milyen javaslatot hoznak. Felhatalmazták őket a béke megkötésére – válaszolták. Ekkor az ephorosok kiadták az utasítást, hogy hívják őket Spártába. Amikor odaértek, a spártaiak népgyűlést hívtak össze. Sok hellén ellenezte, de leghangosabban a korinthosiak és a thébaiak, hogy békét kössenek az athéniakkal, szerintük a várost el kell pusztítani. 20. A lakedaimóniak azonban nem értettek egyet azzal, hogy rabszolgává tegyék azt a hellén várost, amely annyira jeleskedett, amikor Hellast hatalmas veszély fenyegette. – Ezért békét kötöttek, amelynek értelmében az athéniak lerombolják a hosszú falakat és Peiraieus védműveit, tizenkét hajó kivételével átadják flottájukat, visszafogadják a menekülteket, ugyanazt tekintik ellenségnek és barátnak, mint a lakedaimóniak, és követik őket szárazon és vízen, bárhová vezetnek is hadjáratot..” (N. Gy.)

Lysias XIII 11: „Elment hát Lakedaimónba (Théramenés), és hosszú időn át ott maradt, hátrahagyva titeket az ostromgyűrűben, jól tudva, milyen szorult helyzetben vagytok ti, a köznép tagjai, mivel a háború és a csapások következtében legtöbbeteknek fogytán a készleteitek, de ő úgy gondolta, hogy ha abba a szorult helyzetbe kerültök, amibe éppen ő juttatott titeket, szívesen belementek bármiféle békefeltételekbe. 13. Théramenés ezután tért vissza Lakedaimónból. Odasietett hozzá néhány stratégos és taxiarchos, közöttük Strombichidés és Dionysodóros és más polgárok, akik jószándékkal voltak irántatok, amint ezt később be is bizonyították, és hevesen tiltakoztak. Olyan békét hozott ugyanis, amit saját bőrünkön tapasztaltunk meg: sok kiváló polgárt elvesztettünk, és a harmincak száműzetésbe kényszerítettek minket.” (N. Gy.)