Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

85. fejezet - 83. A MÁSODIK ATHÉNI TENGERI SZÖVETSÉG

85. fejezet - 83. A MÁSODIK ATHÉNI TENGERI SZÖVETSÉG

Tod 123; IG II2 43. Márványstélé húsz töredéke. A stélé előoldala hordozta a határozat szövegét, bal oldallapja pedig a szövetségi rendszer tagállamainak nevét. A töredékeket az athéni agorán találták, és ma az athéni Epigraphiai Múzeumban őrzik. Vö. Cargill, J.: ^e Second Athenian Lea- gue. Berkeley – Los Angeles – London, 1981.

Kr. e. 377

Nausinikos archónsága alatt, a paianiai Kallibios, Képhisophón fia volt a jegyző.

A Hippothóntis-phylét illető hetedik elöljáróság alatt a tanács és a nép így határozott, | 5. az athmononi Charinos elnökölt, a javaslatot Aristotelés terjesztette elő.

Jó szerencsét az athénieknek és az athéniek szövetségeseinek. Hogy a lakedaimóniak engedjék (a többi) görögöket szabadon, önállóan és egész területüket biztonságban birtokolva nyugalomban | 10. élni, és hogy érvényes legyen és örökre fennmaradjon az általános béke, amelyre a szerződés értelmében megesküdtek a görögök és a (perzsa) király – a nép ezt a határozatot hozta.

Ha valaki a | 15. szárazföldön vagy a szigeteken lakó görögök vagy barbárok közül, amennyiben nem áll a (perzsa) király uralma alatt, szövetségese akar lenni az athénieknek és szövetségeseiknek, azzá lehet szabadsága és önállósága (teljes) birtokában, olyan államrendben | 20. élve, amilyet akar, és nem kell őrséget befogadnia, sem kormányzót elfogadnia maga fölé, sem adót fizetnie, ugyanolyan feltételek szerint, mint a chiosiak és thébaiak és a többi szövetségesek. Azoknak, akik szövetséget | 25. kötnek az athéniekkel és szövetségeseikkel, adja át a nép azokat a birtokokat, amelyeket az athéniek magán- vagy közbirtokként birtokolnak a szövetségbe lépők területén, és ezekre vonatkozólag adjon | 30. biztosítékot nekik. Ha esetleg az athéniekkel szövetséget kötő városok valamelyikére nézve kedvezőtlen feliratos kőtáblák lennének Athénben, a mindenkori tanács felhatalmazást kap ezek eltávolítására. Nausinikos | 35. archónságától kezdve az athéniek közül sem egyénileg, sem az állam útján nem szerezhet senki a szövetségesek területén sem házat, sem földet, sem vétel, sem zálog útján, sem semmi más | 40. módon; ha pedig valaki bármilyen módon vásárol vagy szerez, vagy zálogba vesz (ti. házat vagy földet), a szövetségesek közül bárki feljelentheti a szövetségi tanácsnál; a tanács tagjai pedig adják el a birtokot, és az ár felét adják a feljelentőnek, | 45. a másik fele pedig legyen a szövetségi kincstáré. Ha pedig valaki szárazon vagy tengeren haddal támad a szövetség tagjaira, nyújtsanak neki segítséget az athéniek és a szövetségesek | 50. szárazon és tengeren minden erejükkel, ahogy csak képesek. Ha pedig valaki – akár tisztviselő, akár magánember – e határozat ellenére azt javasolja vagy megszavaztatja, hogy valamit el kell törölni e határozat rendelkezéseiből, annak büntetése legyen a polgárjog elvesztése, | 55. vagyonát kobozzák el, és tizede az istennőé legyen, és ítélkezzenek fölötte az athéniek és a szövetségesek előtt, mint a szövetség megsértője fölött, s büntessék halállal vagy az athéniek és a szövetségesek | 60. területéről való száműzetéssel, ha pedig halállal büntetik, ne temessék el sem Attikában, sem a szövetségesek területén. Ezt a határozatot a tanács jegyzője írja fel kőtáblára, és helyezze el Zeus Eleutherios | 65. (szobra) mellett; az oszlopfelirat költségére az istennő kincstárnokai utaljanak ki hatvan drachmát a tíz talan- tonból. Erre az oszlopra írják fel a szövetségbe tartozó városok | 70. neveit, és ha valamely másik is szövetséges lesz. Ezeket írják fel, a nép pedig azonnal válasszon három követet, hogy azok a lehetőség szerint a thébaiakat is rávegyék arra, ami javukra lesz.

Ezeket választották meg: | 75. a marathóni Aristotelést, az anaphlystosi Pyrrhand- rost, a kollytosi Thrasybulost.

Ezek az államok az athéniek szövetségesei:

a chiosiak, a tenedosiak,a thébaiak,

| 80. a mytilénéiek,a chalkisiak,

a méthymnaiak,az eretriaiak,

a rhodosiak, a poiéssaiak,az arethusaiak,

a byzantioniak,a karystosiak,

a perinthosiak,az ikosiak,

| 85. a peparéthosiak,a pall[...],

a skiathosiak,[...]

a maróneiaiak,[...]

a dioniak,[...]

| 90. a parosiak, az o[...][...]

az athéniek,1 a p[...][...]

Aristotelés javasolta: [.] mivel először [.] önként belépnek [.] a nép és a (tanács?) határozatai [.] | 95. a szigetek [.] szövetségbe

A stélé bal oldallapján:

A kerkyraiak népe, az abdéraiak, | 100. a thasosiak, a thrákiai chalkisiek, az ainosiak, a sa- mothrakéiak, | 105. a dikaiopolisiak, az akarnanok, a kephalléniaiak, a prónnoiak, Alketas, | 110. Neoptolemos, [Iasó]n, az androsiak, a ténosiak, a hestiaiaiak, | 115. a mykonosiak, az antissaiak, az eresosiak, az astraiusaiak, a keósiak, | 120. az iulisiak, a karthaiaiak, a ko- résiaiak, az elaiusiak, az amorgosiak, | 125. a sélymbriaiak, a siphnosiak, a sikinosiak, a thrákiai oioniak, | 130. a neopolisiak, a zakynthosiak Néllonban élő népe.

S. J.

A második athéni tengeri szövetség hatósugara a Perzsiához tartozó görög polisok kivételével kiterjedt szinte az egész korábbi délosi szövetség területére. A szövetségesek biztosítékokat építettek be a szerződés szövegébe, hogy Athén ne alakíthasson a tagállamokból saját birodalmat, és az athéniek ne sajátíthassák ki a szövetségesek földjeit. A szövetség legfőbb szerve a szövetségi gyűlés (synedrion) volt. A második athéni tengeri szövetséget a Thébai ellen harcoló Spárta is elismerte Kr. e. 371-ben. A szövetség Kr. e. 355 körül formálissá vált. A felirat bal oldallapján szerepelnek azok a polisok, amelyek később csatlakoztak a szövetséghez. Ezek nevét nem egy kéz és nem is egyszerre jegyezte föl. A feliraton nem szerepelhetett hatvannál több tagállam (a délosi szövetségnek több mint háromszáz tagállama volt), noha Diodóros hetven (XV 30, 2), Aischinés pedig hetvenöt tagállamról beszél (II 70).

1. A kis euboiai település, Athénai Diades lakói.