Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

87. fejezet - 85. ATHÉNI TÖRVÉNY AZ EZÜSTPÉNZEK ELLENŐRZÉSÉRŐL

87. fejezet - 85. ATHÉNI TÖRVÉNY AZ EZÜSTPÉNZEK ELLENŐRZÉSÉRŐL

Athéni feliratos kőstélé, ma az athéni Agora Múzeumban őrzik (I 7180). Stroud, R. S., Hesperia, 43, 1974, 161-188; Bogaert, R.: Texts on Bankers, Banking and Credit in the Greek World. Epig- raphica. 3. Leiden, 1976, 21; Wankel, H.: Bemerkungen zu den athenischen Münzgesetz von 375/4. ZPE, 52, 1983, 69-74; ZPE, 53, 1983, 94.

Kr. e. 375/374

Így határoztak a törvényhozók (nomothetések); Hippodamas archóni évében; Nikophón terjesztette elő. Az attikai ezüstpénzt el kell fogadni, ha ezüstnek bizonyul, és az állami jelet viseli. | 5. Az állami ellenőr (dokimastés) ennek értelmében a pénváltó asztalok között ülve ellenőrizze az ezüstpénzeket mindennap, kivéve, amikor pénzbefizetés van, ilyenkor a tanácsházán (buleutérion) legyen. Ha valaki az attikaival azonos jelet viselő idegen ezüstpénzt hoz elébe, amennyiben ez megfelelő, az ellenőr | 10. adja vissza annak, aki hozta. Ha viszont réz- vagy ólommagja van, vagy nem tiszta ezüst, az ellenőr nyomban üsse át, s az istenek anyjának szent tulajdona legyen, és az ellenőr a tanácsnál (bulé) helyezze letétbe. Ha pedig az ellenőr nem ül a helyén, vagy nem a törvény szerint ítél, |

  1. a végrehajtók (syllogeusok) verjenek rá ötven csapást korbáccsal. Ha valaki nem fogadja el az ellenőr által ellenőrzött ezüstpénzt, fosszák meg mindattól, amit azon a napon eladásra kínál. A feljelentéseket gabonaügyekben a gabonafelügyelőknél (sitophylaxok), az agorán és | 20. másutt a városban a végrehajtóknál, a piacon (emporion) és Peiraieusban a piacfelügyelők előtt (epimelétések) kell megtenni, kivéve a gabonával kapcsolatos ügyeket, amelyeket a gabonapiacon, a gabonafelügyelők előtt kell intézni. A feljelentettek ügyében tíz drachma alatt az archónok legyenek jogosultak | 25. ítélni, a tíz drachma fölötti ügyekkel pedig járuljanak a törvényszék (dikastérion) elé. A thesmothetések sorsoljanak ezek számára bíróságot, amikor csak utasítják őket, s ha ennek nem tesznek eleget, büntetésként [.] drachmát fizessenek. A feljelentő, ha bárki ellen pert nyer, jogosult legyen a (büntetés összegének) felére. | 30. Ha az eladó rabszolga vagy rabszolganő, az archónok, akikre ezek az ügyek tartoznak, verjenek rá ötven csapást korbáccsal. Ha valamelyik archón nem a leírtak szerint cselekszik, bármelyik athéni, aki akarja és joga van hozzá, vezesse őt a tanács elé. | 35. Ha pedig elmarasztalják, ne legyen archón többé, és a tanács további büntetésként rójon ki rá legalább ötszáz drachmát. Avégett, hogy a hajótulajdonosok, kereskedők és mindenki más számára Peiraieusban is legyen ellenőr, a tanács állítson ki egy állami rabszolgát, ha van, vagy | 40. vásároljon egyet. A költségeket az apodektések utalják át. A piacfelügyelők ügyeljenek rá, hogy az ellenőr Poseidón sté- léje előtt üljön, és ugyanazon törvény szerint járjanak el, amelyet a városbeli ellenőrről hoztak. Ezt a törvényt írják fel | 45. kőstélére, amelyet a városban, a pénzváltó asztalok között és Peiraieusban, Poseidón stéléje előtt helyezzenek el. A tanács jegyzője jelentse a kialkudott bért a pólétéseknek, a pólétések pedig terjesszék azt a tanács elé. | 50. A piaci ellenőr kapjon fizetést Hippodamas archóni évében attól kezdve, hogy munkába állították. Az apodektések ugyanakkora fizetést utaljanak ki számára, mint a városbeli ellenőrnek, s bérét ettől kezdve ugyanonnan kapja, mint a pénzverők. | 55. Ha valahol valamilyen határozat ezen törvénynek ellentmondana, a tanács jegyzője távolítsa el azt.

G. T.

Az athéni baglyos ezüstpénzek nagy nemzetközi népszerűségnek örvendtek, ezért gyakran előfordult, hogy hamisították őket. Kétfajta hamisítást különböztethetünk meg egymástól. Az egyik ugyanolyan ezüstből készült, mint az athéni, súlya és ezüsttartalma is megegyezett azzal, csak éppen nem Athénban készült. A másik valódi hamisítvány volt, rézből, bronzból vagy ólomból, amelyet ezüstréteggel vontak be. A törvény értelmében a jó ezüsttartalmú pénz forgalmát ellenőrök (dokimastések) segítségével legalizálták, a hamis pénzt azonban kivonták a forgalomból, egy keresztvésettel érvénytelenítették, és a Nagy Istennő Agorán álló szentélyében, a régi tanácsháza (buleutérion) bejárata előtt álló Métróonban helyezték el. A megfelelő ezüsttartalmú, baglyos, de nem Athénban vert pénzek keletkezését magyarázza, hogy a Kr. e. 4. században nagyszámú athéni és más görög zsoldos szolgált Egyiptomban, a Perzsa Birodalomban és más államokban, s e katonák ragaszkodtak hozzá, hogy zsoldjukat a jól ismert és értékálló athéni pénzben kapják meg. A feliratban említett nomothetési testületet Kr. e. 403-ban hozták létre. Korábban – az oligarchia időszakát leszámítva – minden törvényt a népgyűlés hozott a tanács (bulé) előterjesztése alapján. Athénban tíz sorsolt apodektés, vagyis pénzügyi felügyelő volt, ők hajtották be az adóbérletek, az elárverezett javak vételára, valamint a föld- és bányabérletek összegeit. Tíz drachma értékig bírságot is kiszabhattak. A tíz sorsolt pólétés adta bérbe az állami ingatlanokat és vezette az elkobzott javak árverését. A feliratokat hordozó kőtáblákat nevezzük stélének.