Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

91. fejezet - 89. PHILIPPIKA

91. fejezet - 89. PHILIPPIKA

Démosthenés: II. Philippika. 1-4; 23-25. Vö. 22 híres beszéd. Budapest, 1995, 58-76.

Kr. e. 344

1. Athéni férfiak, valahányszor beszédek hangzanak el arról, hogy Philippos a békeszerződéssel ellentétben erőszakos cselekedeteket hajt végre, azt látom, hogy az érdekünkben előadott beszédek nyilvánvalóan jogosak is, emberségesek is, és mindazok, akik vádolják Philippost, úgy tűnik, azt mondják, amit kell, mégsem valósul meg semmi sem abból, aminek meg kell valósulnia, s ami miatt érdemes lenne meghallgatni őket. 2. Sajnos ma már városunk minden ügye olyan állapotba jutott, hogy minél jobban, minél világosabban kimutatja valaki, hogy Philippos megszegi a veletek kötött békét, és az összgörögség ellen szervezkedik, annál nehezebb tanácsot adnia arra nézve, hogy mit kell tennünk. 3. Ennek oka pedig abban rejlik, athéni férfiak, hogy bár a hódítókat nem szóval, hanem tettel és intézkedésekkel lehet megfékezni, mégis mindnyájan elmulasztjuk ezt: mi, politikusok mellőzzük ezeket a kérdéseket, tudniillik azt, hogy írásban vagy szóban javaslatot tegyünk, mert félünk a népszerűtlenségtől; helyette kárhoztatjuk Philippos szörnyű tetteit és egyéb viselt dolgait; ti meg, akik itt ültök, Philipposnál jobban értetek ahhoz, hogy a jogról beszéljetek és mások beszédét megértsétek, ám ahhoz, hogy megakadályozzátok őt abban, amire most törekszik, végképp renyhék vagytok. 4. Az eredmény tehát – ahogyan én látom – logikus és szükségszerű: ki-ki abban jobb, aminek idejét és igyekezetét szenteli: Philippos a tettekben, ti a szavakban.

  1. Ti pedig – folytattam – az ajándékozót és az ígérgetőt látjátok Philipposban, de ha eszeteknél vagytok, látni sem akarjátok, mert becsapott és rászedett benneteket. Zeusra – folytattam –, a városok sok mindent feltaláltak a védekezésre és biztonságuk megőrzésére, például a cölöpsáncot, a falat, az árkot és más efféléket. 24. Csakhogy mindez emberi kéz munkája, és pénzbe kerül. Van azonban a zsarnokkal szemben egy közös védelem, amelyet a helyesen gondolkodó emberek természete önmagában hordoz, s amely mindenki számára jó és üdvös, de különösen a sokaságnak kedvez. Mi ez? A bizalmatlanság. Ezt őrizzétek, ehhez ragaszkodjatok. Ha ezt megőrzitek, nem fogtok semmi szörnyűséget elszenvedni. 25. Mire törekszetek? A szabadságra. Hát nem látjátok, hogy Phi- lipposnak már a rangja is összeférhetetlen a szabadsággal? Mert minden király, minden zsarnok ellensége a szabadságnak, a törvénynek. Vigyázzatok – folytattam –, nehogy, miközben a háborút próbáljátok elkerülni, zsarnokot ültessetek a nyakatokra.

A.T.

Démosthenés athéni szónok a makedón II. Philippos terjeszkedő politikája ellen három gyújtó hatású, híressé vált szónoklatot intézett, ezeket nevezték el Philippikáknak (Kr. e. 351; 344; 341). Egy negyedik Philippika is fennmaradt, de ennek hitelessége megkérdőjelezhető. A démosthenési politikai szónoklatok alapján Philippikának nevezik Cicero M. Antonius ellen intézett tizennégy, nem kevésbé éles hangú beszédét is Kr. e. 44-43-ból (vö. 143. dok.). Ezért hívják Philippikának a támadó hangvételű, egy személy ellen irányuló politikai szónoklatokat (vö. 91. dok.).