Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

93. fejezet - 91. II. PHILIPPOS KATONAI SIKEREINEK TITKA

93. fejezet - 91. II. PHILIPPOS KATONAI SIKEREINEK TITKA

Démosthenés: II. Philippika. 47-52.

Kr. e. 341

47. Egyesek olyanfajta naiv beszéddel akarják városunkat vigasztalni, hogy Philippos mégsem olyan erős, mint amilyenek egykor a lakedaimóniaiak voltak, akik a tenger és az egész görög szárazföld felett uralkodtak, és szövetségesük volt a perzsa nagykirály, és senki sem tudott nekik ellenállni. Városunk még őellenük is tudott védekezni, és nem pusztult el a viharban.1 Én mégis azt mondom, hogy azóta szinte minden fejlődött, s a jelen semmiben sem hasonlít a múlthoz. De a legnagyobb fejlődés és változás éppen a hadügyben következett be. 48. Először is, úgy tudom, hogy akkoriban a lakedaimóniaiak – amiként valamennyi többi görög város is – egy évben csak négy vagy öt hónapon át, a kedvező időszak idején harcoltak, ilyenkor betörtek az ellenség földjére, azt hoplitáikkal, tehát polgárokból álló seregekkel pusztítgatták, majd hazatértek. Annyira ragaszkodtak az ősi szokásokhoz, vagy inkább a polis hagyományaihoz, hogy pénzen senkitől semmilyen szolgálatot nem vásároltak, s a háborút a hagyományos módszerrel és nyílt eszközökkel folytatták. 49. Most pedig láthatjátok, hogy a legtöbb bajt az árulók okozzák, anélkül hogy a seregek nyílt csatában összeütköznének. Azt is hallhatjátok, hogy Philippos már nem a gyalogos hopliták phalanxával menetel oda, ahová csak akarja, hanem könnyűfegyverzetűekből, lovasokból, íjászokból, zsoldosokból álló sereg kíséri. 50. Ha aztán ez a sereg a belső bajoktól szenvedő városokra tör, s a csüggedtség közepette azok még csak nem is merészkednek a városfalakon kívül, hadigépeivel ostromolja meg őket. Arról nem is szólok, hogy az ő számára mindegy a nyár vagy a tél, és nincs olyan évszak, amelyben szünetelnek. 51. Mindennek tudatában és számbavételével a háborút mindenáron távol kell tartani saját földünktől. Nem szabad magunkat a spártaiak ellen a „régi jó időkben” vívott háború emlékeivel álomba ringatni. Tetteinkben és előkészületeinkben mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy ő saját országából ki ne tudjon mozdulni, és ne kénysze- ríthessen bennünket nyílt összeütközésre. 52. Mert háború esetén nekünk is van nem egy természetadta előnyünk, ha egyszer, athéni férfiak, elszántuk magunkat a cselekvésre. Országának természeti viszonyai sok lehetőséget adnak a rablásra, zsámányszerzésre és ezerfajta más ártalomra. De a nyílt csatára nálunk jobban van felkészülve.

G. I.

Démosthenés beszéde arra figyelmeztet, hogy a makedónok a görög hadviseléssel szemben több stratégiai és taktikai újításuknak köszönhetik sikereiket. A merev hoplitaphalanx helyett köny- nyűfegyverzetűek, lovasok és íjászok, polgárokból álló sereg helyett zsoldosok adják a fő ütőerőt. A zsoldosok nemcsak a nyári hónapokban, hanem egész esztendőben fegyverben állnak. A várostromokban Philippos a legmodernebb ostromgépeket alkalmazza (vö. 89. dok.).

  1. Vagyis, bár elbukott a peloponnésosi háborúban, mégsem pusztult el.