Ugrás a tartalomhoz

Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig

Kövér György, Gyáni Gábor (2006)

Osiris Kiadó

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

Immár negyedszázada, hogy Ránki György felkérésére, Debrecenben, egy Nagyerdőhöz közeli albérleti szobában írták e kötet szerzői első s máig egyetlen közös cikküket, amely tudtunkkal sohasem látott napvilágot. Az „Egyetemista szemmel” címet viselő kézirat a hetvenes évek elején a történettudomány, a történészképzés, a történelemtanítás megújulásáról, annak hiányairól szólt. Ebből idézünk: „.. .a társadalom egyéb tevékenységi szféráinak, illetve objektiváció rendszereinek kutatási gyakorlata nem – vagy csak késve – követte a gazdaságtörténetet fejlődésében. Mind a társadalomtörténet s mind a politikatörténet – mely utóbbi sajátosan tradicionális ága historiográfiánknak – alig kereste a kapcsolatot a számára talán legfontosabb rokon tudománnyal: a szociológiával. Ennek megfelelően kevésbé hasznosíthatta mindazt a módszertani, néha még szemléleti eredményt is, amelyet egyes polgári történeti irányzatok (pl. a francia Annales és köre) felhalmoztak.” A kor nyelvezetén túl a szöveg jól tükrözi a szerzők akkori gondolkodásmódját, és felvillant valamit értékpreferenciáikból, törekvéseikből is. Ám egyikőnk sem gondolt arra, hogy hiányérzetünk egyik legsúlyosabbikát, a 19-20. századi magyar társadalomtörténet első összefoglalását épp mi fogjuk valaha megírni. Bár a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület alapító tagjaiként a Kör éves konferenciáinak kötetsorozatát („Rendi társadalom – polgári társadalom”) azóta már magunk mögött tudhatjuk, és kollégáinkkal számos társadalomtörténeti oktatási tervezet előkészítésében vettünk részt, s másokkal együtt igyekeztünk hozzájárulni, hogy a társadalomtörténet elnyerje méltó helyét a hazai történetírás keretei között, az önálló szintetizálás nem fordult meg a fejünkben.

A tankönyvírás lehetőségét úgyszólván a véletlen adta a kezünkbe. A kilencvenes évek elején az ELTE Szociológiai Intézetében a szociológus és szociális munkás hallgatók számára (újra) bevezették a társadalomtörténet oktatását. Úgy alakult, hogy a három félévre tervezett tárgy első két szemeszterének tanítására bennünket kértek fel, és mindmáig mi látjuk el ezt a feladatot. Azóta szerkesztésünkben megjelentek a vizsgára való felkészülést megkönnyítő szöveggyűjtemények kötetei. A közben megalakult Történetszociológiai Tanszék vezetője, Kovács I. Gábor ezek után vetette fel, hogy ideje volna hozzálátni a jegyzet-, illetve tankönyvíráshoz is. Eltartott egy darabig, míg pozitív ösztönzéssel, szelíd, de szívós rákérdezéssel és kifinomult nyomásgyakorlási technikával rávett bennünket, hogy az előadások alapján szerkesztett nyers változat nyomán elkészüljön végre a most nyomdába kerülő kézirat. A munka kísérlet a reformkortól a második világháború végéig terjedő korszak társadalomtörténetének összefoglalására. Igyekeztünk minden fellelhető eredményt hasznosítani, de a tematizálás, a koncepció, a továbbra is meglevő hiányok áthidalása kizárólag miránk hárult, és ezért a felelősséget magunkra is vállaljuk. Az oktatásban azonban a tankönyv és a szöveggyűjtemények együttes használatát ajánljuk.

Nem marad más hátra, mint köszönetet mondani az ELTE szociológus és szociális munkás hallgatóinak, akik figyelme, érdeklődése, kérdései és véleménye állandó s nélkülözhetetlen biztatást jelentettek a munka elkészültéhez. Ugyancsak szeretnénk megköszönni azon kollégáink és barátaink kritikai észrevételeit, akik a tankönyv első részének nyers változatáról elmondták gondolataikat. Nevüket itt most nem sorolhatjuk fel, de ők mindnyájan tudják, kikre gondolunk. Végül külön köszönet illeti Gyulai Zoltánt, aki nagy invencióval működött közre az első rész számos ábrájának a megszerkesztésében. Reméljük, az első magyarországi társadalomtörténeti tankönyv, amelyhez a legfőbb ösztönzést a fentiek értelmében valóban a szociológia adta, nemcsak a szociológusok, hanem a történészek, történelemtanárok és történészhallgatók, de talán további érdeklődők számára is hozzáférhetővé teszi a szakma legfrissebb eredményeit.

A szerzők

Budapest, 1998. október 12.