Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Földrajz, életrajz, történelem > Történelem

Magyarország története a XX. században

Romsics Ignác (2010)

Osiris Kiadó

Beágyazás
Magyarország története a XX. században

Magyarország története a XX. században

Romsics, Ignác

Szerzői jog © 2010-03-31 Ignác, Romsics

2010-03-31

Kivonat

Magyarország XX. századi történetének a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint a szerző kutatói eredményeire és oktatói tapasztalataira épülő, nagy ívű összegzése.

Tartalom

Előszó a negyedik kiadáshoz
Előszó
1. I. FEJEZET │ A „BOLDOG BÉKEIDŐK”
1. A MAGYAR ÁLLAM ÉS A HABSBURG BIRODALOM
2. A GAZDASÁG
3. AZ OKTATÁS
4. A TÁRSADALOM
5. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI FESZÜLTSÉGEK
A 67-esek és a 48-asok ellentéte
A dzsentri- és a zsidókérdés
A munkásság harcai
A föld- vagy parasztkérdés
A nemzetiségi kérdés
2. II. FEJEZET │ HÁBORÚ, FORRADALMAK, ELLENFORRADALOM – TRIANON
1. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
2. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM
3. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
4. AZ ELLENFORRADALOM
5. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS
3. III. FEJEZET │ HORTHY-KORSZAK
1. A GAZDASÁG
2. AZ OKTATÁS
3. TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
4. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
5. A POLITIKAI RENDSZER JELLEGE
6. KÜLPOLITIKA, HADSEREG, REVÍZIÓ
7. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
4. IV. FEJEZET │ MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
1. A NEMZETKÖZI HÁTTÉR
2. AZ EGYPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSA
3. A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS
4. ÚJJÁÉPÍTÉS, ÁLLAMOSÍTÁSOK ÉS A TÁRSADALOM ÁTRÉTEGZŐDÉSE
5. AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY ÉS A KULTÚRA ÁLLAMOSÍTÁSA
5. V. FEJEZET │ A RÁKOSISTA DIKTATÚRA
1. A PÁRTÁLLAM
2. A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA
3. OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
4. NAGY IMRE REFORMKÍSÉRLETE
6. VI. FEJEZET │ AZ 1956-OS FORRADAOM ÉS SZABADSÁGHARC
7. VII. FEJEZET │ A KÁDÁR-KORSZAK
1. MEGTORLÁS ES POLITIKAI KONSZOLIDÁCIO
2. A GAZDASÁG
3. OKTATÁSÜGY ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁS
4. TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
5. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
6. KÜLPOLITIKA ÉS KÜLFÖLDI MAGYARSÁG
7. KÁDÁR BUKÁSA ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTMENET
8. VIII. FEJEZET │ A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1. ALKOTMÁNYOS ALAPOK ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTMENET BEFEJEZŐDÉSE
2. A KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI ÉLETE ÉS SZEREPLŐI
3. KÜLPOLITIKAI CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK
4. A PIACGAZDASÁG KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
5. TÁRSADALMI VISZONYOK
6. OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
9. IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
1900
1901
1902
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
1915
1916
1917
1918
1919
1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1928
1929
1930
1931
1932
1933
1934
1935
1936
1937
1938
1939
1940
1941
1942
1943
1944
1945
1946
1947
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
10. IRODALMI KALAUZ
A) BIBLIOGRÁFIÁK
B) SZINTÉZISEK ÉS TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁSOK
C) SEGÉDKÖNYVEK
D) TEMATIKUS ÉS RÉSZMUNKÁK FEJEZETENKÉNT
I. A „boldog békeidők”
II. Háború, forradalmak, ellenforradalom – Trianon
III. A Horthy-korszak
IV. Magyarország szovjetizálása
V. A rákosista diktatúra
VI. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
VII. A Kádár-korszak
VIII. A harmadik Magyar Köztársaság

A táblázatok listája

1.1. 1. táblázat. A fontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamainak növekedése, 1871-1915 (q/kat. hold)
1.2. 2. táblázat. A fontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamai Magyarországon és néhány európai országban, 1909-1913 (q/hektár)
1.3. 3. táblázat. Az állatállomány alakulása, 1870-1911
1.4. 4. táblázat. A mezőgazdaság üzemstruktúrája 1895-ben
1.5. 5. táblázat. A gyáripar ágazati szerkezete a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején
1.6. 6. táblázat. A népesség anyanyelvi megoszlása, 1880-1910 (Horvát-Szlavónország nélkül)
1.7. 7. táblázat. A népesség vallási megoszlása, 1869-1910 (Horvát-Szlavónország nélkül)
1.8. 8. táblázat. Az összlakosságfoglalkozási struktúrája 1910-ben (Horvát-Szlavónország nélkül)
1.9. 9. táblázat. Az összlakosság társadalmi tagozódása anyanyelv szerint 1910-ben (%)
1.10. 10. táblázat. A lakosság megoszlása a lakóhely nagysága szerint, 1880–1910
1.11. 11. táblázat. A népiskolák száma az oktatási nyelv szerint, 1880-1913
2.1. 12. táblázat. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és népességéből*
3.1. 13. táblázat. A gazdaság főágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a két világháború között (%)
3.2. 14. táblázat. A gyáripari termelés ágazati szerkezete 1913-ban és a két világháború között (%)
3.3. 15. táblázat. A mezőgazdaság üzemstruktúrájának változásai 1895 és 1935 között
3.4. 16. táblázat. A növénytermesztés alakulása a két világháború között
3.5. 17. táblázat. A fontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamai Magyarországon és néhány európai országban, 1930-1932 (q/hektár)
3.6. 18. táblázat. A fontosabb bányatermékek termelése a két világháború között (1000 q)
3.7. 19. táblázat. Aforgalomban levő gépjárművek száma, 1923-1938 (db)
3.8. 20. táblázat. Népiskolai oktatás a két világháború között
3.9. 21. táblázat. Középfokú oktatás a két világháború között
3.10. 22. táblázat. A 6 éven felüli lakosság iskolai végzettsége 1930-ban és 1941-ben
3.11. 23. táblázat. Az összlakosság foglalkozás szerinti megoszlása a két világháború között
3.12. 24. táblázat. Az egy főre jutó jövedelemmegoszlás társadalmi rétegek szerint 1930-1931-ben
3.13. 25. táblázat. Szavazásra jogosultak az összlakossághoz viszonyítva Magyarországon és az európai országokban, 1917-1930 (%)
3.14. 26. táblázat. Magyarország területének és népességének változásai, 1938-1941
4.1. 27. táblázat. A mezőgazdaság üzemstruktúrája 1935-ben és 1947-ben
4.2. 28. táblázat. A nemzetgyűlési (országgyűlési) képviselők foglalkozás szerinti megoszlása, 1945-1947 (%)
4.3. 29. táblázat. A pengő ellértéktelenedése
4.4. 30. táblázat. Afontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamai és termésmennyiségei, 1931-1949
4.5. 31. táblázat. Az állatállomány alakulása, 1938-1949 (ezer db)
5.1. 32. táblázat. A gazdaság főágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, 1950-1956 (%)
5.2. 33. táblázat. A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonos szerint (ezer hold), 1949-1953
5.3. 34. táblázat. Afontosabb mezőgazdasági termények átlaghozamai, 1931-1955 (q/kat. hold)
5.4. 35. táblázat. A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása, 1934-1954 (kg)
5.5. 36. táblázat. Az általános iskolai oktatás 1945 után és az 1950-es években
5.6. 37. táblázat. A középiskolai oktatás 1945 után és az 1950-es években
5.7. 38. táblázat. Az egyetemi és főiskolai hallgatólétszám alakulása tagozatonként, 1937-1959
5.8. 39. táblázat. A kiadott művek számának és példányszámának megoszlása, 1938-1956
5.9. 40. táblázat. A beruházások megoszlása a gazdaság foágazatai szerint, 1953-1954 (%)
7.1. 41. táblázat. A mezőgazdaság szövetkezetesítése, 1949-1980
7.2. 42. táblázat. A mezőgazdasággépesítettségi fokának alakulása 1958 és 1980 között a) A vonóerő szerkezetének átalakulása
7.3. 42. táblázat. A mezőgazdasággépesítettségi fokának alakulása 1958 és 1980 között b) A géppark összetétele és a gépesítettség színvonala
7.4. 43. táblázat. Afontosabb ipari ágazatok termelésének alakulása, 1950-1980
7.5. 44. táblázat. A legfontosabb ipari nyersanyagok termelése, 1938-1990 (ezer tonna)
7.6. 31. táblázat. Az állatállomány alakulása, 1938-1949 (ezer db)
7.7. 46. táblázat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásának Jobb adatai, 1961-1980
7.8. és néhány európai országban az 1976-80-as években (q/hektár)
7.9. 48. táblázat. A kisgazdaságok szerepe a mezőgazdasági termelésben, 1976-1981 a) A kistermelők által művelt terület és állatállományuk aránya az összeshez viszonyítva (%)
7.10. 48. táblázat. A kisgazdaságok szerepe a mezőgazdasági termelésben, 1976-1981 b) A mezőgazdaság 1981. évi bruttó termelési értékének szektorok közötti megoszlása (%)
7.11. 49. táblázat. Magyarország és néhány más ország relatív gazdasági fejlettségének alakulása 1937 és 1980 között
7.12. 50. táblázat. Magyarország gazdasági fejlettségének néhány piacgazdasághoz viszonyított relatív arányváltozásai 1937 és 1980 között
7.13. 51. táblázat. A 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége, 1930-1990 (%)
7.14. 52. táblázat. A népesség száma és tényleges szaporodása, 1900-1996
7.15. 53. táblázat. Az aktív kereső népesség megoszlása a gazdaságfő ágazati között, 1949-1990 (%)
7.16. 54. táblázat. Az aktív keresők megoszlása tevékenységük jellege szerint, 1900-1990 (%)
7.17. 55. táblázat. A nemzedékek közötti mobilitás alakulása a kereső népesség körében az 1983-as mobilitásfelvétel szerint (%)
7.18. 56. táblázat. A települések megoszlása, 1949-1990
7.19.
7.20. 57. táblázat. A legnépesebb magyar városok, 1980-1990
7.21. 58. táblázat. A fontosabb élelmiszerek egy főre jutófogyasztása, 1934-1990 (kg)
7.22. 59. táblázat. Afontosabb tartós fogyasztási cikkek 100 háztartásra jutó száma, 1952-1994
7.23. 60. táblázat. A lakások száma, nagysága és laksűrűsége, 1920-1990
7.24. 61. táblázat. A nyugdíjasok és járadékosok száma és aránya, 1952-1994
7.25. 62. táblázat. Az öngyilkosságok és a májbetegségek okozta halálesetek 100 ezer lakosra jutó száma, 1901-1992
7.26.
7.27. 64. táblázat. A kultúra és művelődés néhány mutatója, 1950–1984
7.28. 65. táblázat. A magyar társadalom hangulatváltozása 1981 és 1988 között
8.1. 66. táblázat. Az egyéni agrárgazdaságok megoszlása a használatukban levő föld nagysága szerint 1994 októberében
Magyarország története a XX. században
Előszó a negyedik kiadáshoz
Előszó
I. FEJEZET │ A „BOLDOG BÉKEIDŐK”
1. A MAGYAR ÁLLAM ÉS A HABSBURG BIRODALOM
2. A GAZDASÁG
3. AZ OKTATÁS
4. A TÁRSADALOM
5. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI FESZÜLTSÉGEK
II. FEJEZET │ HÁBORÚ, FORRADALMAK, ELLENFORRADALOM – TRIANON
1. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
2. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM
3. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
4. AZ ELLENFORRADALOM
5. A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS
III. FEJEZET │ HORTHY-KORSZAK
1. A GAZDASÁG
2. AZ OKTATÁS
3. TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
4. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
5. A POLITIKAI RENDSZER JELLEGE
6. KÜLPOLITIKA, HADSEREG, REVÍZIÓ
7. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN
IV. FEJEZET │ MAGYARORSZÁG SZOVJETIZÁLÁSA
1. A NEMZETKÖZI HÁTTÉR
2. AZ EGYPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSA
3. A PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS
4. ÚJJÁÉPÍTÉS, ÁLLAMOSÍTÁSOK ÉS A TÁRSADALOM ÁTRÉTEGZŐDÉSE
5. AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY ÉS A KULTÚRA ÁLLAMOSÍTÁSA
V. FEJEZET │ A RÁKOSISTA DIKTATÚRA
1. A PÁRTÁLLAM
2. A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA
3. OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
4. NAGY IMRE REFORMKÍSÉRLETE
VI. FEJEZET │ AZ 1956-OS FORRADAOM ÉS SZABADSÁGHARC
VII. FEJEZET │ A KÁDÁR-KORSZAK
1. MEGTORLÁS ES POLITIKAI KONSZOLIDÁCIO
2. A GAZDASÁG
3. OKTATÁSÜGY ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁS
4. TÁRSADALMI VISZONYOK ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
5. KULTÚRA, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS
6. KÜLPOLITIKA ÉS KÜLFÖLDI MAGYARSÁG
7. KÁDÁR BUKÁSA ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTMENET
VIII. FEJEZET │ A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
1. ALKOTMÁNYOS ALAPOK ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTMENET BEFEJEZŐDÉSE
2. A KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI ÉLETE ÉS SZEREPLŐI
3. KÜLPOLITIKAI CÉLOK ÉS EREDMÉNYEK
4. A PIACGAZDASÁG KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
5. TÁRSADALMI VISZONYOK
6. OKTATÁS, KULTÚRA, MŰVELŐDÉS
IDŐRENDI ÁTTEKINTÉS
1900
1901
1902
1903
1904
1905
1906
1907
1908
1909
1910
1911
1912
1913
1914
1915
1916
1917
1918
1919
1921
1922
1923
1924
1925
1926
1927
1928
1929
1930
1931
1932
1933
1934
1935
1936
1937
1938
1939
1940
1941
1942
1943
1944
1945
1946
1947
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
IRODALMI KALAUZ
A) BIBLIOGRÁFIÁK
B) SZINTÉZISEK ÉS TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁSOK
C) SEGÉDKÖNYVEK
D) TEMATIKUS ÉS RÉSZMUNKÁK FEJEZETENKÉNT