Az államok költségvetéseiket belső pénzügyi szuverenitásuk alapján, tehát önállóan állapítják meg. Ugyanakkor az államok szerződéssel stb. alapítanak közös intézményeket, amelyek a létrehozó szerződésben pénzügyeket is szabályoznak. Lippert felfogásában a nemzetközi költségvetési jog a föderatív államok tagjainak közös költségvetésére vonatkozott csak. Véleményünk szerint ez a közös intézmények létrehozására vagy meghatározott célú együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogforrás része vagy annak pénzügyi mellékletben deklarált részlete, amelyből kitűnik a megállapodás arra nézve, hogy az egyes szerződő államok milyen kiadási kötelezettséget vállalnak összegszerűen, vagy milyen arányban részesülnek annak hasznából. Szabályozni kell tehát ezeknek a közös költségvetéseknek a kereteit, az alkalmazandó valutanemet, a szabályozásért és a végrehajtásért felelős nemzeti szerveket stb.

A magyar–német egyezmény szerint egymás államaiban a nyelvoktatásra berendezett intézmények vagy személyek költségeit a fogadó állam vállalja, a német állam kiegészíti tanárainak illetményét, amelyet a szerződés alapján a magyar fél fizet.^[162] A finanszírozási rendelkezések részleteit az egyezmény melléklete tartalmazza.

Az államok megállapodhatnak nagyberuházások közös finanszírozásában (például hidak építésében). A magyar–bolgár kulturális, oktatási és tudományos együttműködési egyezmény a végrehajtás szervének: az Együttműködési Vegyes Bizottság feladatául jelöli meg három évre szóló együttműködési munkaterv kidolgozását, amely a megvalósítást szolgáló pénzügyi és szervezési rendelkezéseket tartalmazza.^[163]

A magyar–brit kábítószer-kereskedelem elleni együttműködési egyezmény 4. cikke szerint az együttműködéshez szükséges pénzügyi és egyéb feltételeket a két ország megfelelő szervezetei közötti végrehajtási megállapodások alapján teremtik meg.^[164] Mint említettük, ezeket a költségvetési tételeket a parlamentek nem módosíthatják, legfeljebb a szerződés felmondását vagy módosítását kezdeményezhetik.

Katonai pénzügyi vonatkozásra is van példa: a Magyar Köztársaság és a NATO közötti 2000. évi Egyéni Partnerségi Program tervezetének jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozatban szerepelnek azok a költségvetési tételek, amelyeket a központi költségvetés biztosít.^[165]

A hivatkozott költségvetési egyezmények, illetve megállapodások a főbb típusok, ilyeneket a felhatalmazott állami szervek alakítanak ki, esetleg több évre szóló hatállyal is. A közös feladatokat, intézkedéseket saját pénznemükben finanszírozzák, egymás államának költségvetései közvetlen kapcsolatba nem kerülnek egymással. A gyakorlatból ismeretes, hogy több ilyen nemzetközi normát nem elég gondosan fogalmaznak meg, és a fizetési feltételek alkalmazása következetlen. Megjegyzendő, hogy a pénzügyi melléklet vagy a pénzügyi jegyzőkönyv is a megállapodás része, tehát nemzetközi jogilag kötelező az alkalmazásuk.

A nemzetközi költségvetési jogra jellemző az, hogy a jelzett tartalmú és meghatározott finanszírozási módot rendező egyezmények nem követnek egységes elveket és rendszert, s az állami szerveknek nincs általánosan elfogadott pénzügyi szabályzatuk (mint például a kormányközi szervezetek esetében), hanem egyéniesített (egyedi) pénzügyi szabályokat alkalmaznak.