Ugrás a tartalomhoz

A növényvédelem gépei

Csizmazia Zoltán

Mezőgazda Kiadó

Légporlasztású cseppképzés

Légporlasztású cseppképzés

A légporlasztású cseppképzésnél a permetlevet légáram bontja cseppekre. A légporlasztás 25 m/s-nál nagyobb légsebességnél érvényesül, azonban tiszta légporlasztásról csak 80 m/s feletti légsebességnél beszélünk. A légporlasztás hatékonysága függ a permetlé-légáram találkozás módjától. A ventilátor által szállított levegőt egy venturi csőben (szórócső) felgyorsítjuk, és a cső legszűkebb keresztmetszetében helyezzük el a permetlé bevezetésére szolgáló szórófejet (62. ábra). Amennyiben az áramló levegő a permetlevet egy ívelt felületen folyadék fátyollá tudja alakítani, majd a felület éles széléről cseppekre bontani, akkor egyenletesebb és kisebb cseppek keletkeznek, mint ha a permetlevet egyszerűen csak bevezetjük a légáramba. Kisebb légsebesség mellett is lehet kellő cseppméretet elérni, ha a permetlevet szórófejjel hidraulikus módon képezzük és csak a cseppek finomítását bízzuk a légáramra, ezt kombinált cseppképzésnek hívjuk. A légporlasztással képzett cseppek mérete több tényező függvénye. A cseppméretre jelentős hatást gyakorol a légsebesség, amelynek növelésével arányosan csökken az átlagos cseppméret. A szállítólevegős permetezésnél a légáram elsősorban szállítja a cseppeket, és csak kismértékben finomítja azokat, hiszen itt a légsebesség a cseppképzés környezetében csak 30–40 m/s. A kombinált cseppképzésnél a légsebesség 50–60 m/s és a levegő cseppfinomító hatása jelentős. 80–100 m/s légsebességnél nincs szükség hidraulikus elő cseppképzésre, a légáram önmagában képes 100–150 μm átmérőjű cseppek képzésére. 100 m/s feletti légsebességgel 100 μm alatti cseppek állíthatók elő, amelyek könnyen beszáradnak és elsodródnak, bár itt a légáram gyorsan és irányítottan juttatja azokat a célfelületre. A légsebesség további növelésével (300–400 m/s) 10–40 μm átmérőjű cseppek is képezhetők. Ez utóbbi a hidegködképzés kategóriája, ahol a szükséges légsebesség már csak légsűrítővel állítható elő. A hidegködképzés jól használható üvegházak növényvédelmére. A hidegköd képzés megoldása lehetséges a folyadék nyomásának növelésével és a szórófej célszerű kiképzésével (63. ábra). Ez csupán a képzett cseppek átlagos mérete (30–35 µm) miatt sorolható a hidegködképző gépek sorába, hiszen ez lényegében hidraulikus cseppképzés. A hidegködképzés másik csoportjába a légporlasztású gépek tartoznak, ahol a nagy sebességű levegő bontja a folyadékot apró cseppekre, (átlagos cseppméret 10–15 µm). Ebben a kategóriában gyártanak kézi ködképző gépeket (64. ábra) és nagy teljesítményű, ventilátorral is egybeépített gépeket (65. ábra). Ez utóbbi esetben üvegházak automatikus kezelése lehetséges. Fontos tudni, hogy a cseppméretet légporlasztás esetén a permetlé–levegő tömeg aránya is befolyásolja. Minél kevesebb permetlevet vezetünk azonos tömegű levegőbe, annál finomabb cseppek képezhetők. A csepphalmaz azonban éppúgy heterogén, mint a hidraulikus cseppképzésnél. Végül megoldható a hidegködképzés ultrahang-generátorral.

62. ábra - Légporlasztású szórófej

abrak/62abra.png


63. ábra - Hidraulikus cseppképzésű hidegködképző gép

abrak/63abra.png


64. ábra - Légporlasztású hidegködképző gép

abrak/64abra.png


65. ábra - Nagy teljesítményű hidegködképző gép üvegházban

abrak/65abra.png


A légporlasztású cseppképzés előnye, hogy a légáram a cseppeket irányítottan szállítja a célfelületre, és a növényzet mozgatásával javítja a behatolást és a fedettséget szín és fonák oldalon egyaránt. Ezért sűrű lombozatú növényeknél hatékonyabban alkalmazható, mint a hidraulikus cseppképzés. Nem véletlen, hogy mind a szántóföldi kultúrák (elsősorban zöldségfélék), mind az ültetvények permetezésénél növekszik a jelentősége.