Ugrás a tartalomhoz

A növényvédelem gépei

Csizmazia Zoltán

Mezőgazda Kiadó

Légporlasztású ültetvénypermetező gépek

Légporlasztású ültetvénypermetező gépek

Amikor a permetcseppek szállítására légáramot használnak, általában kombinált a cseppképzés, hiszen 25 m/s légsebesség felett a légáramnak cseppfinomító hatása van. A szállítólevegős permetezés tehát az esetek zömében kombinált cseppképzésű rendszer. Amennyiben a cseppképzés helyén 80 m/s feletti a légsebesség, tisztán légporlasztás is alkalmazható. 25–80 m/s közötti légsebességnél általában kombinált cseppképzésről beszélünk. A szállítólevegős és a légporlasztású permetezés közötti határ nehezen érzékelhető.

Meghatározására van szabály, amely azt mondja ki, hogy a permetezőgép ventilátorral és anélkül történő üzemeltetése során mérni kell a cseppméretet, és ha a ventilátor bekapcsolása után több mint 25%-kal csökken a cseppméret, akkor a rendszer légporlasztásos, hiszen a levegőnek jelentős szerepe van a cseppképzésben. Az üzemeltetőt persze kevéssé foglalkoztatja, hogy az adott gép szállítólevegős vagy légporlasztású, csupán a gép használhatósága fontos számára.

A légporlasztáshoz szükséges légsebességet általában radiálventilátorral biztosítják úgy, hogy a fúvócső végén szűk szórónyílásokat képeznek ki (121. ábra). A permetlevet a szűkületbe vezetik be, pl. szórógomba furatain keresztül. A szórógomba cseppképzést nem végez, csupán adott nyomáson (2–3 bar) a furat ármérőjével a folyadékmennyiséget szabályozza. A fúvócső lehet egynyílású, úgynevezett lövellőcső (122. ábra), amely magas célfelületek (egyedi fák) kezelését teszi lehetővé. A fúvócső elfordításával átfúvásos permetezéssel több ültetvénysor is kezelhető egy menetben (123. ábra). Nagyobb felület kezelésére a ventilátor levegőjét több fúvócsőre bontják és így a polipkarokhoz hasonló, állítható helyzetű és kifúvónyílásban végződő légvezető csövek alkotják a gép szórószerkezetét, amely legkülönfélébb ültetvényekhez beállítható (124. ábra). A célfelület közeli cseppképzés és a levegő szállítóhatása lehetővé tesz finomabb cseppképzést, ami jobb fedettséget eredményez kisebb permetlémennyiségnél is. A levegő lombmozgató hatása pedig, a fonákoldali fedettséget növeli és javítja a behatolást. Alacsonyabb lombozat esetén a fúvócsövek a lombozat fölé rendezhetők és felülről lefelé átfúvással lehet a védekezni (125. ábra). Ekkor több sor egyidejű kezelésére is lehetőség van. Az átfúvásos szórószerkezetek készülhetnek zártszekrényes változatban, amelyek általában kombinált cseppképzésű, szállítólevegős rendszerek (126. ábra). Amennyiben a permetezendő növény nagy magasságú függőleges célfelületet képez (pl. komló vagy magas fasor), a kifúvónyílás célszerű kialakításával még ez is kezelhető (127. ábra). Ez utóbbi erdészeti alkalmazása is lehetséges (Horváth et al. 1992, Horváth, 1996 a, b, 1998 a, b, 1999 a; 2002, 2003; Horváth–Gyurátz, 2002). Az osztott csöves permetezőgépek sokoldalúak, célszerűen igazíthatók a célfelülethez, vegyszertakarékos üzem megvalósítására alkalmasak, ezért a környezetvédelmi előírások szigorításával ezek terjedése várható.

121. ábra - A radiál ventilátorhoz csatlakozó fúvócsövek

abrak/121abra.png


122. ábra - Lövellőcső magas állomány kezeléséhez

abrak/122abra.png


123. ábra - Átfúvásos permetezés lövellőcsővel

abrak/123abra.png


124. ábra - Térpermetezés légporlasztású szórócsövekkel

abrak/124abra.png


125. ábra - Átfúvásos kezelés felülről

abrak/125abra.png


126. ábra - Zártszekrényes átfúvásos kezelőfej

abrak/126abra.png


127. ábra - Magas állomány kezelése légporlasztású szórócsővel

abrak/127abra.png


Fontos tudni, hogy légporlasztásnál a cseppek méretét a légsebesség mellett a permetlé-levegő tömegaránya is befolyásolja. Mivel a radiálventilátorok fordulatszáma általában nem változtatható, az időegység alatt szállított levegő mennyisége is állandó. Ennek megfelelően a folyadékmennyiség szabályozása cseppméretváltozással jár. Ezt a gépek üzemeltetésénél figyelembe kell venni. 80 m/s légsebesség és 0,5 permetlé-levegő tömegarány mellett ~150 μm közepes cseppméret képezhető. Amennyiben kisebb cseppméret a cél, a permetlé-levegő tömegarányt kell csökkenteni vagy a levegő sebességét növelni. A permetezőgépek fejlesztésénél ezek a törekvések érvényesülnek és az alkalmazott légsebesség, valamint a keletkezett cseppméret tekintetében a légporlasztású rendszereknél három kategóriát szoktak megkülönböztetni.

Az első kategóriába sorolják a hagyományos légporlasztású gépeket 80 m/s légsebesség és 150 μm átlagos cseppméret mellett.

A második kategóriába tartozik a növelt légsebességű cseppképzéssel történő permetezés, ahol a légáramot nagy fordulatszámú ventilátorral állítják elő és a fúvócső kilépőnyílásában (a cseppképzés helyén) 120–140 m/s légsebesség érvényesül. Az átlagos cseppméret ebben az esetben ~80 μm és a permetezés kis folyadékmennyiséggel (50–300 l/ha) végezhető. Miután a kis légtömeg kis távolságon elveszíti sebességét, ezt a technikát elsősorban szőlőben, kis sortávú, fiatal ültetvényben lehet eredményesen alkalmazni.

A harmadik kategóriába tartozik a hidegködképzés, ahol a megkívánt 200–300 m/s légsebesség csak légsűrítővel állítható elő, és ahol az elérhető átlagcseppméret 10–40 μm. A hidegködképző gépek szántóföldi és ültetvénykezelő változatai egyaránt ismertek, elterjedésük azonban világviszonylatban is csekély.

A fenti kategóriák ismerete azért fontos, mert a különböző szakmai anyagokban fordítási nehézségek vagy értelmezési gondok miatt hagyományos légporlasztású rendszerekre is használják a ködképzés fogalmát. A másik nehézség a hidegködképzés és a termikus cseppképzés (melegködképzés) összekeverése, pedig a korábbiakból látható, hogy két cseppképzési rendszerről van szó. A kettőben legfeljebb annyi a közös, hogy mindkét rendszer meglehetősen kis cseppmérettel dolgozik.