Ugrás a tartalomhoz

A takarmányozás alapjai

Bokori József, Gundel János, Herold István, Kakuk Tibor, Kovács Gábor, Mézes Miklós, Schmidt János, Szigeti Gábor, Vincze László

Mezőgazda Kiadó

Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok

Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok

Általános jellemzőjük a nagy vegetációs víztartalom (70–95%). Ugyanakkor zsírban, fehérjében, rostban és ásványi elemekben szegények. Fehérjéjük (2–3%) nagy részét amidanyagok adják. MFE-tartalmuk a tök kivételével lényegesen nagyobb az MFN-tartalomnál. Sok keményítőt vagy cukrot tartalmaznak. A tejtermelést fokozó takarmányok. Nagy víztartalmuk miatt csak nehezen tárolhatók. Etetésük előtt ajánlatos mosni, majd szeletelni, zúzni vagy pépesíteni őket. Fagyott vagy romlott állapotban nem etethetők, mert emésztőszervi és egyéb betegségeket okozhatnak. Kevés, kis strukturális hatékonyságú rostot tartalmaznak, ezért nagyobb mennyiségben történő etetésük esetén az állatok megfelelő szálastakarmány ellátását biztosítani kell.

A burgonya (Solanum tuberosum) hazánkban elsősorban élelmezési célt szolgál, de állatok takarmányozására is felhasználják. Termésátlaga (8–22 t/ha) és táplálóértéke a fajtától függően változik. Szárazanyag-tartalmának 75–90%-át a keményítő adja. Nyersfehérje-tartalma változó, a szárazanyag 6–14%-át teszi ki, aminek több, mint 50%-a NPN-anyag. Valódi fehérjetartalma ugyan kicsi, de kedvező aminosav--összetételű (5,5% lizin, 1,5% metionin, 1,2% triptofán és 4% treonin van a fehérjéjében). Fehérjéjének biológiai értéke ennek megfelelően jó (sertéssel etetve 72%). Gazdag C-vitaminban. A gumók héjában található szolanin mérgező. Főzés alatt a szolanin kioldódik, és a főzővíz leöntése után a burgonya sertéssel ártalom nélkül etethető. Főzését az is indokolja, hogy nyersen etetve a monogasztrikus állatok roszszul hasznosítják, mert a nyers keményítőn kevés a támadáspont a hasnyálmirigy-amiláz számára, ami miatt lebontása nem tökéletes. Kérődzőkkel előzetes mosás és aprítás után nyersen is etethető. Tehenekkel napi 10–15 kg, hízómarhákkal 20–25 kg, juhokkal 3,0 kg burgonya etethető. Az lovak párolt burgonyából akár 20–25 kg-ot is elfogyasztanak, 4 kg burgonyával 1 kg zab helyettesíthető.

A burgonyára alapozott sertéshízlalás során 20–30 kg-os sertésekkel 2 kg burgonya etethető, amely mennyiség 50 kg testtömegig 5–6 kg-ra, 100 kg testtömegig pedig 6–8 kg-ra növelhető. A burgonya mellett fehérjében gazdag abrakkeveréket szükséges etetni.

A csicsóka-(Helianthus tuberosus)gumó szárazanyag-tartalmának mintegy 75–80%-át a fruktóz molekulákból felépülő inulin, az inulidin, valamint szabad glükóz és fruktóz teszi ki. Édes íze miatt a sertés kedveli, a kérődzők viszont a sertésnél jobban hasznosítják. Ennek oka, hogy inuláz enzimmel csak az emésztőtraktus mikróbái rendelkeznek. Csírázáskor mérgezőanyag-tartalma miatt nem szabad etetni.

A takarmányrépa(Beta vulgaris var. crassa) értékes, nagy hozamú (50–70 t/ha), jó dietetikus hatású, ízletes takarmány. Szecskázott szalmával, kukoricászárral, esetleg törekkel és melasszal keverve pác formájában etették korábban. Szárazanyagának 15%-át kitevő nyersfehérjéjében 50% a nem fehérje természetű, nitrogéntartalmú anyagok aránya. Szárazanyagának 35–40%-a szacharóz. Elsősorban a kérődzők takarmánya. Tehenekkel napi 15–25 kg-os, növendék marhákkal 10–15 kg-os, kifejlett juhokkal 1–3 kg-os adagban célszerű etetni, lehetőleg előzetes mosás és szeletelés után. Tehenekkel etetve laktagóg hatású, napi 30 kg feletti adagban azonban a tejet „répa ízűvé” teszi. Vemhes és szoptató kocákkal is lehet etetni belőle napi 3–5 kg-ot. Igáslovakkal 10–20 kg-ot etetnek.

A cukorrépa(Beta vulgaris var. convar. altissima) felhasználható takarmányozásra is. Jelentős mennyiségű (kb. 18%), jól oldódó és könnyen erjedő cukrot (szacharózt) tartalmaz. Ennek következtében átmenet nélkül, nagy adag etetésekor gyorsan nő a bendő tejsav-koncentrációja és végül is az állat tejsavmérgezésben (laktacidémiában) megbetegszik. Ezért felnőtt szarvasmarhával sem célszerű napi 10–15 kg-nál nagyobb adagban etetni. Kisebb mennyiségben etethető juhokkal (2–3 kg) és sertésekkel (4–6 kg) is. A lovak esetében napi adagja maximum 10–15 kg legyen.

A murokrépa vagy sárgarépa(Daucus carota) ízletes, jó étrendi hatású, nagy karotintartalmú takarmány. Karotinforrásként tehenészetekben akár napi 10 kg-os mennyiségben is etetik. Karotintartalma a fajtától és az alkalmazott agrotechnikától, továbbá a tárolástól függően nagy különbségeket (40–300 mg/kg) mutat.

Etetésekor nő a tej és a belőle készült vaj karotintartalma. Reszelt állapotban, kamillateával együtt adva csökkenti a hasmenést és segíti a bélnyálkahártya regenerációját. A csikókkal 1–2 kg-ot, a kancákkal 4–5 kg-ot etetnek belőle. A sertés is szívesen fogyasztja, 1–3 kg-os mennyiségben.

A takarmánytökfélék (Cucurbita maxima) közül a sütőtök igen gazdag karotinban. Magja 30–40%, kellemes ízű, értékes összetételű olajat és 30% nyersfehérjét tartalmaz, kimagozott állapotban azonban táplálóanyag-tartalma csekély. Kérődzőkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethető. Kukoricaszárral silózható.