Ugrás a tartalomhoz

A takarmányozás alapjai

Bokori József, Gundel János, Herold István, Kakuk Tibor, Kovács Gábor, Mézes Miklós, Schmidt János, Szigeti Gábor, Vincze László

Mezőgazda Kiadó

9. fejezet - Takarmánykeverék-gyártás

9. fejezet - Takarmánykeverék-gyártás

A hazai takarmánykeverék-gyártás viszonylag későn, csak az 1960-as években indult fejlődésnek. A termelés átalakított régi malmokban indult be, de a ’80-as évektől kezdődően több korszerű takarmánykeverék-gyártó üzem létesült. A gyártás az 1980-as évek végéig dinamikusan fejlődött, amikor 8,0 millió tonna volt az éves termelés. Ezt követően azonban az állatlétszám csökkenése miatt fokozatosan visszaesett a takarmánykeverék-gyártás volumene is.

A takarmánykeverék-gyártás célja, hogy gazdasági szemestakarmányok, élelmiszer-ipari melléktermékek, takarmány-adalékanyagok felhasználásával teljes értékű takarmányokat vagy ilyen takarmányok gyártásához felhasználható résztermékeket, előkeverékeket állítson elő. A takarmánykeverék-gyártó ipar a következő termékeket készíti.

Teljes értékű takarmánykeverék (a gyakorlatban a keveréktakarmány és a táp elnevezés is használatos) az a termék, amely az állat táplálóanyag-szükségletét egymagában etetve is teljes egészében kielégíti.

Gyógyszeres takarmánynak azt a takarmánykeveréket nevezzük, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabály alá eső anyagot is tartalmaz.

Az előkeverék takarmány-alapanyagok és adalékanyagok olyan keveréke, amely takarmánykeverékek előállítására szolgál.

Az előkeverék egyik formáját képezik a premixek. A vitaminpremix az illető fajnak, hasznosításnak, illetve korcsoportnak szükséges vitaminokat tartalmazza.

A mikroelempremixben valamely állatcsoportnak, illetve korcsoportnak szükséges mikroelemek találhatók meg.

Az egységes premix együtt tartalmazza a szükséges vitaminokat és mikroelemeket.

A komplett premixben a vitamin- és mikroelem-összetevők mellett makroelem- (Ca, P, Mg, Na, Cl, S stb.) kiegészítők is találhatók.

Az egységes premix, valamint a komplett premix preventív céllal tartalmazhatnak meghatározott gyógyszereket (pl. kokcidiosztatikumot), valamint takarmányadalék-anyagokat (hozamfokozók, ipari úton előállított aminosavak, enzimek, színanyagok stb.) is.

Ugyancsak előkeveréknek minősül a koncentrátum. Koncentrátumnakazolyan keveréket nevezzük, amely a vitamin- és mikroelempremixen, valamint a szükséges makroelem-kiegészítéseken túl a fehérjetakarmányokat is tartalmazza. A koncentrátumhoz már csak a gazdasági abrakféleségeket kell hozzákeverni, hogy teljes értékű takarmánykeveréket kapjunk.

A takarmánykeverékek alapanyagainak nagyobbik részét a hazai termesztésből származó növényi termékek teszik ki. A takarmányipar fehérjeszükségletét hazai alapanyagokkal azonban nem tudjuk fedezni. A fehérjetakarmányok jelentős hányadát importáljuk. Az import fehérjetakarmányok közül legnagyobb mennyiséget az extrahált szójadara teszi ki. Kisebb mennyiségben hallisztet, esetenként más fehérjetakarmányt (extr. gyapotmagdara, tejpor) is importálunk. A vitaminkiegészítők teljes mennyisége, az ásványi kiegészítők nagyobb hányada szintén importból származik.

A jó minőségű takarmánykeverék-előállítás feltételeit a következőkben foglalhatjuk össze.

  • Kifogástalan minőségű alapanyagok felhasználása. A szemes termények minőségét sok esetben már az agrotechnika, a fajtamegválasztás, a növényvélelem, a betakarítási idő és technika, valamint a szárítás meghatározza.

  • Az állatok szükségletéhez igazodó, jól értékesülő adalékanyagok használata.

  • Az alapanyagok és adalékok romlás- és veszteségmentes tárolása.

  • Az állat igényét kielégítő receptúra, amely az alapanyagok táplálóértékének megbízható ismeretére épül.

  • Az alapanyagok megfelelő előkészítése.

  • Az alapanyagok és adalékok pontos bemérése.

  • A homogén keverés.

  • A késztermékek szükség szerinti granulálása, megfelelő körülmények közötti tárolása.

  • A deklarált minőség folyamatos ellenőrzése a gyártó és felhasználó részéről egyaránt.

A takarmánykeverék-gyártás több részfolyamatra bontható. A takarmánykeverékek gyártását a receptúra készítése előzi meg. A gyártás folyamata az alapanyagok tisztításával kezdődik, amit az aprítás vagy valamelyik más előkészítő eljárás követ. Az előkészített alapanyagokat és adalékokat a receptúrának megfelelő arányban kell bemérni, majd a homogenizálás (keverés) következik. A kész tápot dercés formában vagy granulálás után granulált állapotban tároljuk és forgalmazzuk.

A takarmánykeverék-gyártás folyamatai a minőséget alapvetően befolyásolják. Ezért szükséges, hogy a gyártási folyamatokat részletesebben is áttekintsük.

Receptúrakészítés

A receptúrakészítéshez megfelelő adatbázisra van szükség. Ismernünk kell egyrészt a rendelkezésre álló alap- és adalékanyagok mennyiségét, táplálóanyag- és hatóanyag-tartalmát, valamint árát, illetve a háziállatok táplálóanyag-szükségletét.

Az alapanyagok táplálóanyag-tartalmára legmegbízhatóbb adatokat laboratóriumi vizsgálatokkal kaphatunk. Napjainkban már korszerű, gyors és pontos vizsgálatokra alkalmas műszerek segítik ezt a munkát. Ha valamilyen okból nincs lehetőség a kémiai vizsgálatok gyors elvégzésére, úgy a takarmányozási szakkönyvekben vagy a Magyar Takarmánykódexben található, az illető takarmányra vonatkozó átlagos adatokat célszerű a számításokhoz felhasználni. Jó szolgálatot tesz ebben a tekintetben az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben működő Takarmány Adatbank, amely a hazai takarmányvizsgáló laboratóriumok adatai alapján friss (folyamatosan karbantartott) adatokat szolgáltat a hazai üzemekben felhasznált takarmányok átlagos minőségéről.

A gazdasági állatok táplálóanyag-szükségletére vonatkozó adatok ugyancsak a Magyar Takarmánykódexben és a különböző takarmányozási szakkönyvekben állnak rendelkezésre. A Magyar Takarmánykódex táplálóanyag-szükségleti ajánlásai részben a hazai kutatási eredmények, másrészt több, világszerte méltányolt táplálóanyag-szükségleti ajánlás (NRC – USA, AFRC – Anglia, INRA – Franciaország, DLG – Németország) adatai alapján időközönként korszerűsítésre kerülnek.

A receptúrakészítés célja, hogy a rendelkezésre álló alap- és adalékanyagokból az állat szükségletét leginkább megközelítő és legolcsóbb takarmánykeveréket állítsuk elő. A receptúrák összeállítása napjainkban már számítógéppel, speciális számítógépes programok segítségével történik.

Ezek lehetővé teszik, hogy akár 15–20 táplálóanyag-féleséget is figyelembe vegyünk a táp összetételének megállapításakor, valamint hogy az optimális táplálóanyag-ellátást biztosító receptúra variációk közül a legolcsóbbat választhassuk (árra optimált receptúra).