Ugrás a tartalomhoz

A takarmányozás alapjai

Bokori József, Gundel János, Herold István, Kakuk Tibor, Kovács Gábor, Mézes Miklós, Schmidt János, Szigeti Gábor, Vincze László

Mezőgazda Kiadó

Granulálás

Granulálás

A dercés takarmányból préseléssel pelletet vagy más szóval granulátumot lehet készíteni. A pellet a takarmánynak matricán történő átpréselésekor előálló nyomás és ragasztás hatására alakul ki.

A ragasztás típusa szerint megkülönböztetünk hideg és meleg granulálást. A hideg granulálás során ragasztóanyagot kell a dercés takarmányba keverni és ezt követően a légszáraz takarmányt granuláljuk. Ragasztóanyagként a hazai keverőüzemek melaszt, vinaszt, ligninszulfonátot, metilcellulózt és bentonitot használnak a leggyakrabban.

A meleg eljárás gőzzel történő kezeléssel (kondicionálással) kezdődik, majd a préseléssel folytatódik. A kondicionálás során a takarmányba juttatott gőz a takarmányszemcsék felületén filmszerűen vékony rétegben kicsapódik, és segíti a részecskék egymáshoz tapasztását. Ez a ragasztó hatás még tovább fokozható ragasztóanyagokkal.

A gőzölés hatására a takarmány felmelegszik, amit a matricában a súrlódás következtében keletkező mechanikai hő még tovább növel. A hő hatására megindul a keményítő zselatinizációja. 80 °C fölött a fehérjék egy része denaturálódik. A gőzölés nélküli granulálás során a hőmérséklet-növekedés kisebb, ezért a fenti hatások is mérsékeltebbek.

A granulálást követően a takarmányt le kell hűteni, ellenkező esetben a tartós hőhatás a fehérjéket jelentősen károsíthatja, sőt károsodhatnak a keverékhez adagolt vitaminok is. A hűtéssel a takarmány egyúttal szárad is.

A granulálás nagy energiaigényű művelet. A matricák gyorsan kopnak, ami szintén növeli a granulálás költségét. Az energiaigény és ezzel a granulálás költsége csökkenthető, ha a takarmányhoz zsírt keverünk.

A pellet mérete a matricák lyukbőségével szabályozható. A méretet egyrészt az állat igényéhez kell szabni, másrészt a megfelelő pelletszilárdság és a granulálási költség határozza meg. A pelletátmérő 2,4–9,6 mm között változhat. A túl kis átmérőjű pellet előállítása igen energiaigényes. A kis átmérőjű pellet-előállítás költségeit úgy lehet mérsékelni, hogy a nagyobb átmérőjű pelletet rovátkolt hengerek között zúzzák, ún. morzsázott takarmányt készítenek. Az ilyen takarmány rendelkezik a pelletált takarmány előnyeivel és előállítása energetikailag is kedvezőbb.

A granulált tápok előnye a dercés takarmányokkal szemben, hogy a gőzölés és a préselés hatására lejátszódó zselatinizáció javítja a keményítő emészthetőségét. A nagyobb tömörség miatt nő a takarmányfelvétel. Kisebb belőle a szórási veszteség. Javul a takarmány mikrobiológiai állapota, csökken az összcsíraszám. Mindezek az előnyök 10–15%-kal nagyobb testtömeg-gyarapodást és 5–10%-kal kedvezőbb takarmányhasznosítást eredményeznek.

Ugyanakkor a granulált takarmányok etetése hátrányokkal is járhat. Ilyen hátrány lehet, hogy a fellépő hő hatására nem kielégítő hűtés esetén nő a vitaminok lebomlása, illetve egyes hozamfokozók hatástalanná válnak. Amennyiben a hűtés során a gőzzel bevitt víz nem távozik el, megnő a romlás veszélye. A granulált tápból előálló többletfogyasztás sem mindig jelent előnyt. Így pl. pelletált takarmány etetésekor fokozott figyelmet kell fordítani a tojótyúkok energiafelvételére. Sertés esetében a zselatinizáció hajlamosít a nyelőcsői gyomorfekély képződésre. További hátrányt jelent, hogy ha valamilyen oknál fogva a granulált takarmányról rövid átmenettel kell dercés takarmányra áttérni, jelentősen csökken a takarmányfogyasztás. A granulált takarmányhoz utólag már nem keverhető hozzá gyógyszer.

A pelletált takarmány értékét táplálóanyag-tartalma mellett fizikai állapota (a pellet szilárdsága, a porlás mértéke) is meghatározza. A nem kielégítő pelletszilárdság esetén a pelletált takarmány elveszti azoknak az előnyöknek a jelentős részét, amelyekkel a jó minőségű pelletált takarmány a dercés keverékekkel szemben rendelkezik. Ilyen esetben a granulálás költségei távolról sem térülnek meg.