A műtrágya-felhasználás Európában a XIX–XX. század fordulójától napjainkig az ipar és a gazdaság fejlettségével változott. Nyugat-Európában már a II. világháború előtt jelentős műtrágya-felhasználás jellemezte a gazdálkodást Dániában, Hollandiában és Németországban. A statisztikai adatokból nyomon követhető a termések növekvő tendenciája a műtrágya-felhasználás fokozódásával.

Hazánkban a II. világháború után a műtrágyatermelés és -behozatal fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, a fejlett agrotechnikai módszerek térhódítása jelentős változásokat idézett elő a tápanyag-gazdálkodásban és a terméshozamokban. A termések megkétszereződését a felfelé ívelő szakaszban alapvetően az új, nagy termőképességű fajták bevezetése és az agrotechnika fejlesztése eredményezte, az említett tényezők között a trágyázásnak meghatározó szerep jutott.

A műtrágya-felhasználás tendenciái külföldön

A FAO statisztikái alapján megállapítható, hogy 1985-től Nyugat-Európa országaiban is csökkent a műtrágya-felhasználás. A csökkenés okai:

• a gazdaságilag fejlett országokban kialakult túltermelés,

• a viszonylag nagy szervestrágya-felhasználás,

• környezetvédelmi megfontolások.

A műtrágya-felhasználás átlagos csökkenése az EU, illetve Kelet-Európa országaiban:

Terület A csökkenés mértéke 1985–95 között

EU N: 12% P: 34% K: 26%

Kelet-Európa N: 55% P: 80% K: 80%

A csökkenés mértéke lényegesen kisebb az EU-államokban, mint Kelet-Európa országaiban.

A műtrágya-felhasználás 1994/95. évi tényleges adatait Európa egyes országaiban a 3. táblázat tartalmazza. Látható, hogy az EU országai között igen jelentős különbségek vannak. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban viszonylag nagy a felhasználás, míg a többi országban lényegesen kisebb. A tényleges felhasználási adatok jól szemléltetik, hogy Kelet-Európa országaiban az említett nagyarányú csökkenés miatt mennyire elmarad a műtrágya-felhasználás a közös piac országaitól.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az élelmezési gondokkal küzdő Egyiptomban, Észak-Koreában, Dél-Koreában ugyanebben az időszakban a 200 kg/ha feletti nitrogénfelhasználás 10–50%-kal növekedett.

Az Egyesült Államokban, ahol eddig viszonylag alacsony volt a műtrágya-felhasználás (N: 25, P₂O₅:10 , K₂O 11 kg/ha) a nitrogénműtrágya-felhasználás mintegy 30%-kal növekedett 1985–95 között.

A kiragadott példák alapján megállapítható, hogy a műtrágya-felhasználás nagymértékben függ az egyes országok gazdasági fejlettségétől. A termőhelyi adottságok, termelési célok egyaránt szerepet játszanak. Az EU országaiban a változás tendenciáit a termelési szint is meghatározza.

Megállapítható, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a műtrágya-felhasználás, különösen, ha figyelembe vesszük kedvező termelési adottságainkat. A fenntartható mezőgazdaság alapelvei megkívánják, hogy a jövőben az ökológiai tényezők messzemenő figyelembevételével növeljük a felhasználást.