Loch Jakab – Nosticzius Árpád
Mezőgazda Kiadó
A műtrágya-felhasználás Európában a XIX–XX. század fordulójától napjainkig az ipar és a gazdaság fejlettségével változott. Nyugat-Európában már a II. világháború előtt jelentős műtrágya-felhasználás jellemezte a gazdálkodást Dániában, Hollandiában és Németországban. A statisztikai adatokból nyomon követhető a termések növekvő tendenciája a műtrágya-felhasználás fokozódásával.
Hazánkban a II. világháború után a műtrágyatermelés és -behozatal fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, a fejlett agrotechnikai módszerek térhódítása jelentős változásokat idézett elő a tápanyag-gazdálkodásban és a terméshozamokban. A termések megkétszereződését a felfelé ívelő szakaszban alapvetően az új, nagy termőképességű fajták bevezetése és az agrotechnika fejlesztése eredményezte, az említett tényezők között a trágyázásnak meghatározó szerep jutott.
A műtrágya-felhasználás tendenciái külföldön
A FAO statisztikái alapján megállapítható, hogy 1985-től Nyugat-Európa országaiban is csökkent a műtrágya-felhasználás. A csökkenés okai:
• a gazdaságilag fejlett országokban kialakult túltermelés,
• a viszonylag nagy szervestrágya-felhasználás,
• környezetvédelmi megfontolások.
A műtrágya-felhasználás átlagos csökkenése az EU, illetve Kelet-Európa országaiban:
Terület A csökkenés mértéke 1985–95 között
EU N: 12% P: 34% K: 26%
Kelet-Európa N: 55% P: 80% K: 80%
A csökkenés mértéke lényegesen kisebb az EU-államokban, mint Kelet-Európa országaiban.
A műtrágya-felhasználás 1994/95. évi tényleges adatait Európa egyes országaiban a 3. táblázat tartalmazza. Látható, hogy az EU országai között igen jelentős különbségek vannak. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban viszonylag nagy a felhasználás, míg a többi országban lényegesen kisebb. A tényleges felhasználási adatok jól szemléltetik, hogy Kelet-Európa országaiban az említett nagyarányú csökkenés miatt mennyire elmarad a műtrágya-felhasználás a közös piac országaitól.
3. táblázat - Műtrágya-felhasználás Európa egyes országaiban, 1994/95 évben (FAO-adatok alapján)
Ország |
N |
P2O5 |
K2O |
változás (%) 1985–95 | ||
kg/ha |
N |
P |
K | |||
Hollandia |
189 |
32 |
38 |
-24 |
-24 |
-32 |
Dánia |
115 |
19 |
37 |
-16 |
-52 |
-27 |
Belgium/Luxemb. |
114 |
35 |
68 |
-14 |
-49 |
-30 |
Németország |
105 |
26 |
39 |
-15 |
-61 |
-46 |
Görögország |
94 |
40 |
13 |
-24 |
-7 |
+30 |
Norvégia |
122 |
38 |
72 |
+3 |
-48 |
-19 |
Egyesült Királyság |
86 |
26 |
29 |
-9 |
+4 |
+16 |
Svédország |
73 |
16 |
17 |
-14 |
-62 |
-57 |
Franciaország |
82 |
37 |
49 |
-2 |
-40 |
-17 |
Finnország |
72 |
33 |
36 |
-9 |
-43 |
-36 |
Írország |
100 |
33 |
42 |
+37 |
0 |
+2 |
Olaszország |
49 |
31 |
21 |
-31 |
-37 |
-12 |
Svájc |
56 |
29 |
51 |
-16 |
-36 |
-22 |
Ausztria |
49 |
17 |
21 |
-26 |
-57 |
-62 |
Spanyolország |
37 |
21 |
17 |
-5 |
+11 |
+42 |
Portugália |
34 |
20 |
12 |
0 |
0 |
+20 |
EU országai |
74 |
29 |
32 |
-12 |
-34 |
-26 |
Csehszlovákia |
38 |
7 |
8 |
-62 |
-90 |
-90 |
Magyarország |
41 |
4 |
7 |
-52 |
-93 |
-90 |
Bulgária |
26 |
4 |
<1 |
-6 |
-91 |
>-93 |
Lengyelország |
45 |
15 |
17 |
-37 |
-67 |
-76 |
Albánia |
13 |
3 |
0,1 |
-81 |
-86 |
-93 |
Románia |
17 |
7 |
2 |
-71 |
-78 |
-71 |
Jugoszlávia |
15 |
5 |
6 |
-56 |
-67 |
-57 |
Kelet-Európa |
29 |
8 |
8 |
-55 |
-80 |
-80 |
Egykori SZU |
4 |
1 |
2 |
-78 |
-89 |
-78 |
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az élelmezési gondokkal küzdő Egyiptomban, Észak-Koreában, Dél-Koreában ugyanebben az időszakban a 200 kg/ha feletti nitrogénfelhasználás 10–50%-kal növekedett.
Az Egyesült Államokban, ahol eddig viszonylag alacsony volt a műtrágya-felhasználás (N: 25, P2O5:10 , K2O 11 kg/ha) a nitrogénműtrágya-felhasználás mintegy 30%-kal növekedett 1985–95 között.
A kiragadott példák alapján megállapítható, hogy a műtrágya-felhasználás nagymértékben függ az egyes országok gazdasági fejlettségétől. A termőhelyi adottságok, termelési célok egyaránt szerepet játszanak. Az EU országaiban a változás tendenciáit a termelési szint is meghatározza.
Megállapítható, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a műtrágya-felhasználás, különösen, ha figyelembe vesszük kedvező termelési adottságainkat. A fenntartható mezőgazdaság alapelvei megkívánják, hogy a jövőben az ökológiai tényezők messzemenő figyelembevételével növeljük a felhasználást.