Loch Jakab – Nosticzius Árpád
Mezőgazda Kiadó
A műtrágyaadagok megállapításánál figyelembe kell venni a növények igényét, a talaj tápanyag-szolgáltatását és a műtrágyák várható érvényesülését az adott talajon.
A növények igényét, az elméleti tápanyagszükségletet a tervezett terméssel kivonható tápanyagtartalom határozza meg, amely a termés nagyságából és az egységnyi termésmennyiség tápelemtartalmából számítható (63. táblázat).
T = Q · f,
ahol T = elméleti tápanyagszükséglet (kg/ha),
Q = várható termés (t/ha),
f = fajlagos tápanyagszükséglet (kg/t).
63. táblázat - A szántóföldön termesztett növények terméssel felvett NPK-, Ca-, Mg-tartalma (kg/t)
Növény |
N |
P2O5 |
K2O |
CaO |
MgO |
Őszi búza |
27 |
11 |
18 |
6 |
2 |
Rozs |
27 |
12 |
26 |
8 |
2 |
Őszi árpa |
27 |
10 |
26 |
10 |
3 |
Tavaszi árpa |
23 |
9 |
21 |
8 |
2 |
Zab |
28 |
12 |
29 |
6 |
2 |
Rizs |
22 |
10 |
20 |
6 |
2 |
Kukorica |
25 |
13 |
22 |
8 |
3 |
Szemes cirok |
29 |
10 |
31 |
8 |
3 |
Szudánifű |
4,5 |
1,2 |
3,5 |
1 |
0,5 |
Cukorcirok |
4,2 |
1,4 |
3,2 |
1,5 |
0,5 |
Silókukorica |
3,5 |
1,5 |
4,0 |
2,0 |
0,7 |
Cukorrépa |
3,5 |
1,5 |
5,5 |
4,5 |
1,5 |
Burgonya |
5,0 |
2 |
9 |
3 |
1 |
Borsó |
50 |
17 |
35 |
32 |
6 |
Zöldborsó |
19 |
5,6 |
15,2 |
10 |
2 |
Szója |
62 |
37 |
51 |
42 |
9 |
Bab |
55 |
25 |
40 |
38 |
8 |
Zöldbab |
13 |
2,8 |
11,9 |
13 |
3 |
Lóbab |
52 |
23 |
46 |
35 |
7 |
Fehér virágú csillagfürt |
70 |
28 |
37 |
24 |
10 |
Sárga virágú csillagfürt |
77 |
21 |
45 |
25 |
9 |
Lucernaszéna |
27 |
7 |
15 |
45 |
3 |
Vörös here |
23 |
5 |
20 |
35 |
5 |
Napraforgó |
41 |
30 |
70 |
24 |
12 |
Repce |
55 |
35 |
43 |
50 |
10 |
Mustár |
50 |
25 |
40 |
35 |
3 |
Olajlen |
40 |
13 |
50 |
18 |
3 |
Rostlen |
12 |
6 |
12 |
13 |
2 |
Kender |
9 |
8 |
16 |
16 |
2 |
Seprűcirok |
33 |
37 |
25 |
8 |
3 |
Dohány |
45 |
15 |
80 |
18 |
2 |
Egynyári szálas zöldtakarmány |
2,5 |
1,2 |
3,5 |
1,1 |
0,6 |
Füves here széna |
18 |
5 |
20 |
30 |
4 |
Egyéb pillangós széna |
20 |
5 |
15 |
34 |
5 |
Rét |
17 |
6 |
18 |
10 |
7 |
Legelő |
20 |
7 |
22 |
12 |
8 |
Az elméleti tápanyagszükséglet azonban nem egyezik meg a műtrágyaszükséglettel. A műtrágyaszükséglet függ a talaj tápanyag-szolgáltató képességétől és a műtrágyák érvényesülésétől az adott talajon. Gyenge tápanyag-ellátottságú talajon több tápanyagot, jó ellátottságú talajon kevesebbet kell adnunk. A műtrágyák érvényesülése is változik a talajtulajdonságoktól függően, a kedvezőtlen tulajdonságú talajon rosszabb az érvényesülés, ezért ezeken több műtrágyát, míg a jó tulajdonságú talajon, ahol kedvezőbb az érvényesülés, kevesebbet kell adni.
A növények igénye, a talaj tápanyagtartalma, valamint a műtrágyák érvényesülése sokféle módon vehető figyelembe. A szaktanácsadási módszerek ebben különböznek egymástól. A legtöbb módszer a mérlegelven alapszik, figyelembe véve a talaj tulajdonságait.
Magyarországon Debreczeni és munkatársai 1977–78-ban javaslatot dolgoztak ki a szántóföldi növények NPK-trágyázásához, amelyet a MÉM-NAK: „Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer”-ként vezetett be a gyakorlatba. A szerzők 1987-ben a számítási alapelvek megtartásával módosították javaslatukat. Növelték az ellátottsági kategóriák számát, és megváltoztatták a határértékeket.
A megemelt határértékek helyessége szakmai körökben vitatott, mivel a korábbihoz képest többletfelhasználásra ösztönöznek. A „Műtrágyázási irányelvek” ma is érvényesek, azonban gyakorlati alkalmazásuk során fokozottan figyelembe kell vennünk a gazdaságosságot és a környezetvédelmi szempontokat.
A műtrágyaszükséglet számítása azon alapszik, hogy a várható termés tömegét a növényfajra jellemző fajlagos értékkel szorozzák. A szorzófaktor értékét a talajok tápanyag-ellátottságának, továbbá a termőhelycsoportokba sorolt talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak megfelelően növelik, illetve csökkentik. Az így módosított fajlagos értéket a továbbiakban korrigált fajlagos értéknek nevezzük. A várható termés számértékét e szorzóval szorozva az elméleti tápanyagszükséglet helyett közvetlenül a műtrágyahatóanyag-szükségletet kapjuk:
M = Q · fkor
ahol M = műtrágyahatóanyag-szükséglet (kg/ha),
Q = várható termés (t/ha),
fkor = korrigált fajlagos hatóanyag-szükséglet (kg/t).
Az fkor számértéke alapvetően a növény igényétől (faj, fajta) függ, azonban a talaj tápanyag-ellátottsága, valamint a műtrágyák várható érvényesülése szerint termőhelycsoportonként is változik (lásd pl. a 68. táblázatot).
A műtrágyahatóanyag-szükséglet számításának lépései:
• A tábla termőhely-kategóriába sorolása.
• A termésszint becslése.
• Az NPK-ellátottság megítélése.
• A fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet (fkor) kikeresése a táblázatokból.
• A műtrágyahatóanyag-szükséglet számítása.
• Módosító tényezők figyelembevétele.
A talajokat tulajdonságaik alapján hat szántóföldi termőhelycsoportba osztották:
III. Csernozjom talajok.
III. Barna erdőtalajok.
III. Réti és egyéb kötött talajok.
IV. Homok- (laza) talajok.
IV. Szikes talajok.
VI. Sekély termőrétegű talajok.
A szántóföldi kategóriákat a talajok agronómiai tulajdonságainak figyelembevételével alakították ki. Egy-egy csoportban több, hasonló tulajdonságú genetikai típus szerepel. A csoportok jellemzői:
A csernozjom talajok csoportjában a legjobb a tápanyagok érvényesülése. Jellegzetes agronómiai tulajdonságuk a mély termőréteg, a jó tápanyag-szolgáltató képesség, levegő- és vízgazdálkodás és a könnyű művelhetőség.
A barna erdőtalajok csoportjában a viszonylag kedvező tulajdonságú és megfelelően művelhető típusokat egyesítették. A tápanyagok érvényesülése azonban e típusokon valamivel gyengébb.
A réti és egyéb kötött talajokat a rosszabb levegő- és vízgazdálkodás és ennek megfelelő gyengébb tápanyag-feltáródás jellemzi. A tápanyagok lekötődése nagyobb, s ennek következtében a műtrágyák érvényesülése kisebb mértékű.
A homoktalajokon a kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok akadályozzák a tápanyagok érvényesülését. A tápanyag-lekötődés nem befolyásolja a tápanyag-gazdálkodást, a téli csapadékkal léphet fel tápanyagveszteség.
A szikes talajokon a kedvezőtlen kémhatásviszonyok és a rossz vízgazdálkodási tulajdonságok akadályozzák a tápanyagok érvényesülését.
A sekély termőrétegű talajokon a termőréteg vastagsága és az ebből adódó kis víztároló képesség akadályozza a műtrágyák érvényesülését, illetve a növények fejlődését.
A várható termésszint az előző öt év termésadatai alapján, táblánként becsülhető. A különböző kultúrák termésének egyszerű összehasonlíthatósága érdekében termőhelycsoportonként táblázatok állnak rendelkezésre, amelyekből megállapítható, hogy egy-egy kultúra adott termése a termőhelyen milyen termésszintnek felel meg. A várható termés a két legjobb évben elért termésszint alapján, a helyi tapasztalatokat is figyelembe véve tervezhető.
A talajvizsgálati adatok alapján meg kell állapítani a termőhelycsoportba sorolt tábla NPK-ellátottságát a 64., 65., 66. táblázat segítségével. Az 1987-ben módosított irányelvekben hat ellátottsági kategóriát különböztetnek meg: igen gyenge, gyenge, közepes, megfelelő, jó és sok.
A táblázatokból megfigyelhető, hogy azonos tápanyagtartalom különböző ellátottságnak felel meg az egyes termőhely-kategóriákban, és a módosító talajtulajdonságoktól függően is változik. A nitrogénellátottságot a talajok humusztartalma, a foszfor- és káliumellátottságot az AL-P, illetve AL-K értékek alapján ítélik meg. Az ellátottságot módosító talajtulajdonságok a nitrogén esetében a talajok kötöttsége, a foszfornál a kalcium-karbonát-tartalom, illetve pH-érték, a káliumnál a kötöttség.
64. táblázat - A talaj humusztartalmának határértékei (a nitrogénellátottság megítéléséhez)
Szántóföldi termőhely |
KA |
Humusz % | |||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
megfelelő |
jó |
igen jó | ||
I. |
–42 |
–1,50 |
1,51–1,80 |
1,81–2,30 |
2,31–2,80 |
2,81–3,25 |
3,26– |
42– |
–2,00 |
2,01–2,30 |
2,31–2,80 |
2,81–3,30 |
3,31–375 |
3,76– | |
II. |
–38 |
–1,00 |
1,01–1,25 |
1,26–1,60 |
1,61–2,00 |
2,01–2,50 |
2,51– |
38– |
–1,25 |
1,25–1,50 |
1,51–2,00 |
2,01–2,50 |
2,51–3,00 |
3,01 | |
III. |
38–50 |
–1,25 |
1,26–1,75 |
1,76–2,55 |
2,56–3,20 |
3,21–3,75 |
3,76– |
51–60 |
–1,50 |
1,51–2,00 |
2,01–2,50 |
2,51–3,25 |
3,26–4,00 |
4,01 | |
61– |
–1,75 |
1,76–2,25 |
2,26–2,75 |
2,76–3,50 |
3,51–4,25 |
4,26– | |
IV. |
–30 |
–0,50 |
0,51–0,75 |
0,76–1,00 |
1,01–1,40 |
1,41–1,75 |
1,76– |
31–38 |
–0,75 |
0,76–1,00 |
1,01–1,50 |
1,51–2,00 |
2,01–2,50 |
2,51 | |
V. |
38–50 |
–1,60 |
1,61–1,90 |
1,91–2,25 |
2,26–2,80 |
2,81–3,60 |
3,61– |
51–60 |
–1,80 |
1,81, –210 |
2,11–2,45 |
2,46–3,00 |
3,01–3,80 |
3,81– | |
60– |
–2,00 |
2,01–2,30 |
2,31–2,75 |
2,76–3,20 |
3,21–4,00 |
4,01 | |
VI. |
–42 |
–1,00 |
1,01–1,35 |
1,36–1,75 |
1,76–2,15 |
2,16–2,75 |
2,76– |
42– |
–1,30 |
1,31–1,75 |
1,76, –215 |
2,16–2,75 |
2,76–3,25 |
3,26– |
65. táblázat - A talaj oldható foszfortartalmának határértékei (a foszforellátottság megítéléséhez)
Szántóföldi termőhely |
CaCO3 % vagy pHKCl |
AL-oldható P2O5 mg/kg talaj | |||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
megfelelő |
jó |
túlzott | ||
I. |
– 1 % |
–80 |
81–110 |
111–150 |
151–190 |
191–250 |
251– |
1 % – |
–120 |
121–160 |
161–200 |
201–240 |
241–300 |
301– | |
II. |
pH–5,5 |
–45 |
46–90 |
91–130 |
131–180 |
181–200 |
201– |
5,5–6,5 |
–60 |
61–110 |
111–150 |
151–200 |
201–240 |
241– | |
6,5– |
–75 |
76–120 |
121–170 |
171–220 |
221–280 |
281– | |
III. |
– 1 % |
–60 |
61–100 |
101–140 |
141–180 |
181–220 |
221– |
1 % – |
–100 |
101–140 |
141–180 |
181–220 |
221–260 |
261– | |
IV. |
– 1 % |
–50 |
51–80 |
81–120 |
121–160 |
161–200 |
201– |
1 % – |
–80 |
81–110 |
111–150 |
151–190 |
191–230 |
231– | |
V. |
pH–6,5– |
–50 |
51–100 |
101–140 |
141–180 |
181–220 |
221– |
6,5– |
–100 |
101–150 |
151–180 |
181–220 |
221–260 |
261– | |
VI. |
pH–5,5 |
–45 |
46–75 |
76–100 |
101–145 |
146–180 |
181– |
5,5–6,5 |
–75 |
76–110 |
111–145 |
146–190 |
191–230 |
231– | |
6,5– |
–100 |
101–140 |
141–175 |
176–235 |
236–275 |
276– |
66. táblázat - A talaj oldható káliumtartalmának határértékei (a káliumellátottság megítéléséhez)
Szántóföldi termőhely |
KA |
AL-oldható K2O mg/kg talaj | |||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
megfelelő |
jó |
igen jó | ||
I. |
–42 |
–150 |
151–200 |
201–240 |
241–280 |
281–320 |
321– |
42– |
–200 |
201–250 |
251–300 |
301–340 |
341–380 |
381– | |
II. |
–42 |
–120 |
121–150 |
151–180 |
181–210 |
211–250 |
251– |
43–50 |
–140 |
141–170 |
171–200 |
201–235 |
236–275 |
276– | |
50– |
–160 |
161–190 |
191–200 |
221–255 |
256–300 |
301– | |
III. |
– |
–150 |
151–210 |
211–300 |
301–380 |
381–450 |
451– |
IV. |
–30 |
–50 |
51–75 |
76–110 |
111–170 |
171–250 |
251– |
31–38 |
–75 |
76–100 |
101–140 |
141–200 |
201–280 |
281– | |
V. |
38–50 |
–150 |
151–200 |
201–275 |
276–365 |
366–445 |
446– |
51– |
–180 |
181–225 |
226–300 |
301–380 |
381–480 |
481– | |
VI. |
–42 |
–120 |
121–160 |
161–200 |
201–250 |
251–300 |
301– |
42– |
–160 |
161–200 |
201–240 |
241–290 |
291–340 |
341– |
64/a. táblázat - A talaj humusztartalmának határértékei (a N-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
Szántóföldi termőhely |
KA |
Humusz (%) | ||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
jó |
igen jó | ||
I. |
< 42 |
< 1,50 |
1,51–1,90 |
1,91–2,50 |
2,51–3,50 |
3,51– |
42– |
< 2,00 |
2,01–2,40 |
2,41–3,00 |
3,01–4,00 |
4,01– | |
II. |
< 38 |
< 1,20 |
1,21–1,50 |
1,51–2,00 |
2,01–3,00 |
3,01– |
38– |
< 1,50 |
1,51–1,90 |
1,91–2,50 |
2,51–3,50 |
3,51– | |
III. |
< 50 |
< 1,60 |
1,61–2,00 |
2,01–2,80 |
2,81–4,00 |
4,01– |
50– |
< 2,00 |
2,01–2,50 |
2,51–3,30 |
3,31–4,50 |
4,51– | |
IV. |
< 30 |
< 0,40 |
0,41–0,70 |
0,71–1,20 |
1,21–2,00 |
2,01– |
30– |
< 0,70 |
0,71–1,00 |
1,01–1,50 |
1,51–2,50 |
2,51– | |
V. |
< 50 |
< 1,40 |
1,41–1,80 |
1,81–2,60 |
2,61–3,50 |
3,51– |
50– |
< 1,80 |
1,81–2,30 |
2,31–3,10 |
3,11–4,00 |
4,01– | |
VI. |
< 42 |
< 0,80 |
0,81–1,20 |
1,21–1,90 |
1,91–2,80 |
2,81– |
42– |
< 1,30 |
1,31–1,70 |
1,71–2,40– |
2,41–3,30 |
3,31– |
65/a. táblázat - A talaj oldható foszfortartalmának határértékei (a P-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
Szántóföldi termőhely |
CaCO3 (%) |
AL-oldható P2O5 (mg/kg) | ||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
jó |
igen jó | ||
I. |
< 1 |
< 40 |
41–80 |
81–130 |
131–200 |
201–401 |
1– |
< 50 |
51–90 |
91–150 |
151–250 |
251–450 | |
II. |
< 1 |
< 30 |
31–60 |
61–100 |
101–160 |
161–360 |
1– |
< 40 |
41–70 |
71–120 |
121–200 |
201–400 | |
III. |
< 1 |
< 30 |
31–60 |
61–100 |
101–150 |
151–350 |
1– |
< 40 |
41–70 |
71–110 |
111–180 |
181–380 | |
IV. |
< 1 |
< 30 |
31–60 |
61–100 |
101–200 |
201–400 |
1– |
< 50 |
51–80 |
81–130 |
131–250 |
251–450 | |
V. |
< 1 |
< 30 |
31–60 |
61–100 |
101–140 |
141–340 |
1– |
< 40 |
41–70 |
71–120 |
121–180 |
181–380 | |
VI. |
< 1 |
< 30 |
31–60 |
61–100 |
101–150 |
151–350 |
1– |
< 50 |
51–80 |
81–130 |
131–200 |
201–400 |
66/a. táblázat - A talaj oldható káliumtartalmának határértékei (a K-ellátottság megítéléséhez) (MÉM–NAK 1979)
Szántóföldi termőhely |
KA |
AL-oldható K2O mg/kg | ||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
jó |
igen jó | ||
I. |
<42 |
<80 |
81–130 |
131–200 |
201–300 |
301–500 |
42– |
<100 |
101–160 |
161–240 |
241–350 |
351–550 | |
II. |
<38 |
<60 |
61–100 |
101–160 |
161–250 |
251–450 |
38– |
<90 |
91–140 |
141–210 |
211–300 |
301–500 | |
III. |
<50 |
<120 |
121–200 |
201–330 |
331–450 |
451–650 |
50– |
<150 |
151–250 |
251–380 |
381–500 |
501–700 | |
IV. |
<30 |
<50 |
51–80 |
81–120 |
121–180 |
181–380 |
30– |
<90 |
91–120 |
121–160 |
161–220 |
221–420 | |
V. |
<50 |
<150 |
151–230 |
231–330 |
331–450 |
451–650 |
50– |
<200 |
201–280 |
281–400 |
401–550 |
551–750 | |
VI. |
<42 |
<80 |
81–120 |
121–180 |
181–250 |
251–450 |
42– |
<120 |
121–160 |
161–220 |
221–300 |
301–500 |
A 64/a, 65/a, 66/a táblázatban szereplő határértékek helyett napjainkban a szaktanácsadók egy része a korábbi (1977/78-as) határértékeket használja, amelyek alapján kisebb a számított műtrágyaszükséglet. Kádár és Csathó kísérleti eredményeik alapján kisebb foszfor- és kálium-határértéket javasolnak.
A NPK-műtrágyahatóanyag-szükséglet a növényfajok igénye, a termőhely sajátossága és a tápanyag-ellátottság mértéke szerint differenciált fajlagos értékekkel (fkor) számítható ki, a várható termés ismeretében.
Az 1987-ben kiadott „Új műtrágyázási irányelvek” MÉM-NAK-kiadványban 33 kultúra korrigált fajlagos értékei találhatók táblázatos formában. A táblázatokban a szorzófaktorok tápelemenként (N, P, K), továbbá termőhelyenként és ellátottsági kategóriánként szerepelnek.
A korrigált fajlagos értékek a kedvezőtlen termőhelycsoportokban nagyobbak, mint a jó adottságú termőhelycsoportokban. A fajlagosok számértéke a talaj tápanyag-ellátottságától függően változik nagyobb mértékben, a tápanyag-ellátottság javulásával csökken. Számértékük általában a „megfelelő” tápanyag-ellátottság esetén egyezik meg a tényleges fajlagos értékekkel. Ebből következik, hogy az első termőhely-kategóriában megfelelő ellátottságnál az elméleti tápanyagszükséglet pótlása javasolt, gyengébb ellátottságnál több, jó ellátottságnál kevesebb. (A korábbi javaslatban a közepes ellátottságnál javasolták az elméleti szükséglet pótlását.)
Példaként az őszi búza fajlagos műtrágyahatóanyag-igényét mutatjuk be a 67. táblázatban. A környezetkímélő és gazdaságos tápanyag-gazdálkodás szempontjából vitatott, hogy a jó foszfor- és káliumellátottságot meghaladó (sok) kategóriában szükséges-e a trágyázás. Napjainkban ez nem indokolt.
67. táblázat - Őszi búza fajlagos műtrágyaigénye hatóanyagban kg/tonna terméshez (MÉM–NAK 1987)
Szántóföldi termőhely |
A talaj tápanyag-ellátottsága | |||||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
megfelelő |
jó |
sok | |||
NITROGÉN | ||||||||
I. |
32 |
30 |
28 |
24 |
20 |
15 | ||
II. |
34 |
32 |
30 |
27 |
21 |
16 | ||
III. |
33 |
31 |
29 |
26 |
22 |
17 | ||
IV. |
38 |
36 |
32 |
28 |
24 |
20 | ||
V. |
36 |
34 |
32 |
28 |
23 |
17 | ||
VI. |
36 |
34 |
32 |
28 |
23 |
18 | ||
FOSZFOR | ||||||||
I. |
24 |
22 |
20 |
16 |
11 |
7 | ||
II. |
26 |
24 |
22 |
18 |
14 |
9 | ||
III. |
27 |
25 |
22 |
17 |
13 |
8 | ||
IV. |
30 |
28 |
26 |
21 |
16 |
9 | ||
V. |
30 |
28 |
26 |
22 |
18 |
10 | ||
VI. |
29 |
27 |
24 |
21 |
18 |
10 | ||
KÁLIUM | ||||||||
I. |
21 |
20 |
19 |
15 |
11 |
7 | ||
II. |
24 |
22 |
20 |
15 |
11 |
8 | ||
III. |
25 |
23 |
20 |
15 |
11 |
7 | ||
IV. |
28 |
26 |
24 |
20 |
15 |
9 | ||
V. |
26 |
24 |
22 |
18 |
14 |
8 | ||
VI. |
26 |
24 |
22 |
19 |
16 |
9 | ||
A műtrágyamennyiség megosztása a felhasználandó hatóanyag százalékában | ||||||||
Őszi búza | ||||||||
Szántóföldi termőhely |
Kötöttség KA |
N-műtrágyázás |
P- és K-műtrágyázás (az összes %-ában) | |||||
ősszel (%) |
max. N-adag kg/ha |
tavasszal (%) |
ősszel |
tavasszal | ||||
I. |
42 |
40 |
80 |
60 |
100 |
– | ||
42 |
30 |
70 | ||||||
II. |
38 |
40 |
70 |
60 |
100 |
– | ||
38 |
30 |
70 | ||||||
III. |
38–50 |
30 |
70 | |||||
51–60 |
40 |
80 |
60 |
100 |
– | |||
60 |
40 |
60 | ||||||
IV. |
30–38 |
40 |
60 |
60 |
80 |
20 | ||
30 |
30 |
70 | ||||||
V. |
38–50 |
30 |
70 | |||||
51–60 |
40 |
70 |
60 |
100 |
– | |||
60 |
40 |
60 | ||||||
VI. |
42 |
40 |
60 |
60 |
80 |
20 | ||
42 |
30 |
70 |
67/a. táblázat - Őszi búza fajlagos műtrágya-igénye hatóanyagban kg/tonna terméshez (MÉM–NAK, 1979)
Szántóföldi termőhely |
A talaj tápanyag-ellátottsága | ||||||||||
igen gyenge |
gyenge |
közepes |
jó |
sok | |||||||
NITROGÉN | |||||||||||
I. |
33 |
30 |
27 |
20 |
10 | ||||||
II. |
33 |
31 |
28 |
23 |
12 | ||||||
III. |
33 |
31 |
29 |
25 |
12 | ||||||
IV. |
36 |
33 |
30 |
27 |
15 | ||||||
V. |
34 |
32 |
29 |
25 |
13 | ||||||
VI. |
36 |
33 |
30 |
27 |
15 | ||||||
FOSZFOR | |||||||||||
I. |
27 |
23 |
19 |
14 |
6 | ||||||
II. |
30 |
25 |
20 |
15 |
7 | ||||||
III. |
30 |
26 |
22 |
17 |
7 | ||||||
IV. |
32 |
28 |
23 |
16 |
6 | ||||||
V. |
29 |
27 |
24 |
18 |
7 | ||||||
VI. |
28 |
25 |
22 |
16 |
6 | ||||||
KÁLIUM | |||||||||||
I. |
22 |
20 |
17 |
12 |
5 | ||||||
II. |
26 |
22 |
18 |
13 |
6 | ||||||
III. |
23 |
20 |
16 |
11 |
4 | ||||||
IV. |
27 |
25 |
22 |
16 |
5 | ||||||
V. |
24 |
22 |
19 |
14 |
5 | ||||||
VI. |
24 |
22 |
20 |
16 |
6 | ||||||
A műtrágyamennyiség megosztása a felhasználandó hatóanyag százalékában | |||||||||||
Őszi búza | |||||||||||
Szántóföldi termőhely |
Kötöttség KA |
N-műtrágyázás |
P- és K-műtrágyázás (az összes %-ában) | ||||||||
ősszel (%) |
max. N-adag kg/ha |
tavasszal (%) |
ősszel |
tavasszal | |||||||
I. |
<42 |
70 |
100 |
30 |
100 |
– | |||||
42– |
80 |
20 | |||||||||
II. |
<38 |
60 |
90 |
40 |
100 |
– | |||||
38– |
70 |
30 | |||||||||
III. |
<50 |
75 |
100 |
25 |
100 |
– | |||||
50– |
75 |
25 | |||||||||
<30 |
40 |
80 |
60 |
80 |
20 | ||||||
IV. |
30– |
50 |
50 | ||||||||
<50 |
75 |
90 |
25 |
100 |
– | ||||||
V. |
50– |
75 |
25 | ||||||||
<42 |
50 |
70 |
50 |
80 |
20 | ||||||
42– |
60 |
40 | |||||||||
VI. |
<42 |
70 |
100 |
30 |
100 |
– | |||||
42– |
80 |
20 |
A szaktanácsadási irányelvekben található táblázatok a javasolt mennyiségeken kívül a tápanyagok őszi-tavaszi megosztására nézve is tartalmaznak ajánlásokat. Az őszi nitrogénadagok csökkentése környezetvédelmi szempontok (kimosódás veszélye) miatt javasolt.
A számított műtrágyahatóanyag-szükséglet az elővetemény és egyéb módosító tényezők figyelembevételével csökkenthető, illetve növelhető.
A nitrogénadag kedvező (pillangós) elővetemény után, megfelelő humusztartalmú talajokon 30–50 kg/ha hatóanyaggal csökkenthető. Kedvezőtlen adottságú termőhelyeken, nagytömegű szerves anyag (kukoricaszár, szalma stb.) alászántása esetén kiegészítésként 8–10 kg nitrogént kell adni minden tonna szerves anyagra, ha a számított adag nem éri el a 150 kg N/ha-t.
A foszforadagokat szélsőségesen savanyú (pH < 5) talajokon, illetve 20% feletti kalcium-karbonát-tartalmú talajokon 15–20%-kal növelni kell.
A káliumadagok kukoricaszár, napraforgószár, illetve szalma alászántása esetén – a beszántott szerves anyag káliumtartalmának megfelelően – csökkenthetők.
Figyelembe kell venni az istállótrágyázás utóhatását is.
10 t közepes minőségű almos trágya tápanyag-szolgáltató képessége kg hatóanyagban:
Idő N P2O5 K2O
Az első évben 18 20 40
A második évben 12 15 20
Minden esetben indokolt, ha a hidrolitos aciditás (y1) értéke laza talajokon nagyobb, mint 4,6, illetve középkötött talajokon nagyobb, mint 8. Mésztrágyázás szükséges továbbá minden talajon, amelynek kálium-kloridos pH-értéke kisebb, mint 6. A mésztrágya adagok a talaj pH-értékétől, illetve hidrolitos aciditásától és kötöttségétől függően 0,5–2,0 t/ha kalcium-karbonát nagyságrendűek. A javasolt mésztrágya adagokat a 68. táblázat tartalmazza. A mésztrágyázás nem helyettesíti a kémiai talajjavítást ott, ahol erre szükség van, de alkalmas lehet a javítás hatásának fenntartására.
68. táblázat - Javasolt mésztrágya adagok CaCO3-hatóanyagban, t/ha (MÉM-NAK 1987)
Kötöttség KA |
pH (KCl) < 5,6 |
pH (KCl) 5,6–6,0 | |||
hidrolitos aciditás (y1) | |||||
4–8 |
8–12 |
12–16 |
16 | ||
< 38 |
1,0 |
0,5 |
1,0 |
0,5 |
– |
38–50 |
1,5 |
0,8 |
1,3 |
1,8 |
2,0* |
> 50 |
2,0 |
1,0 |
1,5 |
2,0 |
2,0* |
* A javasolt műtrágyamennyiségek a melioratív szintű meszezés szükséges dózisáig növelhetők az üzem, illetve a meszezőanyag beszerzésének lehetőségeitől függően. |
A talajok magnéziumellátottságát hazánkban a M KCl-ban mért magnéziumtartalom alapján ítéljük meg. A határértékeket a 69. táblázat tartalmazza. A magnéziumtrágyázás csak magnéziumhiányos talajokon és különösen a magnéziumigényes kultúráknál indokolt. A magnéziumtrágyák javasolt adagját a 70. táblázat tartalmazza.
69. táblázat - A talajok magnéziumellátottsági határértékei (M KCl-kivonatban mérve)
KA |
Mg ppm | ||
gyenge |
közepes |
jó | |
<30 (homok) |
<40 |
40–60 |
60– |
31–42 (homokos vályog, vályog) |
<60 |
60–100 |
100– |
>43 (agyagos vályog, agyag) |
<100 |
100–200 |
200– |
70. táblázat - Magnéziumtrágyázási javaslat (Mg kg/ha)
K-adag |
KA | ||
<30 |
31–42 |
>43 | |
200 kg/ha K2O alatt |
20 |
30 |
40 |
200 kg/ha K2O felett, illetve egyidejű CaCO3 pótlása esetén |
30 |
45 |
60 |
A magnéziumot permettrágya formájában is alkalmazhatjuk. Permetezésre általában 5%-os keserűsóoldat használható. A permetezés a vegetációs időszak meghatározott szakaszaiban javasolt.
Savanyú, magnéziumszegény talajokon a magnézium és a mészállapot együtt is rendezhető dolomittartalmú javítóanyagokkal. Erre a célra az önporló dolomitok a legalkalmasabbak, de felhasználhatók a szabványkövetelményeknek megfelelő minőségű és őrlésfinomságú dolomitőrlemények is.
Dolomitokat célszerű alkalmazni abban az esetben, ha a talaj pH-értéke (KCl) 5,5 alatti, y1 értéke nagyobb 4-nél, KCl-oldható magnéziumtartalma pedig 60 mg/kg-nál kevesebb.
A hektáronként kijuttatandó dolomitmennyiség az alábbi képlet szerint számolható:
ahol D =1 ha területre kijuttatandó javítóanyag mennyisége (t),
KA =Arany-féle kötöttségi szám,
y1 = hidrolitos aciditás értéke,
CaCO3 ekv.% = a dolomit Ca + Mg-tartalma CaCO3 egyenértékben kifejezve:
Ca% · 2,50 = CaCO3%,
Mg% · 4,12 = CaCO3%.
A MÉM-NAK-irányelvek konkrét ajánlásokat tartalmaznak a mikroelemtrágyázásra is. A hazánkban alkalmazott egységes mikroelemvizsgálati módszer határértékei azonban nem eléggé tisztázottak. Ezért a trágyázásnál elsősorban a mikrotápelemek felvételi viszonyait kell szem előtt tartani, amelyeket az általános agrokémia és a mikroelemtrágyázás című fejezetben ismertettünk.
A MÉM-NAK 1979-ben kiadta az „Állókultúrák telepítését és ültetvények korszerűsítését megelőző alaptrágyázások irányelvei”-t. 1981-ben elkészült az Állókultúrák fenntartó műtrágyázási irányelvei című kiadvány. Az alaptrágyázás biztosítja az ültetvények jó tápanyagszinten való indítását. A fenntartó trágyázás során kell pótolni az éves termés, valamint a hozzá tartozó fa-, illetve vesszőnövedék által felhasznált tápanyagok mennyiségét.
A fenntartó trágyázásra vonatkozó javaslat és számítási módszer hasonló elveken épül fel, mint a szántóföldi kultúráké. A számítás alapja az 1 t gyümölcs előállításához szükséges tápanyagmennyiség, amelyet a talaj tápanyagtartalma, pH-értéke, kötöttsége és humusztartalma szerint korrigálnak. Az ellátottság megítéléséhez figyelembe veszik a levélanalízisek adatait.
1. Mi a különbség a tápanyagszükséglet és a műtrágyaszükséglet között?
2. Min alapszik a hazánkban a MÉM-NAK-módszer néven elterjedt számítási módszer?
3. Milyen termőhelycsoportokat különböztetünk meg, melyek ezek jellemzői?
4. Hogyan becsülhető meg a várható termésszint, miért fontos ennek ismerete?
5. Hogyan történik az NPK-ellátottság megítélése?
6. Milyen talajtulajdonságoktól függ a fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet (fkor) értéke?
7. Hogyan számíthatjuk a műtrágyaszükségletet, és milyen tényezők figyelembevételével korrigáljuk a számított értéket?
8. Milyen szempontok alapján határozzuk meg a mésztrágyaadagokat?
9. Hogyan számítjuk a magnéziumszükségletet magnéziumtrágyázás, illetve talajjavítás esetén?
10. Mennyiben tér el az állókultúrák trágyázása a szántóföldi kultúrákétól?