Az ásványolaj desztillációjával eltérő szénatomszámú termékekhez lehet jutni. Peszticidek segédanyagaiként nagy szénatomszámú szénhidrogéneket szoktak felhasználni. Ezek mind telített, mind telítetlen komponenseket tartalmaznak. A segédanyagként használt ásványolaj termékek azonban önmaguk is peszticid hatásúak. Felhasználásuk elég sokrétű, mert inszekticid, akaricid, fungicid és herbicid tulajdonsággal egyaránt rendelkeznek. Természetesen szelektivitást nem várhatunk e termékektől.

Az ásványolaj károsító hatása a növény sötétedésében és csökkent turgorában nyilvánul meg, ugyanis a membrán széttöredezése miatt a citoplazma egy része az intercelluláris járatokba kerül. A konkrét hatás megmagyarázásához feltételezik, hogy a lipid oldószerek a sejtmembrán lipidrészeit kioldják. Kis koncentrációban a membrán permeabilitását változtatják meg, nagyobb koncentrációban alkalmazva a membrán ellenálló képességét is annyira lecsökkentik, hogy a turgor szétrepeszti a sejtet. Rovarok és gombák esetében szintén a membrán károsodását tekintik a pusztulás okának. Ma már az ásványolajból nyert szénhidrogéneknél hatékonyabb hatóanyagokat használunk.

A dodin nevű fungicid hatását a sejtmembrán károsításával is magyarázzák. Ez egy hosszú alkilláncot tartalmazó guanidinoszármazék. A hosszú alkillánc mint lipofil rész beépül a membrán lipidrészébe, míg a guanidinrész a vizes fázisban helyezkedik el. A membrán szerkezetét, permeabilitását megváltoztatva a gomba pusztulását idézi elő.

Megfigyelhető a gombaspóra külső membránszerkezetének súlyos károsodása, azonban feltételezhetően nem ez a fő hatása. Vannak gombák, melyek spóráinak külső sejtmembránja csak kevéssé károsodik, mégis elpusztulnak a fungicidtól. A spórák nagyon nagy mennyiséget vesznek fel a dodinból, amely a 35–84 μmol értéket is elérheti a gomba grammjára vonatkoztatva. Valószínűnek látszik, hogy a sejten belüli membránok biokémiai funkciójának gátlása a fő hatás. Azt tapasztalták, hogy a mitokondrium elektrontranszportját 80 μmol/l mennyiség 50%-os mértékben gátolta. Az elektrontranszport lánc egyes vegyületei egymás mellett helyezkednek el. Amennyiben idegen molekula (dodin) férkőzik két, szomszédos vegyület közé, megszűnik az elektrontovábbítás lehetősége. A dodin hatásmechanizmusa tehát úgy összegezhető, hogy a membránok – és itt nem csak a sejt külső membránja értendő – funkcióit gátolja vagy megszünteti, mivel képes beépülni a membránba. A beépülést az teszi lehetővé, hogy a molekula mind lipofil, mind hidrofil részeket tartalmaz.

Alma, körte és rózsa növényvédelmére használatos.

Az izopamfosz hatását a molekulában lévő ionok jelenléte hasonlóan magyarázza. Némi szisztemikus hatással is bíró, protektív és eradikatív hatású fungicid.