Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Rákos sejtek

Rákos sejtek

A sejtek osztódása szabályozott folyamat. Általában annyi sejt keletkezik, amennyire a szervezetnek az adott helyen szüksége van, ami pótolja az elpusztult sejteket. Az osztódást szabályozó sejtspecifikus faktoranyagoknak egy része már ismert, de többsége valószínűleg még ismeretlen. Ezek a faktoranyagok jeleket adnak az egyes sejtek számára, hogy osztódjanak-e vagy maradjanak nyugalmi állapotban. Ha ez a szabályozási folyamat zavart szenved, akkor a sejtek növekszenek és osztódnak anélkül, hogy a szervezetnek ez hasznos lenne. Ilyenkor a létrejövő sejttömeg tumort alkot. A daganatos elfajulás növekedési és differenciálódási zavart jelent. A daganatsejtek differenciálatlanok maradnak. A rákos daganatok képződését a sejtek genetikai állományában bekövetkezett mutáció okozza, amit a rákkeltő, karcinogén hatások, például vírusok, kemikáliák, káros sugárzások hoznak létre. A sejtek információs jelpályáinak működéséhez szükséges fehérjék szintézisét gének irányítják. Azokat a géneket, amelyek hibás működésük révén nemkívánatos sejtnövekedést és osztódást válthatnak ki, onkogéneknek nevezzük. A létrejövő daganatok egy része „jóindulatú”, lokalizált, a szervezet számára általában kisebb veszéllyel jár. Az ilyen kötőszövetes tokba zárt sejttömeg akkor okoz gondot, ha például a szervezet működését befolyásoló hormonhatású vegyületeket juttat a vérpályába vagy létfontosságú eret, ideget, agyrészt nyom el.

Ha a sejt az említett mutációk következtében olyan változáson megy át, hogy invazívvá válik, azaz a szövetben helyét változtatja és eközben korlátlanul osztódó, az eredetinél differenciálatlanabb sejttömeget hoz létre, akkor „rosszindulatúan átalakult” sejtről beszélünk. A rosszindulatú sejt kötőszövetes tokkal nem határolt úgynevezett primer daganatot képez. Ebből további változások után olyan sejtek is kialakulhatnak, melyek képesek hámokon és érfalakon is áthatolni. Ezek a vérárammal eljutnak más szövetekbe, szervekbe, ahol osztódásuk, növekedésük tovább folyhat, és ezáltal új tumort hoznak létre. Ezt a folyamatot nevezik áttételnek (metasztázis). A ráksejtek kromoszómaállománya abnormális, nem stabil. Gyorsan növekszenek és gyakran osztódnak. Eredeti speciális funkciójukat elvesztik. Az ektodermális és entodermális eredetű sejtekből származó rosszindulatú daganatokat karcinómának nevezik, míg a mezodermális eredetűeket szarkómának. Ez utóbbi speciális esete a fehérvérűség tünetével járó leukémia, amikor a rákos sejtek nem képeznek a szó eredeti értelmében vett tumort.