Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Az állati szervezet öregedése, a halál

Az állati szervezet öregedése, a halál

Valamennyi állatfajnak jellemző biológiai élettartama van. Ez általában szoros összefüggésben van például a testtömeggel, hiszen a nagy testű állatok többnyire hosszabb életűek. Az emlősök között például az indiai elefánt 70, az orrszarvú 50, a gorilla 25, a kutya 15, a szürke mókus 10, a házi egér 2, a vízicickány 1 évig él. Hasonló vonás figyelhető meg a gerincesek más osztályainál is. A hüllők közül például az óriás galápagosi teknősök évszázadokat is megélhetnek.

A többsejtű állatok egyedei életének vége felé közeledve szembetűnővé válik az öregedés folyamata. E jelenség okainak feltárása régóta foglalkoztatja a kutatókat. Egyes jelenlegi elképzelések szerint a folyamat végbemenetele ugyanúgy a genetikai programra vezethető vissza, mint a fajra jellemző maximális élettartam. Az öregedés jelei megmutatkoznak a makromolekulák, a sejtorganellumok, a sejtek, a szövetek, a szervek, illetve az egész szervezet szintjén is. A sejtekben az öregedés során a DNS felépítésében egyre több mutációs eredetű változás jöhet létre, annak ellenére, hogy egy folyamatos javítási mechanizmus zajlik. Összefüggést találtak a javító mechanizmus működésének hatékonysága és az adott faj biológiailag lehetséges élettartama között.

Az egyes egyedek halállal (exitus) végződő öregedési folyamata populációs szinten megakadályozza a túlnépesedést. A természetes halálon kívül az egyed életének végét okozhatják például a ragadozók, a betegségek, a táplálékhiány és a kedvezőtlen klimatikus hatások. Valójában az állatok általában nem érik el a lehetséges maximális, potenciális élettartamukat, mert már az előtt elpusztulnak.