Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Izomszövetek

Izomszövetek

Az izomszövet mezodermális eredetű, kivéve a gerincesek szemének belső izmait, amelyek ektodermálisak. Az izomszövet az állati szervezetben a zsigeri szervek működésében, a test helyzet- és helyváltoztatásában játszik fontos szerepet. Legjellemzőbb tulajdonsága az összehúzódó képesség, de rugalmassága és ingerlékenysége is fontos a működésében. A nagymennyiségű izomzat elhelyezkedése meghatározza az állat alakját is. Egyes gerinctelen állatcsoportokban előforduló speciális izmok jellemzése a sejttani fejezetben található.

Simaizomszövet

A simaizomsejtek egyesével, kisebb csoportokban kötőszövetbe ágyazva vagy szövetet alkotva fordulhatnak elő. Szöveti kötelékben a sejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, rétegeket, lemezeket, nyalábokat, kötegeket alkotnak az adott szervben betöltött funkciónak megfelelően (3.20. ábra). A sejteket retikuláris rostok hálózata borítja. A sejtek közötti kötőszövetben kollagén és elasztikus rostok vannak, valamint vérerek, nyirokerek és idegek futnak. A simaizomzat vegetatív beidegzés alatt áll, főleg akarattól függetlenül működik. Bár beidegzést nem minden izomsejt kap, a közöttük lévő nyitott kapcsolódások révén az ingerület gyorsan terjed a sejtek között. A gerinces állatok zsigeri szervein kívül a tipikus simaizomszövet számos gerinctelen állatban is megfigyelhető, mint például a laposférgekben.

3.20. ábra - Simaizomszövet felépítése. A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben. si: simaizomsejt, sm: sejtmag, sö: kötőszöveti sövény (Voss nyomán módosítva)

kepek/3.20.abra.png


Harántcsíkolt izomszövetek

A harántcsíkolt izomrostokban lévő miofibrillumok felépítésének és működési elvének leírása az 1.6. fejezetben található meg. Harántcsíkolt izomszövet a vázizom és a szívizom.

Vázizomszövet

A vázizomszövet előfordul például a fonálférgek nyelőcsövében, az ízeltlábúak és a gerincesek testében, ahol az utóbbiaknál a test mozgatásának szolgálatában áll. Ez az izomszövetféleség tartós működésre nem, de nagy erőkifejtésre képes. Gerinces állatoknál sokmagvú rostokból épül fel (3.21. ábra). A sejtmagok az emlősökben az embrionális kor után a szarkolemma alatt, a rost perifériáján helyezkednek el, míg a többi gerincesben a rost belső területén. A rostok átmérője 15–150 μm között mozog. A halak harántcsíkolt izomrostjai a legnagyobb átmérőjűek, ezt követik a kétéltűek, a hüllők és az emlősök izomrostjai. A legkisebb átmérő a madarak harántcsíkolt izomrostjain mérhető. A rostok körüli kötőszöveti burokban, az endomiziumban (endomysium) erek és idegek futnak. Több rostot együtt a perimizium (perimysium) köti össze nyalábbá. A nyalábokat epimizium (epimysium) kapcsolja össze izomköteggé. Ha az izomrostban a szarkoplazma aránya kisebb mint a miofibrillumoké, akkor fehér izomrostról, ha nagyobb, akkor vörös izomrostról van szó. A fehér izomrostok a gyors mozgások, míg a vörösek a lassú mozgások kivitelezésében játszanak szerepet. A két rosttípus a mozgás energiaszükségletének biztosításában is eltér egymástól. A gyors összehúzódásra képes fehér izomrostok az ATP-t glikolízisből nyerik. A lassúbb összehúzódásra képes vörös izomrostokban nagyobb számban található mitokondrium és oxigén megkötésére képes pigmentanyag, a mioglobin. Az ATP-t a glükóz és a zsírsavak aerob katabolizmusa révén állítják elő.

3.21. ábra - Harántcsíkolt vázizomszövet felépítése. A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben, C: egy rost keresztmetszete. em: endomizium, kö: kötőszövet, mf: miofibrillumok, sl: szarkolemma, sm: sejtmag, sp: szarkoplazma, vé: vérér (Voss és Törő nyomán módosítva)

kepek/3.21.abra.png


Szívizomszövet

A szívizomszövet szintén harántcsíkolt, de felépítése több vonásban különbözik a vázizométól. A vázizomtól eltérően sejtes szerkezetű (3.22. ábra). Az ovális sejtmag a sejt közepén helyezkedik el. A sejtekből felépülő rostok elágazóak. A sejtek találkozási helyeiken Eberth-féle vonal (1.6. fejezet) látszik. Ezen a területen az érintkező sejtek dezmoszómák és réskapcsolódások segítségével létesítenek összeköttetést egymással. Az utóbbi kapcsolóforma az ingerület igen gyors terjedését teszi lehetővé a szívizomsejtek között.

3.22. ábra - Szívizomszövet, A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben. Ev: Eberth-féle vonal, kö: kötőszövet, sm: sejtmag (Voss nyománmódosítva)

kepek/3.22.abra.png


A szívizom hosszú ideig képes kitartóan működni. Az ingerületvezetést emlősökben speciális, módosult szívizomrostok (Purkinje-féle rostok) végzik. A sejtek körüli kötőszövetben gazdag kapilláris hálózat van.