Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Vérélősködő spórátlanok (Piroplasmida)

Vérélősködő spórátlanok (Piroplasmida)

Az ide tartozó fajok változatos alakúak lehetnek. Nem képeznek oocisztát, spórát. Az ivaros alakok axopodiumszerű nyúlvánnyal mozoghatnak. A kifejlett alakok a test hajlítgatásával, csúsztatásával mozognak. Fejlődésük során a merogonia a gerinces állatok vérsejtjeiben, míg a gamogonia és a sporogonia főleg a fertőzést terjesztő és egyben végleges gazda kullancsokban játszódik le.

A Babesia fajok általában kerek vagy ovális alakúak, mindössze néhány mikrométer átmérőjűek. Apikális komplexük erősen redukálódott, a konoid szerv minden fajnál hiányzik. A Babesia fajok végleges gazdái és terjesztői a kullancsok. A köztigazda hüllők, madarak és emlősök testében az egyes fejlődési alakjaik főleg a vérsejtekben, leginkább az eritrocitákban találhatók. Leggyakoribb ivartalan szaporodási formájuk a kettéosztódás. A kullancs vérszívása során jut be a sporozoita a köztigazda emlősök vérébe, ahol kettéválással többször egymás után osztódik. A köztigazda vérével a kullancs szervezetébe kerülnek az így létrejött alakok, ahol a bél falában végbemegy a gamogonia. Az itt kialakult formák behatolnak a petesejtekbe, majd a fejlődő kullancsokban lezajlik a sporogonia. Köztigazdában történő károsításuk a vérfestékvizelés nevű megbetegedést okozza, amely súlyos esetben elhullással is járhat. A kullancs vérszívása révén az ember is fertőződhet.

A Babesia divergens, és a B. bigemina az őzek, szarvasok, szarvasmarhák megbetegedését okozza. A Babesia canis akutyákat, míg a B. caballi a lovakat károsítja.