Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Ikerszelvényesek (Diplopoda)

Ikerszelvényesek (Diplopoda)

Testük hosszúkás, rendszerint henger alakú, de lehet lapított is. A szelvényzettség igen feltűnő (16.16. ábra). Némelyik faj össze tud gömbölyödni vagy tekeredni. Fejük jól elkülönül a törzstől, rövid, 7–9 ízből álló csápot visel. Szájszervüket csupán egy pár rágó (mandibula) és egy pár állkapocs (maxilla, gnathochilarium) alkotja. Az első négy törzsszelvényen 1–1 pár, az ezután következőkön 2–2 pár láb található. Ezekben a szelvényekben a belső szervek (szívkamrák, idegdúcok, tracheanyílások) is duplán fordulnak elő, bizonyítva, hogy a törzsfejlődés során a szomszédos szelvények összeolvadtak. Így alakult ki az ikerszelvény (diplosomit).

16.16. ábra - A: ikerszelvényes testfelépítésének, B: fejének vázlata. cs: csáp, ga: első szelvény (gallér), sz: pontszemhalmaz, vm: védekező mirigy nyílása, (a rajzokon csupán a jobb oldali lábsor látható) (Meglitsch és Schram nyomán)

kepek/16.16.abra.png


Lábaik rövidek, lassú mozgásra alkalmasak. Kültakarójuk kemény, rendszerint mésztartalmú, ezért alkalmasak a kövületképződésre, sok fosszíliájuk maradt meg, elsősorban a karbon- és a permkorból. Védekezőmirigyeik váladékát ragadozóikra fröcskölik. Bélcsatornájuk legfejlettebb, nagy üregű szakasza a középbél. Két pár Malpighi-edényük van. Idegrendszerük fejletlen. Vannak vak fajok is. A hímek egyes lábai párzószervvé alakultak át. Ezzel juttatják spermájukat a nőstények ivarnyílásába. A petéből kikelő fiatal állatok hét szelvénnyel és három lábpárral rendelkeznek. Posztembrionális fejlődésük anamorfózis.

A talajban, a talaj felszínén, a komposztban gyakoriak. Fontos szerepet játszanak az erdei avar lebontásában, a humusz előállításában. Néha kertészeti kártevők lehetnek. Ezerlábúaknak is nevezik ezeket az állatokat, ámbár ezer lábuk soha nincs. Van olyan faj, melynek 20 lábpára van (pl. Polydesmus spp.), de olyan is, mely 340 lábpárral rendelkezik (Siphonophorella progressor).

A világon élő majdnem tízezer fajuk közül hazánkban mindenfelé gyakori a karimás ezerlábú (Polydesmus complanatus), melynek testszelvényei a hátoldalon lapos, szárnyszerűen kiszélesedő kutikulalemezeket viselnek. Erdeinkben a fák kérge alatt és az avarban található. A nőstény petéi köré földkupacot hord, amin egy szellőzőnyílást készít. Az egyik leggyakoribb ikerszelvényes faj a korhadó fákban gyakori, sárgásbarna, hengeres testű gombaevő vaspondró (Cylindroiulus boleti). Az alföldi száraz réteken néha tömegesen elszaporodik a vonalas vaspondró (Megaphyllum unilineatum). Fényes fekete, hengeres testén világossárga vagy rozsdaszínű háti középvonal van. Helyenként és időszakosan cukorrépa-kártevő is lehet.