Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Darwin evolúcióelmélete

Darwin evolúcióelmélete

Az elmélet alaptézisei

A modern evolúciós gondolatok alapjait Charles Darwin (1809–1882) és Alfred Russel Wallace (1823–1913) munkássága rakta le. Wallace, Darwintól függetlenül, vele egy időben ugyanarra az eredményre jutott.

Darwin, látva addigi elképzeléseinek megerősítését, 1859-ben jelentette meg könyvét, melynek címe: „A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján, avagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása”. Ebben a fajok eredetére vonatkozó elképzeléseit négy alaptézis köré csoportosította.

1. Több utód születik, mint amennyi életben tud maradni.

2. Küzdelem folyik a létért, mert az utódok és az életben maradók száma között eltérés van.

3. Az egyedek különböznek egymástól, nincs két teljesen egyforma. Az előnyös tulajdonságokkal rendelkezőknek nagyobb esélyük van a túlélésre a küzdelem során (természetes szelekció). A természetes szelekció működését az ember mesterséges szelekciós tevékenységéhez hasonlítva mutatja be.

4. Mivel a szelekció során életben maradt egyedek utódai önmagukhoz hasonlóak lesznek, ezek a változatok az egymást követő generációkban gyakoribbak lesznek. A kiválogatódott, sikeresebb változatok gyakorisága a populáción belül megnő, tulajdonságaik az idő múlásával megváltoznak. Darwin szerint ezek a változatok új fajokká különülhetnek el.

Ennek a teóriának egyik jelentősége abban van, hogy ez az első olyan evolúciós modell, amely világosan elkülöníti egymástól a változatok meglétét és az evolúciós változás irányát. A korábbi evolúciós teóriák a változatok létrejöttét mint a faj tökéletesedéséhez szükséges célszerű megváltozást határozták meg. Bár a legfontosabb hatóerőnek a természetes szelekciót tartotta, felismert számos nem szelektív evolúciós hatóerőt. Nem feltétlenül kell szelekciós folyamatnak végbemennie ahhoz, hogy az élőlény alkalmazkodni tudjon az új környezeti feltételekhez, mert lehet, hogy ez a tulajdonsága már megvolt. A természetes szelekció elmélete nem ad magyarázatot arra, hogy miképpen jönnek létre új variációk, pedig azok léte az evolúciós változás egyik alapját biztosítják. A természetes szelekció darwini elmélete a jelenkori, illetve a várható jövőbeli események alapján épült fel, az evolúció múltbeli eseményeire nem tudott magyarázatot adni.

Darwin állításai nemcsak kortársainak, de a jelenkor és valószínűleg a jövő szakemberei számára is feladatot adtak. Megállapításainak eltérő módon történő értelmezése, a bizonyítékként felhozott események egyre mélyebb szintű feltárása, a korszerű kutatások eredményei újabb megvilágításba helyezik az abban leírtakat.

Kétségtelen, hogy Darwin e könyvében számos kérdést nyitottan hagyott, a felhozott példák egymáshoz lazán kapcsolódó bizonyítékhalmazt képeznek, és a fogalmak használata sok esetben nem egyértelmű. Ennek ellenére Darwin munkássága olyan mérvű szemléletbeni áttörést hajtott végre, amelyhez hasonlót nemigen lehet találni a természettudományok történetében.