Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

ÁLLATTAN

ÁLLATTAN

Bakonyi, Gábor

Juhász, Lajos

Kiss, István

Palotás, Gábor

2003


Tartalom

Előszó
Előszó a második kiadáshoz
Bevezetés
Néhány technikai megjegyzés a könyv használatához
Köszönetnyilvánítások
Hogyan tanuljunk a könyvből?
Áttekintés
Olvasás
Felmondás
Ellenőrzés
1. Az állati sejtek felépítése és működése
Sejtbiológia
A sejt membránrendszerei
A plazmamembrán
A sejt belső membránrendszerei és membránnal határolt sejtszervecskéi
A sejt alapállománya és vázrendszere
A sejtközpont és a sejtek mozgási organellumai
A sejtek mozgása
A sejtek osztódása
Kromoszómaszám-tartó osztódás
Kromoszómaszám-felező osztódás
Rákos sejtek
A sejtek szerepe a szervezet immunfolyamataiban
Ellenőrző kérdések az 1. fejezet témaköreiből
2. Az állatok egyedfejlődése
Az ivarsejtek kialakulása és felépítése
A petesejt kialakulása és felépítése
A hímivarsejt kialakulása és felépítése
Megtermékenyítés
Az embrionális fejlődés citotipikus szakasza
Barázdálódás
Szedercsíra állapot
Hólyagcsíra állapot
Az embrionális fejlődés organotipikus szakasza
Csíralemezek kialakulása
Szervfejlődés és szöveti differenciálódás
Embrionális szervek
Szikzacskó
Magzatburkok
Az egyedfejlődés szabályozása
Posztembrionális fejlődés
Regeneráció
Az állati szervezet öregedése, a halál
Ellenőrző kérdések a 2. fejezet témaköreiből
3. AZ ÁLLATI TESTET FELÉPÍTŐ SZÖVETEK
Hámszövetek
A hámok csoportosítása morfológiai jellemzők alapján
A hámok csoportosítása funkciók alapján
Kötőszövetek és támasztószövetek
Kötőszövetek
Vér és egyéb testfolyadékok
Támasztószövetek
Izomszövetek
Simaizomszövet
Harántcsíkolt izomszövetek
Idegszövet
Ellenőrző kérdések a 3. fejezet témaköreiből
4. Az állatok szervrendszereinek fő típusai
Kültakaró és mozgásszervek
Az egységes kültakaró és mozgásrendszer
Az önálló kültakaró
Az önálló mozgásrendszer
A kültakaró funkciói
Táplálkozás és emésztés
Kétszakaszos bélcsatorna
Háromszakaszos bélcsatorna
Intracelluláris és extracelluláris emésztés
Anyagszállítás
Az anyagszállítás szervrendszerei
Nyílt keringési rendszer
Zárt keringési rendszer
A gázok szállítása
Egyéb anyagok szállítása
Légzés
A légzőszervek típusai
A külső gázcsere mechanizmusa
Kiválasztás és ozmoreguláció
A kiválasztás szervrendszerei
Kiválasztás egyéb módon
A kiválasztott anyagok raktározása
Ozmoreguláció
Szaporodás
Ivartalan szaporodás
Szűznemzés
Ivaros szaporodás
Nemzedékváltakozás
Endokrin szervek rendszere
Hatásmechanizmusok a célsejteknél
Endokrin szervek és hatásmechanizmusok
Feromonok
Idegrendszer
Az idegrendszer típusai
A reflexek
Evolúciós trendek
Érzékszervek
Mechanikai érzékszervek
Látószervek
Kémiai érzékszervek
Egyéb érzékszervek
Ellenőrző kérdések a 4. fejezet témaköreiből
5. Rendszertani alapismeretek
Klasszifikáció
Az élővilág fő csoportjai
A heterotróf protiszta élőlények rendszere
Labyrinthomorpha
Acetospora
Az állatvilág áttekintő rendszertana
Sejthalmazosok (Mesozoa)
Lapszerűek (Placozoa)
Szivacsok (Porifera)
Csalánozók (Cnidaria)
Bordás medúzák (Ctenophora)
Zsinórférgek (Nemertini)
Húrférgek (Nematomorpha)
Csillóshasúak (Gastrotricha)
Nyelesférgek (Kamptozoa)
Öves férgecskék (Kinorhyncha)
Vértesek (Loricifera)
Farkosférgek (Priapulida)
Csillagférgek (Echiurida)
Fecskendőférgek (Sipunculida)
Karmos féreglábúak (Onychophora)
Medveállatkák (Tardigrada)
Tapogatókoszorúsok (Tentaculata)
Serteállkapcsúak (Chaetognata)
Tapogatószakállasok (Pogonophora)
Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Félgerinchúrosok (Hemichordata)
Előgerinchúrosok (Prochordata)
Fejgerinchúrosok (Cephalochordata)
Ellenőrző kérdések az 5. fejezet témaköreiből
6. Állábas-ostoros egysejtűek (Sarcomastigophora)
Állati ostorosok (Zoomastigophorea)
Parabazális-testes ostorosok (Kinetoplastida)
Tükrözött-testű ostorosok (Diplomonadida)
Tengelypálcás ostorosok (Trichomonadida)
Gyökérlábúak (Rhizopoda)
Csupaszamőbák (Amoebida)
Házasamőbák (Arcellinida)
Tengelyeslábúak (Actinopoda)
Napállatocskák (Heliozoea)
Ellenőrző kérdések a 6. fejezet témaköreiből
7. Apikális-szervű egysejtűek (Apicomplexa)
Sejtélősködő spórások (Eimeriina)
Vérélősködő spórások (Haemosporina)
Vérélősködő spórátlanok (Piroplasmida)
Ellenőrző kérdések a 7. fejezet témaköreiből
8. Apróspórások (Microspora)
Apróspórás alakúak (Microsporida)
Ellenőrző kérdések a 8. fejezet témaköreiből
9. Csillósok (Ciliophora)
Egyforma csillójúak (Kinetofragminophorea)
Csupasz-szájúak (Gymnostomatia)
Szájtölcséresek (Vestibulifera)
Hasi szájmezősök (Hypostomatia)
Szívókások (Suctoria)
Kevés-csillószervesek (Olygohymenophorea)
Hasi szájgödrösök (Hymenostomatia)
Csillókoszorúsok (Peritrichia)
Sok-csillószervesek (Polyhymenophorea)
Örvényszervesek (Spirotrichia)
Ellenőrző kérdések a 9. fejezet témaköreiből
10. Laposférgek (Platyhelminthes)
Mételyek (Trematoda)
Villásfarkú-cerkáriás mételyek (Strigeatida)
Májmétely-alakúak (Echinostomatida)
Szájszuronyos-cerkáriájú mételyek (Plagiorchiida)
Csáklyásférgek (Monogenea)
Egyszerű-tapadószervűek (Monopisthocotylea)
Összetett-tapadószervűek (Polyopisthocotylea)
Galandférgek (Cestoda)
Tagolatlan galandférgek (Caryophyllidea)
Szívógödrös galandférgek (Pseudophyllidea)
Szívókás galandférgek (Cyclophyllidea)
Ellenőrző kérdések a 10. fejezet témaköreiből
11. Fonálférgek (Nematoda)
Pórusszerű-oldalszervűek (Secernentia)
Szabadonélő fonálférgek (Rhabditida)
Burzás fonálférgek (Strongylida)
Kevésajkú fonálférgek (Ascaridida)
Szájszuronyos fonálférgek (Tylenchida)
Betüremkedett oldalszervűek (Penetrantia)
Hordószájú fonálférgek (Mononchida)
Tüskefogú fonálférgek (Dorylaimida)
Páratlan ivarszervű fonálférgek (Trichocephalida)
Raktárbelű fonálférgek (Mermithida)
Ellenőrző kérdések a 11. fejezet témaköreiből
12. Kerekesférgek (Rotatoria)
Araszoló kerekesférgek (Bdelloidea)
Egypetefészkűek (Monogononta)
Ellenőrző kérdések a 12. fejezet témaköreiből
13. Buzogányfejűek (Acanthocephala)
Spiráltüskés buzogányfejűek (Archiacanthocephala)
Sortüskés buzogányfejűek (Palaeacanthocephala)
Ellenőrző kérdések a 13. fejezet témaköreiből
14. Puhatestűek (Mollusca)
Csigák (Gastropoda)
Pajzskopoltyúsok (Aspidobranchiata)
Fésűkopoltyúsok (Pectinibranchia)
Ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora)
Nyelesszemű tüdőscsigák (Stylommatophora)
Kagylók (Bivalvia)
Lemezkopoltyúsok (Eulamellibranchiata)
Ellenőrző kérdések a 14. fejezet témaköreiből
15. Gyűrűsférgek (Annelida)
Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
Egypár-heréjű kevéssertéjűek (Tubificida)
Lumbriculida
Kétpár-heréjű giliszták (Opisthopora)
Piócák (Hirudinoidea)
Ormányos nadályok (Rhynchobdellidea)
Állkapcsos nadályok (Gnathobdellidea)
Garatos nadályok (Pharyngobdellidea)
Ellenőrző kérdések a 15. fejezet témaköreiből
16. Ízeltlábúak (Arthropoda)
Rákok (Crustacea)
Csupasz levéllábúrákok (Anostraca)
Pajzsos levéllábúrákok (Notostraca)
Ágascsápúrákok (Cladocera)
Haltetvek (Branchiura)
Féregatka-alakúak (Pentastomida)
Kagylósrákok (Ostracoda)
Evezőlábú rákok (Copepoda)
Tízlábú rákok (Decapoda)
Hasadtlábú rákok (Mysidacea)
Ászkarákok (Isopoda)
Felemáslábú rákok (Amphipoda)
Százlábúak (Chilopoda)
Ikerszelvényesek (Diplopoda)
Hatlábúak (Hexapoda)
Előrovarok (Protura)
Lábaspotrohúak (Diplura)
Ugróvillások (Collembola)
Ugró ősrovarok (Archeognatha)
Pikkelykék (Zygentoma)
Kérészek (Ephemeroptera)
Szitakötők (Odonata)
Álkérészek (Plecoptera)
Fülbemászók (Dermaptera)
Fogólábúak (Mantodea)
Csótányok (Blattodea)
Sáskák (Caelifera)
Tojócsöves egyenesszárnyúak (Ensifera)
Fatetvek (Psocoptera)
Tetvek (Phthiraptera)
Tripszek (Thysanoptera)
Poloskák (Heteroptera)
Színkabócák (Auchenorrhyncha)
Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Vízifátyolkák (Megaloptera)
Tevenyakú fátyolkák (Raphidioptera)
Recésfátyolkák (Planipennia)
Bogarak (Coleoptera)
Legyezőszárnyúak (Strepsiptera)
Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Tegzesek (Trichoptera)
Lepkék (Lepidoptera)
Csőrös rovarok (Mecoptera)
Kétszárnyúak (Diptera)
Bolhák (Siphonaptera)
Pókszabásúak (Arachnida)
Álskorpiók (Pseudoscorpiones)
Szálfarkúak (Palpigradi)
Kaszáspókok (Opiliones)
Pókok (Araneae)
Atkák (Acari)
Ellenőrző kérdések a 16. fejezet témaköreiből
17. Gerincesek (Vertebrata)
Ingolák (Cephalaspidomorphi)
Ingolaalakúak (Petromyzontiformes)
Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Tokalakúak (Acipenseriformes)
Angolnaalakúak (Anguilliformes)
Heringalakúak (Clupeiformes)
Pontyalakúak (Cypriniformes)
Harcsaalakúak (Siluriformes)
Lazacalakúak (Salmoniformes)
Tőkehal-alakúak (Gadiformes)
Fogasponty-alakúak (Cyprinodontiformes)
Pikóhal-alakúak (Gasterosteiformes)
Sárkányfejűhal-alakúak (Scorpaeniformes)
Sügéralakúak (Perciformes)
Kétéltűek (Amphibia)
Farkos kétéltűek (Caudata)
Békák (Anura)
Halántékablak-nélküliek (Anapsida)
Teknősök (Testudines)
Kettős-halántékablakúak (Diapsida)
Pikkelyes hüllők (Squamata)
Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha)
Vakondokgyík-alakúak (Scincomorpha)
Kígyók (Serpentes)
Madarak (Aves)
Struccalakúak (Struthioniformes)
Tyúkalakúak (Galliformes)
Lúdalakúak (Anseriformes)
Harkályalakúak (Piciformes)
Bankaalakúak (Upupiformes)
Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Kakukkalakúak (Cuculiformes)
Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Bagolyalakúak (Strigiformes)
Galambalakúak (Columbiformes)
Darualakúak (Gruiformes)
Lilealakúak (Charadriiformes)
Sólyomalakúak (Falconiformes)
Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Énekesmadár-alakúak (Passeriformes)
Emlősök (Mammalia)
Rovarevők (Insectivora)
Denevérek (Chiroptera)
Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Rágcsálók (Rodentia)
Ragadozók (Carnivora)
Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Párosujjú patások (Artiodactyla)
Ellenőrző kérdések a 17. fejezet témaköreiből
18. Szünbiológia
A szupraindividuális szerveződés
Populációk
Populációk térbeli eloszlása
Koreloszlás
A populációk struktúrájának egyéb jellemzői
Populációk létszámváltozásai
Populációk kölcsönhatásai
Élettörténetek
Koevolúció
A populációk létszámának szabályozása
Életközösségek
Az életközösségek szerkezete
Energiaáramlás
Biogeokémiai ciklusok
Szukcesszió
A bioszféra
Ellenőrző kérdések a 18. fejezet témaköreiből
19. Természetvédelem
Természetvédelmi fogalmak
A magyarországi természetvédelmi jogi szabályozás rövid története
A magyarországi természetvédelmi értékcsoportok:
Az 1996. évi LIII. sz. törvény
Fontosabb nemzetközi természetvédelmi egyezmények
Ellenőrző kérdések a 19. fejezet témaköreiből
20. Viselkedéstan
Egyszerű viselkedésformák
A tanulás
A viselkedés idegi és hormonális irányítása
A viselkedés irányításának hierarchiája
A viselkedés genetikai alapjai
A viselkedés ontogenezise és filogenezise
A domesztikáció hatása a viselkedésre
Szociobiológia
Az állatok viselkedése csoportokban
Kommunikáció az állatok között
A viselkedés optimalizálása
Ellenőrző kérdések a 20. fejezet témaköreiből
21. Az evolúcióelmélet alapjai és az állatok filogenezise
Korai evolúciós gondolatok
Darwin evolúcióelmélete
Az elmélet alaptézisei
Az evolúció bizonyítékai Darwin szerint
Biogeográfiai bizonyítékok
Morfológiai és embriológiai bizonyítékok
Taxonómiai és szisztematikai megállapítások
Paleontológiai bizonyítékok
Szintetikus evolúcióelmélet
Megközelítési szintek és vizsgálati lehetőségek
Az evolúció szintjei
Az evolúció vizsgálatának főbb lehetőségei
Mikroevolúció
Az evolúció genetikai alapjai
Adaptáció
A természetes szelekció
Evolúciós ökológia
A fajok evolúciója
A faj fogalmának értelmezése
Izolációs mechanizmusok
Fajon belüli változatok kialakulása földrajzi okok miatt
A fajképződés típusai
Az evolúciós változások sebessége
A fajok kihalása
Makroevolúció
Makroevolúciós események
A makroevolúció vizsgálatának lehetőségei
Globális változások a fauna összetételében
Az ember szerepe az evolúció folyamatában
A modern emberi populációk evolúciója
Az ember hatása más élőlényekre
Evolúció a fogságban tartott állatoknál
Ellenőrző kérdések a 21. fejezet témaköreiből
22. Válogatott irodalom

Az ábrák listája

1.1. A sejthártya felépítése, a sejtek kapcsolódási formái és a sejt belső vázrendszerének alkotói. af: aktin filamentumok, ah: alfa helix szerkezetű fehérje, al: alaphártya, fd: féldezmoszóma, fl: foszfolipid molekulák, gf: globuláris fehérje, gl: glikolipid, if: intermedier filamentum, ko: koleszterol, mb: mikrobolyhok, mt: mikrotubulus, ol: oligoszacharid oldallánc, öd: övszerű dezmoszóma, pb: plazmamembrán-betüremkedés, pd: pontszerű dezmoszóma, pm: plazmamembrán, rk: réskapcsolat, sb: sejtburok, sv: sejtváz, th: terminális hálózat, tr: transzmembrán fehérje, sz: szoros kapcsolódás (Damell–Lodish–Baltimor és más szerzők nyomán módosítva)
1.2. Elektromos potenciálváltozások az idegsejt plazmamembránján, valamint az ingerület terjedésének és átadásának folyamata. am: axon membránja, ap: akciós potenciál, ax: axon, de: dendrit, EL: elektromos szinapszis, hp: hiperpolarizáció, iá: ingerületátvivő anyagok, IC: ingerületvezetés a csupasz axonon, if: intermedier filamentum, ih: ingerület haladásának iránya, IS: idegsejt, IV: ingerületvezetés a velőhüvelyes axonon, K: K+-ionok kiáramlása, KÉ: kémiai szinapszis, mt: mikrotubulus, Na: Na+-ionok beáramlása, ny: nyugalmi potenciál, pm: posztszinaptikus membrán, pr: preszinaptikus membrán, Ra: Ranvier-féle befüződés, re: repolarizáció, ré: szinaptikus rés, rk: réskapcsolat, sm: sejtmag, vf: végfácska, vh: velőshüvely (Darnell–Lodish–Baltimor, Dorit és más szerzők nyomán módosítva)
1.3. Az állati sejtet felépítő néhány sejtorganellum. cs: csöves szerkezetű mitokondrium, di: diktioszóma, en: endocitózis, el: enzimtároló lizoszóma, ex: exocitózis, hm: harántlemezes mitokondrium, ho: hosszanti lemezes mitokondrium, lm: lebontandó mitokondrium, mb: membránbetüremkedés, mh: maghártya, ml: táplálékszemcsét bontó másodlagos lizoszóma, mt: maradványtest, öe: önemésztő másodlagos lizoszóma, se: sima endoplazmatikus retikulum, sh: sejthártya, sk: sejtközpont, sm: sejtmag, sv: sejtmagvacska, sz: szemcsés endoplazmatikus retikulum (Több szerző nyomán módosítva)
1.4. A: a csilló és az ostor felépítésének és működésének vázlata. B: a spermium és C: az ostoros egysejtű ostorának csapásai, D: egy csilló működése.AD ábrarészen a számok a csilló csapássorozatának egymás utáni fázisait jelzik (1–3: erőteljes csapás, 4–6: a csilló helyzetének visszaállítása). at: alapi test, bl: bazális lemez, ct: centrális mikrotubuluspár, di: külső és belső dinein karok, fe: csilló, illetve ostor felépítése és elhajlása, hi: sejt haladásának iránya, km: külső mikrotubuluspár, kü: küllő, me: mikrotubulus-duplet tagjainak elcsúszása, mh: az ostor mozgási hullámainak iránya, pm: plazmamembrán, pr: protofilamentumok keresztmetszete (Damell–Lodish–Baltimor, Flock és Duvall, Ruthmann és Hauser nyomán módosítva)
1.5. A vázizomzatot alkotó harántcsíkolt izomrost felépítése és a miofibrillumok működésének (1–4) alapelve(a folyamat magyarázata a szövegben található). A: anizotróp csík, ak: aktinfilamentum, am: aktinmonomer, Ca: kalcium ion, fi: miofibrillum, H: H-sáv, I: izotróp csík, ih: izomrost hártyája, ik: ideg-izom kapcsolat, lt: longitudinális tubulus, M: M-vonal, mf. miozin fej, mi: miozinfilamentum, mo: motoros ideg velőshüvelyű axonja, sm: sejtmag, sz: szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzódott állapotban, tc: terminális ciszterna, tm: tropomiozin, tr: troponin komplex, tt: transzverzális tubulus, Z: Z-vonal (Több szerző nyomán módosítva)
1.6. A: a szívizomsejt felépítésének részlete, valamint B: a két sejt találkozásának térbeli képe az Eberth-féle vonalban. ak: aktinfilamentum, Ev: Eberth-féle vonal, mi: miozinfilamentum, mk: mitokondrium, Mv: M-vonal, ny: membránnyúlványok, rf: rögzítő fehérjeszálak, sh: sejthártya, Zv: Z-vonal (Geier és Lindner nyomán módosítva)
1.7. A: helikális izomsejt, B: egy kiemelt részlet térbeli felépítése. ak: aktinfilamentum, fi: fonálféreg izomsejtjének metszete, mi: miozin, sh: sejthártya, sm: sejtmag, sz: szarkoplazmatikus retikulum tubulusa, Zp: Z-pont (Rosenbluth, Heumann és Zebe nyomán módosítva)
1.8. Az állati sejt mitózisának folyamata. AN: anafázis, cc: citocentrum, cm: centroméra, ek: egy kromatidás, kevéssé kondenzálódott kromoszóma, et: egy kromatidás, pólus felé húzódó kromoszóma, fs: felbomló sejtmaghártya, G1–S–G2: az interfázis alfázisai, hf: húzófonalak, IF: interfázis, ki: kinetokor, kk: két kromatidás, kevéssé kondenzálódott kromoszóma, kr: kromatida, kt: két kromatidás kromoszóma transzportformája, ME: metafázis, MI: mitózis, mt: osztódási orsó mikrotubulusai, oc: osztódási csillag, öm: összehúzódó filamentumgyűrű, PR: profázis, SO: sejtosztódás, TC: telofázis (TE) és a citokinézis (CI) kezdete, tk: tömörülő kromatinállomány, ús: újraképződő sejtmaghártya, ut: utódsejtek (Miller és Harley, valamint más szerzők nyomán módosítva)
1.9. Az állati sejt meiózisának folyamata. AN-1: anafázis-1., AN-2: anafázis-2., cc: citocentrum, ce: centriolum, ek: egy kromatidás, kevéssé kondenzálódott kromoszóma, et: egy kromatidás, pólus felé húzódó kromoszóma, IF: interfázis, kk: két kromatidás, kevéssé kondenzálódott kromoszóma, kt: két kromatidás kromoszóma transzportformája, ME-1: metafázis-1., ME-2: metafázis-2., PR-1: profázis-1., PR-2: profázis-2., TE-1: telofázis-1., TE-2: telofázis-2., us-1: utódsejtek a meiózis első főszakaszának végén, us-2: utódsejtek a meiózis második főszakaszának végén (Miller és Harley, valamint más szerzők nyomán módosítva)
2.1. A petesejtek típusai a szikanyaggal való ellátottság és a szik elhelyezkedésétől függően. (A pontozás sűrűsége a szikanyag mennyiségével arányos). Ektolecitális (A), endolecitális (B), ml: mezolecitális és telolecitális, ol: oligolecitális és izolecitális, pb: peteburok, pc: polilecitális és centrolecitális, pe: petesejt, pt: polilecitális és telolecitális, sz: sziksejtek (Több szerző nyomán módosítva)
2.2. Az emlősállatok petesejtjének felépítése. cr: corona radiata, di: diktioszóma, mi: mitokondrium, ny: tüszőhámsejtek nyúlványa, sh: sejthártya, sm: sejtmag, sv: sejtmagvacska, th: tüszőhámsejtek, zp: zonapellucida (Törő– Csaba, Kovács–Fehér nyomán módosítva)
2.3. A spermio- és ovogenezis folyamatának vázlata. A: spermiogenezis, B: ovogenezis, co: elsőrendű oocita, es: elsőrendű spermaatocita, ér: érési szakasz, mo: másodrendű oocita, ms: másodrendű spermatocita, nö: növekedési szakasz, oo: oogoniumok, ov: ovum, po: polocita, sd: spermida, sg: spermatogoniumok, sm: spermiomorfogenezis, sp: spermium, sz: szaporodási szakasz (Több szerző nyomán módosítva)
2.4. Különböző spermiumformák. a: amőboid típus, b: explóziós típus, e-g: ostoros típus, c: rovar, d: pisztráng, e: gőte, f: gyík, g: madár, h: egér (Nelsen és más szerzők nyomán kissé módosítva)
2.5. Az emlősök spermiumának felépítése vázlatosan. ak: akroszóma, ap: apikális vakuólum, fa: farok, fb: felbomló szerkezetű végfonál, fe: fej, ff: farokfőrész, fv: farok végrész, kd: középdarab, mi: mitokondrium, ms: mitokondrium-spirál, ny: nyak, ob: ostor bazális teste, pf: perforatórium, pn: posztnukleáris sapka, rh: egymást keresztező lefutású rostokból álló hüvely, sh: sejthártya, sm: sejtmag, tf: tengelyfonal (Több szerző nyomán módosítva)
2.6. A spermiomorfogenezis folyamatának vázlata. ak: akroszóma, ce: centriólum, cp: citoplazma, di: diktioszóma, lp: lefűződő citoplazmarész, mi: mitokondtium, sm: sejtmag, sd: spermida, sp: majdnem érett spermium (Több szerző nyomán módosítva)
2.7. Az akroszóma reakció lezajlása. A: külső és B: belső megtermékenyítésű állatoknál. af: aktinfilamentumok, av: apikális vakuólum, en: enzim, ami a védőburkot feloldja, kg: kortikális granulum, kh: kötőhelyek, kt: kortikális granulum kiömlő tartalma, pc: petesejt citoplazmája, sf: spermium farki részének kezdeti szakasza, sh: petesejt sejthártyája, sm: spermium sejtmagja, vb: védőburok a petesejt körül (Jungermann, Möhler és Darnell nyomán módosítva)
2.8. A teljes barázdálódás típusai a képződő blasztomérák helyzete és a szimmetriaviszonyok szerint. bi: bilaterális, di: diszimmetrikus, ra: radiális, sp: spirális (Siewing, Conglin, Stewing és Spek nyomán kissé módosítva)
2.9. A barázdálódás típusai. 1.: első osztódások, 2.: morula állapot, 3.: blasztula metszetben, A: segmentatio totalis adaequalis, B: segmentatio totalis (emlősök esetében), C: segmentatio totalis inaequalis, D: segmentatio partialis discoidalis, E: segmentatio partialis superficialis (Több szerző nyomán módosítva)
2.10. A preszumptív areák elhelyezkedése a békák blasztuláján. A: oldalnézetben, B: az ősszáj felől nézve. ee: epidermális ektoderma, en: entoderma, ko: korda mezoderma, me: mezoderma, ne: neurális ektoderma, ős: ősszájnyílás (Torrey nyomán kissé módosítva)
2.11. Az entoderma kialakulásának gyakoribb típusai. A: betűrődés (invaginatio), B: körülnövés (epibolia), C: bevándorlás (immigratio), C1: polaris immigratio, C2: multipolaris immigratio, D: leválás (delaminatio), D1: az osztódással létrejött belső sejtréteg leválása, D2: a belső sejttömeg leválása (Plfugfelder és Siewing nyomán módosítva)
2.12. A kétéltűek gasztrulációjának fontosabb lépései (A1–A2: a gasztruláció folyamata, B: az embrió térbeni metszete a neuruláció kezdetén, C: az embrió testének metszete a neurulációt követően, a csíralemezek további differenciálódásának kezdetén). bl: blasztocöl, ee: epidermális ektoderma, ek: ektoderma, en: entoderma, gh: gerinchúr, me: mezoderma, őb: ősbél ürege, ős: ősszájnyílás, őv: ősbélvályú, ve: velőcső, vé: vérér, vl: velőlemez, vt: valódi testüreg (Torrey és Siewing nyomán kissé módosítva)
2.13. A valódi csontoshalak gasztrulációjának fontosabb lépései (A: a gasztruláció kezdete, B: embrió az epibólia befejeződése előtt, C: az embrió testének keresztmetszete a csíralemezek kialakulásakor, D: az embrió teste a testszelvények kialakulásának időszakában, E: az embrió testének keresztmetszete a neurulációt követően, a csiralemezek további differenciálódása kezdetén). em: ento-mezoderma, en: entoderma, ep: epiblaszt, gh: gerinchúr, hi: hipoblaszt, me: mezoderma, mh: mezoderma hátlemeze, mk: mezoderma középlemeze, mo: mezoderma oldallemeze, ne: neurális ektoderma, őb: ősbél, pe: periblaszt, sz: szik, ts: testszelvények, ve: velőcső, vt: valódi testüreg (Lagler, Portmann, Siewing és Wilson nyomán kissé módosítva)
2.14. A madarak gasztrulációjának fontosabb lépései és a magzatburkok kialakulásának kezdete (A: jellegzetes képletek a blasztodiszkusz területén felülnézetben, B: sejtmozgások a gasztruláció és a neuruláció folyamán felülnézetben, C–D: blasztodiszkusz hosszmetszete a gasztruláció kezdetén, E: sejtmozgások a primitív barázda területén, F: embrió testének keresztmetszete a neuruláció során, G: a magzatburkok kialakulásának kezdeti szakasza). ao: arca opaca, ap. area pellucida, ar: amnionredő, bl: blasztocöl, ee: epidermális ektoderma, en: entoderma, ep: epiblaszt, fe: fejnyúlvány, gh: gerinchúr, hi: hipoblaszt, me: mezoderma, ne: neurális ektoderma, őb: kialakuló ősbél, pc: primitív csík, pg: primitív gödör, sz: szik, ve: velőcső, vr: velőredő, vt: valódi testüreg (Geller, Huettner, Patten, Portmann, Starck és Torrey nyomán)
2.15. Az emlősök gasztrulációjának fontosabb lépései és a magzatburkok kialakulásának típusai (A–B: az amnionüreg hasadás útján való kialakulása, C: embriópajzs metszete, D: az amnionüreg kialakulása az amnionredők felhajlása révén, E: ragadozó embriójának magzatburkai). aa: amnioallantoisz, al: allantoisz ürege, aü: amnion ürege, ar: amnionredő, ct: citotrofoblaszt, ee: epidermális ektoderma, ek: ektoderma, en: entoderma, ex: extraembrionális mezoderma, gh: gerinchúr, in: intraembrionális mezoderma, ka: korioallantoisz, kb: korionbolyhok, kö: köldökzsinór, me: mezoderma, ne: neurális ektoderma, őb: kialakuló ősbél, pa: embriópajzs, pl: korioallantoisz placenta, sp: sziktömlőplacenta, st: szincíciotrofoblaszt, sz: szikzacskó, vt: valódi testüreg (Huttner, Portmann és Zietschmann nyomán kissé módosítva)
2.16. A rovarok gasztrulációjának fontosabb lépései és a testi szerveződés kialakulása (A: az embrió hosszmetszete a gasztruláció megindulása előtt, B: a dorzális blasztodermasejtek kiterjedése az embrió keresztmetszetében, C: az amnion és a szeroza kialakulása – keresztmetszetben, D–E: a csíralemezek differenciálódása – keresztmetszetben, F: az embrió hosszmetszete a testi szerveződés fázisában, G: az embrió képe a hasi oldal felől, az embrionális fejlődés késői szakaszában). ad: agydúc, am: amnion, bk: blasztoderma-kettőzet, cs: embriócsík, db: dorzális blasztodermasejtek, fe: fej, ek: ektoderma, em: entomezoderma, en: leendő entodermasejtek, ev: entoderma-betüremkedés a leendő végbélnyílás területén, ko: korion, ls: leendő szájnyílás, me: mezoderma, ne: neurális ektodermasejtek, po: potroh, se: szeroza, sm: sziksejt magja, sz: szikanyag, to: tor (Johansen–Butt, Wehner–Gehring nyomán kissé módosítva)
2.17. A három csíralemezből felépülő testű állatok testüregviszonyai és a valódi testüregesek mezodermájának kialakulási lehetőségei (A: schizocoel, B: enterocoel). át: áltestüreg, bé: bélcső, bl: blasztocöl, ek: ektoderma, en: entoderma, me: mezoderma, mi: mezodermális eredetű izomzat, mp: mezodermális parenchima, mt: mezenterium, őb: ősbél, sz: mezodermális eredetű szerv, tb: testüreget bélelő mezodermális hám, vt: valódi testüreg (Hickman és Dorit nyomán kissé módosítva)
2.18. A neuruláció folyamatának általánosított vázlata (Az embrió hátoldalán az ektodermának csak kis részlete van feltüntetve.). ee: epidermális ektoderma, ev: elemi velőcső ürege, gl: ganglionléc, nb: migráló neuroblaszt sejtek, vb: velőbarázda, vl: velőlemez, vr: velőredő (Több szerző nyomán módosítva)
2.19. Gerinces állatok csíralemezeinek differenciálódása a neurulációt követően. A: egy korai és B: egy későbbi fejlődési állapotban (embrió keresztmetszetének általánosított, egyszerűsített vázlata). de: dermatom, ee: epidermális ektoderma, ev: elemi velőcső ürege, gh: gerinchúr, gl: ganglionléc, hl: hátlemez, iv: ivarszerv kezdeménye az ősi ivarsejtekkel, ki: kiválasztószerv járata, kl: középlemez, me: mezenchimasejtek, mi: miotom, ol: oldallemez, őb: ősbél, so: somatopleura, sp: splanchnopleura, sz: szklerotom, vé: vérér, vt: valódi testüreg (Portmann nyomán kissé módosítva)
2.20. A hüllők, a madarak és az emlősök magzatburkainak kialakulása vázlatosan, leegyszerűsítve. A: az embrió testének keresztmetszete a három csíralemezes állapotban, B: az amnion és a szeroza kialakulása az ekto- és mezoderma felhajlásával, C: embrionális szervek helyzete és felépítésük. al: allantoisz, am: amnion, an: amnion ürege, ar: amnionredő, aü: allantoisz ürege, ek: ektoderma, em: embrió, en: entoderma, ex: extraembrionális cöloma, me: mezoderma, se: szeroza, za: szikzacskó (Több szerző nyomán kissé módosítva)
2.21. A madárembrió magzatburkai kialakulásának egyszerűsített vázlata (Az ábrán nincs feltüntetve, hogy a szeroza-allantoisz közös burok nagy területen összenő a héjhártyával.). al: allantoisz, am: amnion, ek: ektoderma, em: embrió, en: entoderma, ex: extraembrionális cöloma, fe: fehérje, fz: fehérjezsák széle, hh: kettős héjhártya, lu: légudvar, me: mezoderma, sa: szeroza-allantoisz összenövése, sh: szerozaallantoisz összenövése a héjhártyával, sk: sziktömlőköldök, sz: szikzacskó, th: tojáshéj (Goerttler, Schauinsland–Grosser és Torrey nyomán módosítva)
2.22. Az emlősállatok placentatípusainak (A: epitheliochorialis, B: syndesmochorialis, C: endotheliochorialis, D: haemochorialis) szöveti felépítése. ah: anyai placenta hámrétege, ak: anyai placenta kötőszöveti állománya, kk: korionbolyhok kötőszöveti állománya, mh: magzati placenta korionbolyhainak hámrétege, sn: sejthatárok nélküli hámréteg, vé: vérér, vö: véröböl (Torrey és más szerzők nyomán módosítva)
2.23. Az emlősállatok placentatípusai a korionbolyhok eloszlása szerint. A: szétszórt placenta, B: lebenyes placenta, C: öves placenta, D: nem teljesen öves placenta, E: kétkorongos placenta, F: egykorongos placenta (Több szerző nyomán kissé módosítva)
3.1. Egyrétegű hámokat felépítő sejtek alakjai. A: laphámsejtek, B: köbhámsejtek, C: hengerhámsejtek (Több szerző nyomán)
3.2. Speciális egyrétegű (átmeneti) hám, az urothelium. A: üres húgyhólyag falában, B: telt húgyhólyag falában, ah: alaphártya, es: ernyősejtek (Több szerző nyomán)
3.3. El nem szarusodó többrétegű laphám. ah: alaphártya (membrana basalis), el: ellapult sejtek rétege (str. planocellulare), os: osztódó sejtek rétege (str. germinativum), ts: tüskés sejtek rétege (str. spinosum) (Katznelson–Richter nyomán kissé módosítva)
3.4. Többrétegű elszarusodó laphám. ah: alaphártya (membrana basalis), fr: fénylő réteg (str, lucidum), os: osztódó sejtek rétege (str. germinativum), se: szemcsés sejtek rétege (str. granulosum), sz: szaruréteg (str.corneum), ts: tüskés sejtek rétege (str. spinosum) (Katznelson–Richter nyomán kissé módosítva)
3.5. Endoepiteliális mirigyek. A: váladékkal () telt kehelysejt (kh) a bélhámsejtek között, B: csoportot alkotó mirigysejtek (Welsch–Storch nyomán módosítva)
3.6. Mirigyek csoportosítása felépítésük alapján. A: egyszerű csöves, B: egyszerű bogyós, C: egyszerű csöves-bogyós, D: elágazó csöves, E: elágazó bogyós, F: elágazó csöves-bogyós, G: összetett csöves, H: összetett bogyós, I: összetett csöves-bogyós (Több szerző nyomán)
3.7. A mirigyhámsejtek váladékleadásának különböző típusai. A: merokrin, B: apokrin, C: holokrin, vá: váladék, 1–4: a holokrin működésű sejt átalakulásának folyamata (Kühn nyomán)
3.8. Különböző végkamratípusok egy exokrin mirigyben. er: endoplazmatikus retikulum, Ga: Golgi-apparátus, kj: kivezetőjárat, KV: kevert végkamra, MU: mucinozus végkamra, SE: szerozus végkamra, sm: sejtmag, vá: váladék (Welsch–Storch nyomán kissé módosítva)
3.9. Embrionális kötőszövetek. A: mezenchima, B: kocsonyás kötőszövet (Geiler és Törő nyomán kissé módosítva)
3.10. A: laza-rostos kötőszövet, B: retikuláris kötőszövet (Törő és Krölling–Grau nyomán kissé módosítva)
3.11. Ínszövet felépítése. A: keresztmetszetben, B: hosszmetszetben. ír: ínrost, ís: ínsejt (Törő, valamint Grau és Bucher nyomán módosítva)
3.12. Fehér zsírszövet. ks: kötőszövetes sövény, pl: citoplazma, sh: sejthártya, sm: sejtmag, zs: zsír (Krölling-Grau nyomán módosítva)
3.13. Vérsejtek kialakulása és típusai (egyszerűsített vázlat). Bl: B-limfocita, eb: eritroblaszt, er: eritrocita, er1: sejtmagvas eritrocita, er2: sejtmag nélküli eritrocita, fv: fehérvérsejtek, gr: granulocita, gr1: neutrofil granulocita, gr2: eozinofil granulocita, gr3: bazofil granulocita, hp: hemopoietikus őssejt, li: limfoid őssejt, mb: mieloblaszt, mc: mielocita, me: megakarioblaszt, mi: mieloid őssejt, mk: megakariocita, mo: monocita, Tl: T-limfocita, tr: trombocita (Reman, Storch, Welsch nyomán módosítva)
3.14. A kordaszövet felépítése(részlet az ingolák gerinchúrfának keresztmetszetéből). fc: fibrocita, kb: kordoblaszt sejt, ko: kollagén rostok, ks: kordasejtek nagy sejten belüli üreggel (Welsch–Storch nyomán kissé módosítva)
3.15. A hialin porc felépítése, aá: alapállomány, nz: növekedési zóna, pe: porcegység, ph: porchártya, ps: porcsejt, pt: porctok, pu: belső és külső porcudvar (Több szerző nyomán módosítva)
3.16. A: rugalmas-rostos porc, B: kollagén-rostos porc. (Több szerző nyomán módosítva)
3.17. A: dentinállomány, B: csontszövet kialakulása. (1: első fázis, 2: második fázis) ck: csontszövet kiindulási állománya, cs: csontszövet alapállománya, da: dentin alapállománya, kf: kiindulási felszín, ny: sejtnyúlvány, ob: oszteoblaszt sejt, od: odontoblaszt sejt, pu: pulpa (Currey nyomán erősen módosítva)
3.18. A: csontszövet felépítése egy csövescsont (B) kompakt állományában. cs: csontsejt a csontsejtüregben, ch: csonthártya, He: Havers-féle csatorna, Hl: Havers-féle lemezrendszer, id: ideg, ká: külső általános lemezrendszer, ki: különböző írányban futó rostok rétegei, ko: kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve, öl: összekötő lemezrendszer, sz: szivacsos állomány, tá: tömött kéregállomány, Vc: Volkmann-féle csatorna, vé: vérér (Becker–Hoegen és Pfeffer, Miller, Törő és más szerzők nyomán összeállítva)
3.19. A kondrális csontosodás folyamata (A: korai, B: későbbi állapot). áp: átépülő porcállomány, ch: csonthártya, cü: csontüreg, di: diafízis, en: enkondrális csontszövetképződés, ef: epifízis, ep: epifízis porc, ic: irányító csontgerendák, ip: irányító porcgerendák, pk: perikondrális csontvastagodás, po: porckorong, vé: vérér (Wurnbach nyomán erősen módosítva)
3.20. Simaizomszövet felépítése. A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben. si: simaizomsejt, sm: sejtmag, sö: kötőszöveti sövény (Voss nyomán módosítva)
3.21. Harántcsíkolt vázizomszövet felépítése. A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben, C: egy rost keresztmetszete. em: endomizium, kö: kötőszövet, mf: miofibrillumok, sl: szarkolemma, sm: sejtmag, sp: szarkoplazma, vé: vérér (Voss és Törő nyomán módosítva)
3.22. Szívizomszövet, A: hosszmetszetben, B: keresztmetszetben. Ev: Eberth-féle vonal, kö: kötőszövet, sm: sejtmag (Voss nyománmódosítva)
3.23. Gyakoribb idegsejttípusok(az ábrán a dendritek folyamatos, az axonok pontozott vonallal vannak ábrázolva). bi: hipoláris idegsejt, cs: csapsejt, G-I.: Golgi-I. típusú multipoláris idegsejt, G-II.: Golgi-II. típusú multipoláris idegsejt, pá: pálcikasejt, pi: piramissejt, Pu: Purkinje-féle idegsejt, sz: szemcsesejt (Törő és más szerzők nyomán módosítva)
3.24. A neuritnyúlvány körül kialakuló velős hüvelyek felépítése. A: oligodendroglia-sejtek által kialakított velőshüvely, B: Schwann-sejtek által kialakított velős hüvely, C: velőhüvely nélküli axonok. ax: axon, bl: bazális lamella, cs: csupasz axon, is: idegsejt, mi: mielinhüvely, ol: oligodendroglia-sejt, Rb: Ranvier-féle befűződés, Sc: Schwann-sejt, sm: sejtmag, vf: axonvégfácska (Voss és más szerzők nyomán módosítva)
3.25. Gyakoribb gliasejttípusok. ep: ependimasejt, mg: mikroglia, ol: oligodendroglia-sejt, pa: plazmás asztrocita, ra: rostos asztrocita (Törő nyomán kissé módosítva)
4.1. A: emlősbőr és -szőr felépítése, B1: a szőrszál és a szőrtüsző hosszmetszete, B2: ránézeti képe, B3: a szőrszál részei. af. apokrin faggyúmirigy, ba: bőralja, fm: faggyúmirigy, há: hám, ir: irha, iz: szőrmerevítő izom, ka: kapilláris ér, ké: a szőr kérge, ku: kutikula, lk: laza-rostos kötőszövet, or: orsósejtek, pi: pigmentszemcsék, sg: stratum germinativum, tt: tapintótest (nyomásérzékelő), tü: szőrtüsző, ve: a szőr velőállománya, vm: verejtékmirigy, zs: zsírszövet (Több szerző nyomán)
4.2. Gerincesek ötsugarú végtagjának alapsémája. co: combcsont, cv: elülső végtag, tk: felkarcsont, hv: hátulsó végtag, kk: kézközépcsontok, kt: kéztőcsontok, lk: lábközépcsontok, lt: lábtőcsontok, or: orsócsont, si: singcsont, sí: sípcsont, sz: szárkapocscsont, uj: ujjak (Wehner és Gehnng nyomán)
4.3. A: külső vázhoz belülről tapadó izmok, B: és belső vázhoz kívülről csatlakozó izmok. fe: feszítőizom, ha: hajlítóizom, hi: hosszanti izmok (Több szerző nyomán)
4.4. Gerincesek középbelének felépítése. A: a bél keresztmetszete, B: bélbolyhok, C: egy bélboholy, D: a felszívóhám egy sejtje és E: a mikrovillik. al: alaphártya, ak: aktinszálak, ar: artéria, bü: bél ürege, de: dezmoszóma, gl: glikokalix, há: egyrétegű kutikuláris hengerhám, ho: hosszanti simaizmok rétege, id: ideg, kö: körkörös simaizmok rétege, kt: kötőszövet, mi: mikrovilli, ny: nyirokér, sr: sejt közötti rés, vé: véna (Wehner és Gehring nyomán)
4.5. A külső gázcsere főbb módozatai. A: testfelszínen keresztül vízi állatok esetében, B: testfelszínen keresztül szárazföldi állatok esetében, C: tracheakopoltyúval, D: trachearendszerrel, E: kopoltyúval, F: tüdővel. ka: kapilláris ér, ko: kopoltyú, kü: kültakaró, lé: léghólyagocska, ta: tracheola, te: testi sejtek, tr: tracheacső (Calow nyomán)
4.6. Rovarok trachearendszere. A: a csótány főbb tracheacsövei, B: légzőnyílás felépítése, C: tracheavégsejt, D: a tracheolák végződése az izomrostban. en: endokutikula, ft: folyadékot tartalmazó tracheola, ho: hosszanti tracheatörzs, ke: keresztirányú tracheatörzs, kl: kitinléc, lé: légzőnyílás, lt: levegőt tartalmazó tracheola, ma: izomrost magja, mi: mitokondrium, mo: miofibrillum, sl: szarkolemma, ta: tracheola, tr: tracheacső, vs: tracheavégsejt (Több szerző nyomán)
4.7. Emlősök tüdejének felépítése. A: a tüdő hosszmetszete, B: a léghólyagocskák, C: a léghólyagocskák metszete, D: a léghólyagocska falának finomszerkezete. ar: artéria, en: endotelsejt, ep: epitelsejtek, hö: hörgő, ka: kapilláris, kö: kötőszövet, lh: egy léghólyagocska, lé: légcső, ls: léghólyagocska falának sejtjei, si: simaizom, vé: véna, vv: vörösvértest (Több szerző nyomán)
4.8. A madárlégzőszerv vázlata és a légcsere főbb mozzanatai. A: belégzés, B: kilégzés. el: elülső légzsákok (elhasznált levegőt tartalmaz), fő: főhörgő, ha: tüdőből származó, használt levegő, há: hátsó légzsákok (friss levegőt tartalmaz), kl: külső levegő, lé: légcső, tü: tüdő (Kühn és Starck nyomán)
4.9. A: elővesécske, B: végsejtje. cs: csilló, gs: gyűjtőcsatorna falának sejtje, gy: gyűjtőcsatorna, ré: sejtek közötti rés, sm: sejtmag, vs: végsejt (Wehner és Gehring nyomán)
4.10. Vesécske felépítése. am: amőboid sejteket tartalmazó hólyag, cs: csillóstölcsér, hh: húgyhólyag, kö: közepes vastagságú elvezető csatorna, ös: összhúzékony végszakasz, va: vastag elvezető csatorna, vé: vékony elvezető csatorna (Geiler nyomán)
4.11. Utóvese felépítése. A: sertés veséjének hosszmetszete, B: a metszet egy része nagyítva, C: az elsődleges kanyarulatos csatorna falának egy sejtje, D: a Malpighi-testecske, E: a Malpighi-testecskében levő ér egy kis részlete. al: alaphártya, ar: artéria, bo: Bowman-féle tok, ea: elvezető arteriola, el: elsődleges kanyarulatos csatorna, en: a kapilláris endothel hámja, go: érgomoly, gy: gyűjtőcső, ha: határállomány, ht: hajtűkanyar, hú: húgyvezető, ke: kefeszegély, ké: kéregállomány, kö: kötőszövetes tok, mi: mitokondrium, oa: odavezető arteriola, po: podocita, ré: a sejtbe húzódó rések, ve: velőállomány, vé: véna, vm: vesemedence (Több szerző nyomán)
4.12. Női urogenitális rendszerek. A: kétéltű, B: hüllő, C: emlős. em: embrió, ev: elővese, hú: húgyhólyag, hü: hüvely, iv: ivarnyílás, kl: kloáka, mé: méh, mü: Müller-féle vezeték, őv: ősvese, pf: petefészek, pv: petevezető, to: tojás, ub: utóbél, uv: utóvese, vb: végbél, wo: Wolf-féle vezeték (Gerber nyomán)
4.13. Hím urogenitális rendszerek. A: kétéltű, B: hüllő, C: emlős. ev: elővese, he: here, hú: húgyhólyag, ki: kivezető csatorna, kl: kloáka, me: mellékhere, mü: Müller-féle vezeték, oh: ondóhólyag, ov: ondóvezető, őv: ősvese, pr: prosztata, uv: utóvese, vb: végbél, wo: Wolf-féle vezeték (Gerber nyomán)
4.14. Közvetlen hatású hormonok hatásmechanizmusa. F: szállító fehérje, H: szteroid hormon, K: kromoszóma, M: messenger-RNS, R: receptor, ak: aktivált hormon-receptor komplex, sh: sejthártya, sm: sejtmag
4.15. Közvetett hatású hormonok hatásmechanizmusa. A: adenil-cikláz, H: N-tartalmú hormon, R: receptor
4.16. Rákok vedlését és ivarérését irányító belső elválasztású mirigyek és hatásaik(Több szerző nyomán)
4.17. Rovarok vedlését és ivarérését irányító belső elválasztású mirigyek és hatásaik (Több szerző nyomán)
4.18. Rovarok vedlésének mechanizmusa. ak: aktív kutikulabontó enzimek, ek: az új kutikula endokutikulája, en: endokutikula, er: endoplazmatikus retikulum, ep: új epikutikula, in: inaktív kutikulabontó enzimek, ku: kutikulinlemez, li: lizoszóma, lk: lebomló kutikula, me: membránplakk, pr: prokutikula, rk: a régi kutikula visszaszívott anyagait tartalmazó vakuólum, sm: sejtmag (Darvas nyomán)
4.19. Gerincesek agyának hosszmetszete. A: csontos hal, B: béka, C: gyík, D: madár, E: emlős. am: agyalapi mirigy, ea: előagy, hm: szaglóhagyma, ha: harmadik agykamra, hí: híd, ka: kisagy, ké: agykéreg, ki: köztiagy, kp: középagy, lt: látótető (tectum opticum), ne: negyedik agykamra, ny: nyúltagy, pa: parietális szem (Wurmbach nyomán)
4.20. A: selyemlepke csápjának részlete, B: egy érzékszőr felépítése. ep: epidermiszsejtek, ér: érzékszőr, és: érzéksejt, há: kötőszövetes hártya, ir: idegrost, js: járulékos sejt, ku: kutikula, ta: tracheola, ti: trichogén sejt (a szőrt hozza létre), to: tormogén sejt, (a szőrt körülölelő üreg falát hozza létre), tr: trachea (Több szerző nyomán)
4.21. Érzékkupola vázlata. ep: epidermiszsejtek, és: érzéksejt, kh: kitin hártya, ku: kutikula, ti: trichogénsejt, to: tor- mogén sejt (Davies nyomán)
4.22. Szkolopidium vázlata. ep: epidermiszsejtek, hü: hüvelysejt, id: idegsejt, ku: kutikula, ny: idegsejt nyúlványa, sk: szkolopidiális sejt, ss: süvegsejt, sü: süveg
4.23. Különböző érzékideg-végkészülékek. A: szabad idegvégződés, B: Vater–Paccini-féle végtest, C: Merkel-féle tapintótest, D: Meissner-féle tapintótest, E: izomorsó. ep: epidermisz, id: idegrost, le: lemezes kötőszövet, mi: miofibrillum, sg: stratum germinativum, sp: spirális idegvégződés, ve: idegrost lemezszerűen kiszélesedő vége, vé: vérér (Több szerző nyomán)
4.24. Kagyló helyzetérzékelő szerve. ér: érzéksejt, id: idegköteg, kr: kristályszemcse (statolith), tá: támasztósejt (Wurmbach nyomán)
4.25. Gerincesek helyzetérzékelő szervei. A: csontos hal, B: madár, C: emlős. ca: csiga, cs: csatorna, melyen keresztül agyvelőfolyadék (endolympha) jut a szervbe, fé: félkörös ívjárat, tá: tágulat (ampulla) a csavaró mozgás érzékelésének helye, tö: tömlőcske, zs: zsákocska (Gerber nyomán)
4.26. A: puhatestű kehelyszeme, B: gyík hólyagszeme. ak: akkomodációs izmok, cp: conus papillaris, cs: szemcsont, ep: epidermisz, ér: érhártya, id: idegsejt, ih: ideghártya, ik: idegköteg, ín: ínhártya, sá: sárga folt, su: sugártest, üv: üvegtest, vá: váladék (Melhorn és Stark nyomán)
4.27. Hólyagszem ideghártyája (a fény az üvegtest felől érkezik). am: amakrin sejt, bp: bipoláris sejtek, cs: csap, ga: ganglionsejt, ho: horizontális asszociációs sejtek, li: látóideg, pá: pálcika, pi: pigmentsejt, üv: üvegtest (Wehner és Gehring nyomán)
4.28. Rovarok szaglószőre. de: dendritnyúlvány, id: idegsejt, fo: folyadék, ku: kutikula, ny: nyílás, ti: trichogén sejt, to: tormogén sejt
5.1. Négy taxon (A, B, C, D) hipotetikus kladogramja. Legközelebbi rokonság a C és D taxon között áll fenn. A T1, T2 és T3 jelek a szétválás idejére utalnak (Mayr nyomán)
6.1. Állati ostorosok (Zoomastigophorea):A:Trypanosoma sp., B:Cryptobia sp., C:Giardia sp., D:Trichomonas sp. (Mehlhorn és más szerzők nyomán)
6.2. Gyökérlábúak (Rhizopoda). A: óriás amőba (Amoeba proteus), B: vérhasamőba (Entamoeba hystolitica) mozgásra képes (trophozoita) és kerekded ciszta- alakja, C: bárkaállatka (Arcella sp.), D: zománcállatka (Difflugia sp.), E: sugaras napállatocska (Actinosphaerium eichhorni)(Deflandre, Stemm, Smidt–Roberts nyomán)
7.1. Az Apicomplexa törzsbe tartozó fajok infekciós alakja. di: diktioszoma, ep: elülső poláris gyűrű, er: endoplazmatikus retikulum, hp: hátulsó poláris gyűrű, ko: konoid szerv, mi: mitokondrium, mn: mikronéma, mp: mikropórus, rh: rhoptria, sm: sejtrnag, sp: szubpellikuláris mikrotubulus (Stamm nyomán kissé módosítva)
7.2. Az Eimeria fajok életciklusának vázlata. A: merogonia (schizogonia), B1–B2: gamogonia, C: sporogonia, ma: makrogametocita, me: merozoita, mg: mikrogaméta, mi: mikrogametocita, mk: makrogaméta, oo: oociszta, sc: sporociszta, si: sizonta (meronta), sm: gazdasejt sejtmagja, sz: sporozoita, zi: zigóta (Noble nyomán kissé módosítva)
7.3. Eimeria fajok oocisztájának felépítése. bu: kettős burok, ku: kupak, ma: maradéktest, se: sporociszta, sm: sejtmag, sz: sporozoita (Több szerző nyomán kissé módosítva)
8.1. Microspora fajok oocisztájának felépítése és a sporozoita kijutásának módja. bu: kettős burok, sf: spirális filamentum, sm: sejtmag, sp: sporozoita, st: sarki tok (Kudo és Daniels, Dorit nyomán kissé módosítva)
9.1. Ciliophora fajok bőrkéjének (pellicula) felépítése. al: alveoláris lemez, at: alapi test, ci: citoplazma, cs: csilló, ki: kinetodezmális rost, mi: longitudinális és transzverzális mikrotubulusok, pa: paraszomális zsák, pe: pellikula, re: redő, sh: sejthártya, tr: trihociszta (Wehner–Gehring nyomán)
9.2. A közönséges papucsállatka (Paramecium caudatum) ivaros szaporodása. A: két, különböző ivari típusba tartozó egyed, B: az összekapcsolódott egyedek mikronukleuszai meiózissal osztódnak, C: a makronukleuszok felszívódnak, a mikronukleuszok meiózis révén pronukleuszokat hoznak létre, D: három pronukleusz felszívódik, a megmaradt mitózissal kettéosztódik, E: egy-egy pronukleusz a két egyed között kicserélődik, F: pronukleuszok összeolvadása, G: az egyedek elkülönülnek, synkarionjuk mitózissal mikronukleuszokat hoz létre, H: 4 mikro- és 4 makronukleusz kialakulása, I: a mikronukleuszok egy része felszívódik, a megmaradt mitózissal osztódik, J: a sejtmagok osztódását a sejtek elkülönülése követi, K: újabb sejtosztódások zajlanak, ma: makronukleusz, mi: mikronukleusz (Pechenik nyomán kissé módosítva)
9.3. Az autogámia folyamata egy papucsállatkánál (Paramecium aurelia). A: makronukleusz felszívódása, B és C: mikronukleuszok meiózissal osztódnak, D: a pronukleuszok többsége felszívódik, E: a megmaradt két pronukleusz összeolvad, F és G: a synkarion mitózissal osztódik, H és I: kialakulnak a makronukleuszok és a mikronukleuszok, J: osztódás révén két egyed keletkezik (Raikov nyomán)
9.4. Gymnostomatia és Vestibuliferia fajok. A1: ormányos csillós (Didiniumnasutum), A2: ormányos csillósok papucsállatkát támadnak meg, B: lúdnyakú csillós (Dileptus anser), C: Colpoda sp.(Hell, Mackinnon és Hawes, Mast nyomán)
9.5. Bendőben élő csillósok. A: Entodinium caudatum, B: Ophryoscolex purkinjei(Bütschli nyomán)
9.6. A szívókások (Suctoria) egyik képviselője a Podophrya fixa(Móczár nyomán)
9.7. Hymenostomatia fajok. A: Tetrahymena pyriformis, B: Ichthyophthirius multifiliis (Mackinnon és Hawes nyomán)
9.8. Csillókoszorúsok (Peritrichia): A: harangállatka (Vorticella sp.), B: Trichodina spp.testfelépítésének vázlata(a részben megnyitott sejtben látszik a központi horogkoszorú és a körülötte lévő módosult csillók) (Sleigh, Hausmann nyomán)
9.9. Spirotrichia fajok. A: tegzes kürtállatka (Stentor roeseli), B: kagylóállatka (Stylonichia mytilus) (Machemer és Stein nyomán)
10.1. A: Trematoda, B: Cestoda fajok kültakarójának felépítése. ah: alaphártya, iz: különböző irányban futó izomrétegek, mb: mikroboholy, pi: pikkely vagy tüskeszerű képlet, pk: perikarionsejtek, ps: parenchimasejtek, te: tegumentum (Storch, Threadgold, Welsch nyomán módosítva)
10.2. A májmétely (Fasciola hepatica) testfelépítése. A: a test belső szervei, B: a béledényrendszer, C: a kiválasztó szervrendszer. ad: agydúc, be: béledényrendszer, bé: bélág, fe: feji szívóka, ga: garat, ha: hasi szívóka, he: here, ip: ivarpitvar, it: idegtörzs, kp: kiválasztópórus, mé: méh, Mm: Mehlis-féle mirigy, ny: nyelőcső, ok: ondókivezetőcső, oo: ootyp, ov: ondóvezető, pe: pete, pf: petefészek, pt: párzótáska, pv: petevezető, sz: szikmirigy (Sommer, Landois és más szerzők nyomán módosítva)
10.3. A Trematoda fajok ivarszervrendszere felépítésének általánosított vázlata. he: here, ki: közös ivarpitvar, La: Laurer-féle vezeték, mé: méh, Mm: Mehlis-féle mirigy, oh: ondóhólyag, ok: kivezető cső, oo: ootyp, ot: ondótartály, ov: ondóvezető, pá: párzószerv, pf: petefészek, pr: prosztata, pt: párzótáska, pv: petevezető, ra: szikraktár, sz: szikmirigy (Edelényi nyomán)
10.4. Trematoda fajok fejlődésének vázlata. A: pete a petetokban (op: operculum, pe: petesejt, sz: sziksejtek), B: csillós lárva (miracidium), amelynek valóságban a teljes testfelszínét csillók borítják, C: csíratömlő (sporociszta), D: dajka (redia), E: farkos lárva (cercaria), F: betokozódott cerkária (metacercaria), G: kifejlett féreg (Mattes nyomán módosítva)
10.5. Strigeatida fajok. A: Alaria alata, B: Diplostomum spathaceum(Edelényi nyomán)
10.6. Echinostomatida fajok. A: Echinostoma revolutum, B: Calicophoron daubneyi (Dinnik és Edelényi nyomán)
10.7. Lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum) (Edelényi nyomán)
10.8. Monogenea fajok testfelépítésének vázlata. ad: agydúc, bé: bélcsőág, fm: fejmirigyek, ga: garat, he: here, ho: szegélyhorgok, ip: ivarpitvar, it: idegtörzs, iz: izom, ka: kapaszkodószerv, kh: központi horgok, La: Laurer-féle vezeték, lf: látófoltok, Mm:Mehlis-féle mirigy, oh: ondóhólyag, oo:ootyp petével, ov: ondóvezető, pá: párzószerv, pf:petefészek, pv: petevezető, sz:szikmirigy (Kollmann nyomán módosítva)
10.9. Monopisthocotylea fajok. A: Dactylogyrus vastator, B: Ancylodiscoides vistulensis, C: Gyrodactylus katharineri(Bihovszkij és Gussev nyomán kissé módosítva)
10.10. Ikerféreg (Diplozoon paradoxum) (Gussev nyomán)
10.11. Khawia sinensis (Bihovszkij nyomán)
10.12. A szívógödrös galandférgek (Pseudophyllidea) fejlődési ciklusának egyszerűsített vázlata. A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, C: procerkoid, D: plerocerkoid, E: kifejlett féreg (Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva)
10.13. Szívógödrös galandférgek. A: szíjgalandféreg (Ligula intestinalis), B: Bothriocephalus acheilognathi (Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva)
10.14. A szívókás galandférgek (Taenia sp.) testfelépítésének vázlata. A: fej, B: idegrendszer a feji végben, C: ízelt test, D: íz, E: érett íz, amelyben jól látszik a petékkel teli, elágazó méh. ad: agydúc, ge: germinatív zóna, he: here, hi: haránt ideggyűrű, ho: horog, hü: hüvely, id: ideggyűrű, ip: ivarpitvar, it: idegtörzs, ki: kiválasztószerv csatornája, mé: méh petékkel, Mm: Mehlis-féle mirigy, oo: ootyp, ot: ondótartály, pf: petefészek, pt: párzótáska, pv: petevezető, ri: rosztellum ideggyűrüje, sí: szívóka, sz: szikmirigy (Meglitsh, Braun és más szerzők nyomán módosítva)
10.15. A szívókás galandférgek (Cyclophyllidea) lárvaformái. A: hathorgas onkoszféra, B-E: végleges lárvaformák: B: kriptocisztisz, C: ciszticerkusz, D: cönurusz, E: echinokokkusz. ho: horog, kb: külső sejtmentes védőburok, kh: költőhólyag, sc: betüremkedett scolex, te: tegumentum, amelynek belső felszínén differenciálódásra képes sejtek ülnek (Belding és Mehlhorn nyomán módosítva)
10.16. Davainea proglottina(Kotlán nyomán)
10.17. Rivókaféreg (Echinococcus granulosus)(Mehlhorn és más szerzők nyomán kissé módosítva)
11.1. Fonálféreg (Ascaris sp.) testének keresztmetszete. bf: bélcső fala, hi: hipodermisz, hl: hipodermiszléc, ik: izomsejt karja idegrostok, iz: izomsejt, ki: kiválasztócsatorna, ku: kutikula, mé: méh petékkel pf: petefészek, pv: petevezető (Alexander és számos más szerző nyomán módosítva)
11.2. Fonálféreg (Ascaris sp.) kültakarójának és izomzatának részlete. hi: hipodermisz, hl: hipodermiszléc, ik: izomsejt karja, ir: idegrostok, it: izomsejt talpa, iz: izomsejt teste, ku: kutikula (Rosenbluth nyomán kissé módosítva)
11.3. A fonálférgek gyakoribb szájszervtípusainak felépítése vázlatosan. A: mikroorganizmust fogyasztó (Rhabditis típus), B: növényi nedvet szívó (Tylenchus típus), C: vegyes táplálkozású (Dorylaimus típus), D: ragadozó (Mononchus típus). fm: fogmódosulásból alakult szurony, fo: fog, go: szájszuronygomb, sz: szájszurony, to: szájtok (Andrássy és más szerzők nyomán kissé módosítva)
11.4. A fonálférgek testfelépítése vázlatosan. A: nőstény, B: hím. aj: ajak, as: ajakserte, fa: fazmidium, fk: farok, fm: farokmirigy, he: here, hü: hüvely, id: ideggyűrű, kb: középbulbusz, kö: középbél, kv: kiválasztószerv kivezetőnyílása, mé: méh, ni: női ivarnyílás, ny: nyelőcső, oh: ondóhólyag, ok: ondókilövellő cső, ot: ondótartály, ov: ondóvezető, pá: párzótáska, pf: petefészek, pt: párzótüske, pv: petevezető, sz: szájszurony, ub: utóbél, vb: végbulbusz, vé: végbélnyílás, vi: végbél és ivarnyílás, vp: vezetőpálca (Andrássy és más szerzők nyomán módosítva)
11.5. Fonálférgek kiválasztószerveinek alaptípusai. A: renettsejtekkel (re), B: hipodermiszlécben futó csatornával (cs). hl: hipodermiszléc, ki: kiválasztó csatorna ürege, kp: kiválasztószerv kivezető pórusa, ku: kutikula (Maggenti, Schneider és más szerzők nyomán módosítva)
11.6. Dictyocaulus filaria hímjének burzája. A: oldalnézetben, B: a hasoldal felől. bt: burzatámasztó pálca, bu: burza, pt: párzótüske (Gerichter nyomán)
11.7. Syngamus trachea(Kotlán nyomán)
11.8. Ascaridida fajok: A: Ascaris suum, B: Toxocara canis feji vége. aj: ajak, fv: feji vég, hf: hím Ascaris farki vége, nő: nőstény Ascaris, sz: oldalszárnyak (Kotlán, Mehlhorn és Storer nyomán kissé módosítva)
11.9. Meloidogyne sp.kifejlett nősténye szájszuronya. (Maggenti nyomán kissé módosítva)
11.10. A répafonálféreg (Heterodera schachti) kifejlett nősténye az első néhány pete lerakását (A) követően cisztává (B) alakul át (Thorne nyomán kissé módosítva)
11.11. Ostorféreg (Trichuris trichiura).a: kifejlett nőstény, b: hím (Jeffrey és Leach nyomán késsé módosítva)
11.12. Trichinella spiralis betokozódott lárvái az izomzatban (Brown, Mehlhorn nyomán kissé módosítva)
12.1. Egy Monogononta kerekesféreg (Brachionus calyciflorus) testfelépítése. A: testtájanként elkülönült izomelemek, B: a nőstény szervezete, C: a hím csökevényes szervezete. aa: agydúc alatti mirigy, ad: agydúc, cs: kerékszerv csillói, ev: elővesécske, gy: gyomor, he: here, hh: húgyhólyag, it: idegtörzs, iz: izom, kb: középbél, kl: kloáka, lá: láb, lm: lábmirigy, lt: látószerv, lu: lábujjak, mi: gyomormirigy, pá: páncél, pe: pete, pf: petefészek, pr: párzószerv, rá: rágógyomor, re: retrocerebrális szerv, rk: rágókészülék, sm: szikmirigy, sp: spermium, sz: szájnyílás, ta: tapintószerv, tü: tüske, ub: utóbél (Beaucham, Donner, Voight nyomán módosítva)
12.2. Monogononta kerekesférgek heterogóniával történő szaporodása. am: amiktikus nőstény, hí: hím, hp: hímpetés nőstény, kk: kedvezőtlen környezeti tényezők hatása, me: megtermékenyítés, mi: miktikus nőstény, mm: miktikus, megtermékenyíthető nőstény, tn: tartós petés nőstény, tp: tartós pete (Több szerző nyomán módosítva)
12.3. Gyakoribb előfordulású kerekesférgek. A: rózsaszínű férgecske (Phylodina roseola), B: Collotheca ornata, C:háromsertéjű férgecske (Filinia longiseta), D:kardos férgecske (Polyarthra vulgaris), E:négytüskés férgecske (Brachionus calyciflorus), F:kockaalakú férgecske (Keratella quadrata), G: zsákbelű férgecske (Asplanchna priodonta) (Bancsi és más szerzők nyomán)
13.1. Archiacanthocephala fajok testfelépítésének vázlata. A: nőstény, B: hím. ad: agydúc, ev: elővesécske, he: here, hs: üregrendszer hasoldali zsákja, ht: üregrendszer hátoldali zsákja, hü: hüvely, iv: ivarnyílás, mé: méh, or: ormány, pá: párzószerv, pe: pete, pf: petefészek, rv: ragadós váladékot termelő mirigy, tb: tegumentum betüremkedése (lemniszkusz), te: tegumentum és a testfal izomzata (Brumpt, Reman nyomán módosítva)
13.2. A buzogányfejű féreg (Macracanthorchynchus hirudinaceus). A:acanthor lárva, B: kifejlett alak(Meyer és más szerzők nyomán módosítva)
14.1. A csigák szimmetriaviszonyainak és testfelépítésének fontosabb változásai. A: ősi csigák feltételezett testfelépítése, B: torzió kezdete, C: primitív elölkopoltyús csiga, a torzió végbemenetele után, D: fejlett elölkopoltyús csiga, a torziót követően, E: a tüdős csigáknál detorzió révén másodlagos egyenesidegűség alakul ki. ad: agydúc, fd: fali dúc, kd: köpenydúc, ki: kiválasztószerv kivezető nyílása, ko: kopoltyú, kö: középbéli mirigy, li: lábidegfonat, os: osphradium, sz: szájnyílás, si: szív, tü: tüdő, vé: végbélnyílás, zs: zsigerdúc (Stempell, Storer–Usinger–Hennig nyomán kissé módosítva)
14.2. A házas csigák testfelépítésének vázlata. A: külső jellemzők, B: a tüdőlégzés módja, C: belső szervek(az ivarszerveknek csak a kivezetőszakaszai, az idegrendszernek csak a feji dúcai vannak feltüntetve). ar: artéria, ák: állkapocslemez, be: begy, cs: csúcs, gy: gyomor, hé: héj, ht: hosszabbik tapogató, id: idegdúc, iv: ivarnyílás, ka: kanyarulat, kb: középbél, kk: kiválasztószerv kivezető nyílása, km: középbéli mirigy, kn: köpenyüreg nyílása – légzőnyílás, kö: köpenyüreg, kr: kamra, lm: lábmirigy, ná: nyálmirigy, ny: nyelőcső, pi: pitvar, re: reszelőnyelv, rt: rövidebbik tapogató, tü: tüdő, ub: utóbél, va: varrat, vb: végbélnyílás, ve: vesezsák, vé: véna (Hereter, Runham, Stiasny, Storer–Usinger–Hennig nyomán módosítva)
14.3. Az éticsiga ivarszervrendszerének felépítése. fm: fehérjemirigy, hn: hímnős mirigy, hü: hüvely, iv: ivarnyílás, mk: megtermékenyítési kamra, ny: nyílkamra, os: ostor, ot: ondótartály, ov: ondóvezető, pá: párzószerv, pv: petevezető, uj: ujj alakú mirigy, ve: hímnős vezeték, vi: visszahúzó izom (Baudelot nyomán kissé módosítva)
14.4. Az éticsiga erősen központosodott idegrendszerének felépítése. ad: agydúc, fz: fali- és zsigerdúc, kö: köpenydúc, lá: lábdúc, po: pofadúc, sz: szemideg (Böhmig nyomán kissé módosítva)
14.5. Pajzskopoltyús és fésűkopoltyús csigák. A: rajzos csiga (Theodoxus danubialis), B:közönséges vízicsiga (Bithyna tentaculata), C:pettyes csiga (Fagotia esperi), D:hegyes fialócsiga (Viviparus acerosus). (Krolopp és más szerzők nyomán kissé módosítva)
14.6. Ülőszemű tüdőscsigák. A: nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis), B:májmételyes csiga (Lymnaea truncatula), C: pocsolyacsiga (Lymnaea peregra), D:nagy tányércsiga (Planorbarius corneus), E:sapkacsiga (Ancylus fluviatilis) (Kerney, Krolopp, Needon és Pintér nyomán kissé módosítva)
14.7. Nyelesszemű tüdőscsigák I. A: karcsú borostyánkőcsiga (Oxyloma elegans), B: sokfogú csiga (Granaria frumentum), C:zebracsiga (Zebrina detrita), D: csavarcsiga (Ena obscura), E: redőscsiga (Laciniaria plicata)(Kerney, Krolopp és más szerzők nyomán kissé módosítva)
14.8. Nyelesszemű tüdőscsigák II. A: félmeztelen csiga (Daudebardia rufa), B:pincelakó házatlancsiga (Limax flavus)(Kerney és más szerzők nyomán kissé módosítva)
14.9. Nyelesszemű tüdőscsigák III. A: kórócsiga (Helicella obvia), B: pannoncsiga (Cepaea vindobonensis), C:éticsiga (Helix pomatia), D: pettyes éticsiga (Helix aspersa)(Kerney és Krolopp nyomán kissé módosítva)
14.10. A kagylók köpenyszegélyének és héjának metszete. bk: belső köpenyredő, gy: gyöngyházréteg, hh: héjhártya, iz: izomnyaláb, kh: köpenyhám, kk: külső köpenyredő, kö: középső köpenyredő, ny: nyálkatermelő mirigy, or: oszlopos réteg (Kennedy nyomán kissé módosítva)
14.11. A kagyló kopoltyújának és köpenyüreg-rendszerének felépítése. be: bevezető szifó, bú: búb, cs: csillók, ei: előrehúzó izom, el: emelőizom, hé: héj, kf: a kopoltyúlemezek feletti vízvezető csatorna, ki: kivezető szifó, ko: kopoltyúlemezek, kö: köpeny, ks: köpenyszegély, kz: közelítőizom, lá: láb, öi: összehúzó izom, sv: páros szájvitorla, sz: szájnyílás, tv: táplálékvezető barázda, vb: vízbevezető nyílás, vé: vérér, ví: vízcsatorna, zp: zárpárkányzat (Hickman, Russel–Hunter nyomán kissé módosítva)
14.12. A kagyló belső szervei. ao: aorta, be: bevezető szifó, bu: szívburok, ei: előrehúzó izom, el: emelőizom, gy: gyomor, hé: héj, id: idegdúc, iv: ivarszerv, kb: középbél, ki: kivezető szifó, km: középbéli mirigy, ko: kopoltyúlemezek, kö: köpenyszegély, kv: kiválasztószerv, kz: közelítőizom, lá: láb, ny: nyelőcső, öi: összehúzó izom, sí: szív, sz: szájnyilás, ub: utóbél, vb: végbélnyílás, vi: páros szájvitorla, vz: vakzsák (Hickman, Russel–Hunter nyomán kissé módosítva)
14.13. A kagylók kajmacsos lárvája. fo: fog, hé: héj, kö: közelítőizom, rö: rögzítőszál, sz: érzékelőszőrök (Pennak nyomán kissé módosítva)
14.14. Lemezkopoltyús kagylók. A: tavikagyló (Anodonta cygnea), B:vándorkagyló (Dreissena polymorpha), C: gömbkagyló (Sphaerium corneum)(Krolopp és más szerzők nyomán kissé módosítva)
15.1. A földigiliszta testének keresztmetszete. bh: bélcső hámrétege, bt: betűrődés a középbél hátoldalán, da: hasdúclánc alatti ér, ha: hasi ér, há: hámréteg, hé: háti ér, hi: hosszanti izomréteg, hl: hasdúclánc, ki: körkörös izomréteg, kk: kiválasztószerv kivezető nyílása, kl: kloragogén sejtek, ku: kutikularéteg, se: serte, tb: testüreget bélelő hám, vk: vesécske kanyargós csatornája, vc: vesécske tölcsére (Pechenik és más szerzők nyomán módosítva)
15.2. A földigiliszták keringési szervrendszere egy szelvény keresztmetszetében. bé: bélcső érrendszere, ha: hasi ér, hé: háti ér, ho: hasdúclánc oldalsó hosszanti ere, da: hasdúclánc alatti ér, ki: kiválasztószerv érrendszere, la: laterális ér, tf: testfal érrendszere, ti: tiflozólisz redő hosszanti ere (Meglitsh nyomán kissé módosítva)
15.3. A: a földigiliszták idegrendszerének felépítése, B: egy összeolvadt dúcpár metszeti képe egy kilépő ideg síkjában. ad: agydúc, da: hasdúclánc alatti ér, di: dúcból kilépő ideg, ga: garat alatti dúc, gi: garatideggyürű, ha: hasdúclánc, id: idegsejtek, ór: óriás rostok (Hess és Schneider nyomán)
15.4. A földigiliszta ivarszervrendszerének és az elülső testvég más szerveinek elhelyezkedése, felépítése. A: a giliszta testének elülső vége a hasoldalról, B: az ivarszervek elhelyezkedése a testüregben a hátoldalról nézve, C: az ivarszervek helyzete oldalnézetben. ad: agydúc, ao: aortaív, be: begy, bt: bőrizomtömlő, ga: garat, gy: gyomor, há: hátoldali hosszanti ér, he: here, hi: hím ivarnyílás, ib: ivari barázda (spermaredő), is: ivari serték, ki: kiválasztószerv, Mm: Morren-féle mészmirigyek, nc: nyelőcső, ni: női ivarnyílás, ny: nyereg, oh: ondóhólyag, on: ondótartály nyílása, ot: ondótartály, ov: ondóvezető, pf: petefészek, pö: petevezető tölcsére, pt: petetartó, pv: petevezető, sd: serdülési dudor, sv: szelvényválaszfal, tö: ondóvezető tölcsére (Barnes, Meglitsh és más szerzők nyomán kissé módosítva)
15.5. A: a giliszták kölcsönös megtermékenyítése, B: a kokon képzésének folyamata. gy: nyálkagyűrű, hi: hím ivarnyílás, ib: ivari barázda, ko: kokon, ni: női ivarnyílás, ny: nyereg, ot: ondótartály (Grove és Cowley, Tembe és Dubash nyomán kissé módosítva)
15.6. Tubificata fajok. A: csővájóféreg (Tubifex tubifex),B: közönséges televényféreg (Enchytraeus albidus) (Több szerző nyomán kissé módosítva)
15.7. A: állkapcsos nadályok és B: ormányos nadályok feji végének felépítése. ák: állkapocs, ga: garat, gi: garat izmai, hd: hasdúclánc, or: ormány, ov: ormányvisszahúzó izom (Herter, Pfurtscheller és Scribin nyomán)
15.8. A nadályok testfelépítésének vázlata. A: a feltárt testüreg (az áttekinthetőség érdekében a kiválasztószervek csak az ábra bal oldalán, az idegrendszer részei csak a test elején vannak feltüntetve), B: az orvosi pióca ivarszerve, C: a testkeresztmetszete (A római számok testszelvényeket jelölnek.). bé: gyomorbél, bi: bőrizomtömlő, bo: botrioid szövet, dü: dülmirigy, et: elülső tapadókorong, ha: hasi öböl, benne a hasdúclánc, há: hámréteg, hd: hasdúclánc, he: here, hh: hát-hasi izomköteg, ho: hosszanti lefutású izomréteg, hö: háti öböl, ht: hátulsó tapadókorong, hü: hüvely, kb: középső bélág, ki: körkörös lefutású izomréteg, oe: oldalsó edény, ok: ondókilövellő cső, on: ondóvezető, pá: párzószerv, pf: petefészek, pv: petevezető, re: rektális hólyag, se: szelvény, sm: szikmirigy, sz: szájnyílás, va: vakzsákok, ve: vesécske (Kükenthal–Mathes, Leuckart és Brandes, Mann, Storer és Usinger nyomán módosítva)
15.9. Gyakoribb nadályok. A: orvosi pióca (Hirudo medicinalis), B: halpióca (Piscicola geometra), C:fiahordó nadály (Helobdella stagnalis)(Több szerző nyomán kissé módosítva)
16.1. A folyami rák morfológiája. el: első csáp, ex: exopodit, hp: hátpajzs, jr: járólábak, má: második csáp, ol: olló, pl: párzóláb, po: potrohlábak, rá: rágó, te: telson, vb: végbélnyílás (Hatsek és Cori nyomán)
16.2. Egy ágascsápú rák (Calanus sp.) hasadt lábból kialakult rágója. en: endopodit, ex: exopolit (Hennig nyomán)
16.3. Tízlábú rák (Decapoda) fontosabb belső szervei. A: a test hosszmetszete, B: a fej hosszmetszete. ag: agydúc, cs: csáp, er: erek, gy: gyomor, hd: hasdúclánc, he: here, ki: kiválasztószerv, km: középbéli mirigy, kü: kopoltyúüreg, ny: nyelőcső, ov: ondóvezető, ra: rágó, ri: rágóizom, si: szív, sz: szem, yo: Y-szerv, vb: vékonybél, vn: végbélnyílás (Bames és Burghause nyomán)
16.4. A rákok lárvaformái. A: naupliusz, B: ciprisz lárva, C: tövises (zoea) lárva. el: első csáp, fa: felső ajak, má: második csáp, rá: rágó, sz: naupliusz szem (Meglitsch és Schram nyomán)
16.5. Egy tócsarák (Branchipus sp.)szervezetének vázlata (Barnes nyomán)
16.6. Nyári pajzsosrák (Triops cancriformis) testfelépítésének vázlata(Kaestner nyomán)
16.7. A: a kis vízibolha szervezetének vázlata. B: efippiuma, C: ciklomorfózisa.(a: nyári forma, b: tavaszi és őszi forma). bé: bélcsatorna, el: első csáp, hé: héj, iz: izmok, kö: költőüreg, má: második csáp, pe: peték, pv: potrohvég, si: szív, sz: szem (Sars nyomán)
16.8. Haltetű (Argulus sp.)szervezetének vázlata(Kaestner nyomán)
16.9. Kagylósrák (Cypris sp.)szervezetének vázlata(Zenker és Gerstäcker nyomán)
16.10. A: evezőlábú rák (Diaptomus sp.)testfelépítése, B: egy Cyclops faj potrohvége. el: első csáp, ev: evezőláb, iv: ivamyílás, má: második csáp (Marshall és Orr nyomán)
16.11. A folyami rák anatómiája. bé: bél, el: elülső csáp, gy: gyomor, iz: izom, km: középbéli mirigy, ko: kopoltyúlemezek, má: második csáp, si: szív, sz: szem, vé: végbél (Kükenthal–Matthes nyomán)
16.12. Hasadtlábú rák testfelépítése (Dudich és Loksa nyomán)
16.13. Ászkarák testfelépítése hasi oldalról nézve. lé: légzőszerv, má: második csáp, pe: peték (Eisenbein és Wichard nyomán)
16.14. Felemáslábú rák testfelépítésének vázlata. el: első csáp, fo: fogóláb, já: járóláb, má: második csáp, rá: rágó, sz: szem, ul: úszóláb (Meglitsch és Schram nyomán)
16.15. A: százlábú (Scolopendra) testfelépítésének, B: egy Scutigera sp. fejének vázlata. ál: állkapcsi láb, cs: csáp, eá: első állkapocs, má: második állkapocs, ml: második járóláb csípője (Meglitsch és Schram nyomán)
16.16. A: ikerszelvényes testfelépítésének, B: fejének vázlata. cs: csáp, ga: első szelvény (gallér), sz: pontszemhalmaz, vm: védekező mirigy nyílása, (a rajzokon csupán a jobb oldali lábsor látható) (Meglitsch és Schram nyomán)
16.17. Egy hatlábú testfelépítésének vázlata. aa: alsó ajak, ál: állkapocs, cs: csáp, et: első torszelvény, fa: felső ajak, fc: farcsuta, iv: ivarszerv, ny: légzőnyílás, ös: összetett szem, ps: pontszem, rá: rágó (Több szerző nyomán módosítva)
16.18. A fej vázlata. A: oldalnézetből, B: metszetben, C: hátulnézetből. aa: alsó ajak, ál: állkapocs, bv: a fej belső kitinváza, cs: csáp, fa: felső ajak, fp: fejpajzs, ft: fejtető, fü: fej ürege, ga: garat, ho: homlok, iz: a garatot és a szájszerveket mozgató izmok, nk: nyálmirigy kivezető csöve, ny: nyakszirt, ös: összetett szem, po: pofa, ps: pontszem, rá: rágó (Davies és Weber nyomán)
16.19. A rágó szájszerv vázlatos felépítése. at: alsó ajki tapogató, áö: álltő, ár: állrész, át: állkapcsi tapogató, bk: belső karéj, cs: csáp, fa: felső ajak, fn: fióknyelv, fp: fejpajzs, ft: fejtető, hi: hipofarinx, ho: homlok, kk: külső karéj, nv: nyelv, ny: nyél, ös: összetett szem, po: pofa, ps: pontszem, rá: rágó, sa: sarokíz (Több szerző nyomán módosítva)
16.20. A torszelvényt határoló lemezek és a láb vázlata. co: comb, cs: csípő, fo: forgató, hl: hátlemez, hs: haslemez, ka: karom, lá: lábszár, lf: lábfej, lt: lábtő, ny: légzőnyílás, ol: oldallemez, sz: szárny (Több szerző nyomán módosítva)
16.21. Szárny általános vázlata. A fő erek elágaznak. Ezután az adott ér kezdőbetűjével és sorszámmal jelölik azokat. an: anális erek, ho: hónaljtőér, ju: jugális erek, kk: a szárnyat a torral összekapcsoló készülék, kö: középér, me: mellékér, mh: a középső eret és a hónaljtőeret összekötő harántér, su: sugárér, sk: a sugáreret és a középső eret összekötő harántér, sz: szegélyér (Meglitsch és Schram nyomán)
16.22. A szárny kapcsolódásának egyik módja. es: első szárny, hs: hátsó szárny, kl: kitinléc, le: kitinlemez
16.23. A szárny mozgatásának módja. A: hát-hasi izmok összehúzódása esetén a szárny felemelkedik, B: elernyedésükkor a hosszanti és a direkt szárnymozgató izmok húzódnak össze és a szárny lesüllyed. di: direkt szárnymozgató izmok, ha: haslemez, hh: háthasi indirekt izmok, hl: hátlemez, ho: hosszanti indirekt izmok, ol: oldallemez, sz: szárny (Davies nyomán)
16.24. A: nőivarú, B: hímivarú rovar potrohvége. fa: farcsuta, ft: fartoldalék, iv: ivarnyílás, ny: légzőnyílás, pa: paramer, pá: párzószerv, ps: tizedik potrohszelvény, ti: titillatorium, to: tojócső, us: utolsó potrohszelvény hátlemeze, va: virga, vb: végbélnyílás (Weber nyomán)
16.25. A kültakaró felépítése. al: alaphártya, en: endokutikula, ep: epikutikula, ex: exokutikula, ha: hámréteg, is: idegsejt, kn: kitinnyúlvány, mn: mirigysejtek kivezetőjáratának nyílása, ms: mirigysejt (trichogen sejt), ön: önocita, pi: kitinpikkely, sz: szőr, to: tormogén sejt (Davies nyomán)
16.26. A belső szervek elhelyezkedése a testben. ag: garat feletti idegdúc (agydúc), an: alsó ajak nyálmirigye, ao: az aorta testüregbe nyíló vége, án: az állkapocs nyálmirigye, be: begy, ga: garat, hd: hasdúclánc, iv: ivarszerv, kb: középbél, ma: Malpighi-edények, nő: nyelőcső, rn: a rágó nyálmirigye, si: szív, sn: szájnyílás, ti: a tor izomzata, sz: szárny, vb: végbél, vn: végbélnyílás (Kaestner nyomán)
16.27. A középbél és utóbél találkozása (általános vázlat). be: begy, bk: bélkitüremkedések, iz: hosszanti és körkörös izomkötegek, kö: körkörös izmok, kl: kitinlécek, ks: középbél sejtjei, pm: peritrofikus hártya, rá: rágógyomor, se: a táplálékáthaladást szabályozó izomcsoport, mely szelepként működik (Több szerző nyomán módosítva)
16.28. A rovarok trachearendszerének vázlata. ht: hosszanti tracheatörzs, lz: légzsák, ny: légzőnyílás, tr: tracheacsövek (Jannone nyomán)
16.29. A rovarok szívének felépítése. ep: epidermisz, há: szívet felfüggesztő hártya, hd: háti szövetlemez (diaphragma), ku: kutikulasejtek, le: legyezőizmok, ne: nefrociták, ny: szív oldalán lévő nyílás, sf: szív fala (Weber nyomán, módosítva)
16.30. A: rovarok Malpighi-edényei , B: rovarok kriptonefridiális rendszere. es: a Malpighi-csövek első szakasza a lapos kiválasztó sejtekkel, ms: a Malpighi-edények második szakasza a magas kiválasztó sejtekkel, vb: végbél, vn: végbélnyílás (Wall nyomán)
16.31. Rovarok belső ivarszerveinek vázlata. A: nőstény rovar, B: hím rovar, C1: panoisztikus petecső, C2: politrof ováriolum, C3: akrotróf ovariolum. cs: szikanyagot vezető cső, ej: elvezető járat, és: érőfélben lévő petesejt, ge: germarium, he: here, hl: hátlemez, hü: hüvely, jm: járulékos mirigy, kj: kilövellő járat, mi: mirigy, pa: paramer, pc: petecső, pf: petefészek, ps: párzószerv, pv: petevezető, st: spermatartó, oh: ondóhólyag, vi: virga, ti: titillatorium, vf: végfonal, ts: táplálósejt (Davies nyomán)
16.32. Rovarok néhány peteformája. bö: böglyök halomba tett petéi, fá: fátyolkák nyélen ülő petéje, le: lepkék füzéresen elhelyezett petéi, lk: lepke hagymaformájú petéje, me: méhek petéje, te: tetvek serkéje hajszálhoz ragasztva (Több szerző nyomán módosítva)
16.33. Hatlábúak gyakori lárvatípusai. A: fiatal (juvenilis) ugróvillás, B: fiatal és idősebb poloskalárva, C: szitakötőlárva, D1–3: teljes átalakulással fejlődő rovarok lárvái, D1: lemezescsápú rovar fiatal lárvája, D2: lemezescsápú rovar idős lárvája, D3: lemezescsápú rovar belső szervei. kb: középbél, ma: Malpighi-edények, sz: szájnyílás, vb: végbél, vn: végbélnyílás (Több szerző nyomán módosítva)
16.34. Kevéslábú és lábatlan lárvatípusok A: futóka (kampodeoid) lárva, B: pondró, C: drótféreg, D: áldrótféreg, E: pajor, F: futókaszerű (kampodeoidszerű) lárva, G: nyű, H: árvaszúnyog lárvája, I: kukac (Több szerző nyomán módosítva)
16.35. Soklábú lárvatípusok. A: hernyó, B: álhernyó, C: araszoló hernyó. A különbség az egyes típusok között abban áll, hogy a potrohlábak száma pontosan 4 pár (hernyó), annál több (álhernyó), vagy annál kevesebb (araszoló hernyó) (Több szerző nyomán módosítva)
16.36. A báb felépítése és néhány jellegzetes bábtípus. A: szabad báb oldalnézetből, B: szabad láb elölnézetből, C: hangyaleső (szabad) bábja, D: lepke (fedett) bábja, E: csípőszúnyog (fedett) bábja, F: légy (tonna) bábja. cs: csáp, eh: előhát, fe: fej, kb: kitinburok, lá: láb, sz: szárny (Több szerző nyomán módosítva)
16.37. Az idegrendszer felépítése egy hangya (Formica sp.) fejében. (A rágó és az állkapocs az áttekinthetőség kedvéért hiányzik az ábráról). ai: alsó ajkat beidegző ideg, ao: aorta, ái: állkapcsot beidegző ideg, ca: corpus allatum, cc: corpus cardiacum, ci: csápokat beidegző idegkötegek, ea: előagy, ci: előtori idegdúc, fc: frontális idegdúc, fi: felső ajkat beidegző ideg, ga: garat alatti dúc, gl: glossa, gt: gombatest, iz: izomkötegek, ka: középagy, ns: neuroszekréciós sejtek, ny: nyelőcső, ös: összetett szem, pm: protorakális mirigy, ps: pontszem, ri: rágót beidegző ideg, sn: szájnyílás, ua: utóagy (Goll nyomán)
16.38. Légy előagyának néhány fontosabb részlete (a fej homlokrészéről a kültakarót eltávolították). cd: csápok irányítását végző idegdúc, cs: csáp, fp: fejpajzs, gt: gombatest, kt: központi test, ns: neuroszekréciós sejtek, ös: összetett szem, pi: pars intercerebralis (Heisenberg nyomán)
16.39. A: szöcske lába, a lábszáron lévő hallónyílásokkal, B: a lábszár keresztmetszete a hallószerv magasságában, C: tümpanális hallószerv. do: dobhártya, ha: hallónyílás, hv: hallószerv, id: idegköteg, ku: kutikula, sz: szkolopidium, te: testüreg, tr: trachea (Davies és Weber nyomán)
16.40. Szúnyog Johnston-féle hallószerve. es: első csápíz, id: idegköteg, ms: második csápíz, sc: szkolopidium, sm: idegsejt magja, ső: szőr, tr: trachea (Weber nyomán)
16.41. Rovarok szemének felépítése. A: oldalsó pontszem, B: appozíciós egyszerű szem, C: szuperpozíciós egyszerű szem. ih: ideghártya, ip: az idegsejteket körülvevő pigmentsejtek, is: idegsejt, kk: kristálykúp, kl: kitinlemez, kp: kristálykúpot körülvevő sejtek, ks: kornagén sejtek, sz: szarulencse (Davies nyomán)
16.42. Élőrovar testfelépítésének vázlata. át: állkapcsi tapogató, el: első láb, pl: csökevényes potrohlábak (Weber nyomán)
16.43. Lábaspotrohú rovar testfelépítésének vázlata. át: állkapcsi tapogató, cs: csáp, el: első láb, ft: faroktoldalék, pl: csökevényes potrohlábak (Weber nyomán)
16.44. Ugróvillás testfelépítésének vázlata. ak: akasztó, cs: csáp, ht: hasi tömlő, sz: szem, uv: ugróvilla (Davies nyomán)
16.45. Ősiszájszervű testfelépítésének vázlata. át: állkapcsi tapogató, cs: csáp, fc: farcsuta, ft: faroktoldalék, ös: összetett szem, vf: végfonal (Weber nyomán)
16.46. Pikkelyke testfelépítésének vázlata. cs: csáp, fc: farcsuta, ft: fartoldalék, ös: összetett szem, vf: végfonal (Weber nyomán)
16.47. Kérész testfelépítésének vázlata. A: lárva, B: imágó. cs: csáp, eh: első torszelvény hátlemeze, es: első szárny, ft: fartoldalék, ms: második szárny, ös: összetett szem, pe: peték, ps: pontszem, sk: szárnykezdemény, tk: tracheakopoltyú, vf: végfonal (Weber nyomán)
16.48. A: szitakötőlárva, B: imágó, C: Zygoptera lárva potrohvégén lévő lemezes tracheakopoltyúk, D: szitakötőlárva-fej. aa: alsó ajak, cs: csáp, et: előtor, ft: faroktoldalék, kt: középtor, ös: összetett szem, rá: rágó, ut: utótor (Több szerző nyomán módosítva)
16.49. A: álkérészlárva, B: álkérész-imágó. at: alsóajki tapogató, cs: csáp, ft: fartoldalék, ös: összetett szem, ps: pontszem, sk: szárnykezdemény (Steinmann nyomán)
16.50. Fülbemászó testfelépítésének vázlata. cs: csáp, es: elülső szárny, et: előtor hátlemeze, ft: faroktoldalék, há: hátulsó szárny, hs: hátulsó szárny kilógó vége, ös: összetett szem, su: sugárerek (Weber nyomán)
16.51. Fogólábú testfelépítésének vázlata. cs: csáp, es: elülső szárny, et: előtor, ft: fartoldalék, ös: összetett szem (Csiby nyomán)
16.52. A közönséges csótány testfelépítése. A: hím, B: nőstény, C: kitintok. cs: csáp, es: elülső szárny, et: előtor, fc: farcsuta, fe: fejlődő embriók, ft: fartoldalék, kt: kitintok, ös: összetett szem (Ziegler nyomán)
16.53. A: sáska testfelépítésének vázlata, B: hím ivarszerv, C: női ivarszerv. cs: csáp, ej: elvezető járat, et: előtor, he: here, hü: hüvely, jm: járulékos mirigy, kj: kilövellő járat, ös: összetett szem, pc: petecsövecske, pv: petevezető, ts: tümpanális szerv, vf: végfonal (Weber és Jannone nyomán)
16.54. A: tücsök testfelépítésének vázlata, B: tojócső, C: bal szárnytő felső felülete, D: jobb szárnytöve alsó felülete. cé: cirpelő ér, cs: csáp, et: előtor, kh: kitinhártya, kl: kitinlemezek sora, amit a cirpelő érrel penget az állat, ös: összetett szem, ts: tümpanális szerv (Weber és Knetsch nyomán)
16.55. Fatetű testfelépítésének vázlata. cs: csáp, el: előtor, ös: összetett szem (Weber nyomán)
16.56. A: egy vérszívó tetű (Anoplura) testfelépítése, B: a fej hosszmetszete, C: serkéje, D: egy bunkóscsápú tetű (Amblycera) testfelépítése. cs: csáp, et: előtor, ga: garat, ha: hajszál, iz: izom, ka: fejlett karom, nm: nyálmirigy, ny: nyelőcső kivezetőcsöve, ös: összetett szem, ss: szúróserte, sz: szájnyílás (Weber és Kaestner nyomán)
16.57. A: hólyagoslábú rovar testfelépítése, B: szárnytípusok , C: lábvég cs: csáp, et: előtor, ér: ér, ho: kitüremkedő hólyag, ka: karom, ös: összetett szem, se: serték, sp: szárnypajzs (Weber és Jenser nyomán)
16.58. A: poloskalárva, B: kifejlett poloska, C: elülső szárny, D: hátulsó szárny, E: szájszerve, F: szúrósertéje. aa: alsó ajak, an: anális ér, ál: állkapocs, cs: csáp, et: előtor, fa: felső ajak, há: hártya, hi: hipofarinx, ho: hónaljtőér, ös: összetett szem, ny: nyálvezető cső, pa: pajzsocska, ra: rágó, sk: szárnykezdemény, su: sugárér, sz: szegélyér, tá: táplálékvezető cső (Több szerző nyomán)
16.59. A: poloska elülső testfele, B: bűzmirigye. bv: a bűzmirigy váladéka, es: elülső szárny kezdeti része, et: előtor, há: hámsejtek rétege, iz: izom, ku: kutikula, mh: mirigyhám, ny: büzmirigy nyílása, sz: szájszerv, ut: utótor (Weber, Eisenbeis és Wichard nyomán)
16.60. Jellegzetes poloskafajok habitusképei. A: csíkos búvárpoloska (Sigara falleni)(Soós nyomán), B: rozsdáshátú molnárpoloska (Gerris thoracicus)(Benedek nyomán)
16.61. Jellegzetes poloskafajok habitusképei. A: foltos földipoloska(Tritomegas bicolor)(Cs. Halászfy nyomán), B: közönséges karimáspoloska (Coreus marginatus) (Vásárhelyi nyomán), C: közönséges kéregpoloska (Aradus betulae) (Vásárhelyi nyomán)
16.62. Jellegzetes poloskafajok habitusképei. A:platánfa csipkéspoloska (Corythncha ciliata) (Vásárhelyi nyomán), B: ágyi poloska (Cimex lectularius) (Vásárhelyi nyomán), C: gyilkospoloska (Rhinocoris iracundus) (Benedek nyomán), D: lucernapoloska (Adelphocoris lineolatus) (Állathatározó nyomán)
16.63. A: színkabóca táplálkozás közben, B: a szúróserte vége. ál: állkapocs, cs: csáp, es: első szárny, et: előtor, le: levél, ns: emésztett sejt falú növényi sejtek, ős: összetett szem, rá: rágó, sz: szájszerv
16.64. Változótajtékoskabóca (Philaenus spumarius)(Állathatározó nyomán)
16.65. Levéltetű testfelépítésének vázlata. cs: csáp, es: első szárny, fa: potrohvég, ms: második szárny, ös: összetett szem, po: potrohcső (Szalay–Marzsó nyomán)
16.66. A: káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae), B: szőlőgyökértetű (Viteus vitifolii) (mindkettő Szalay–Marzsó nyomán)
16.67. A: csalánpajzstetű (Orthezia urticae), B: szilvapajzstetű (Sphaerolecanium prunastri)(utóbbi Kosztarab és Kozár nyomán)
16.68. Levélbolha (Psylla sp.)
16.69. Vízi recésszárnyú testfelépítésének vázlata(Weber nyomán). cs: csáp, et: előtor, ös: összetett szem, ra: rágó
16.70. Hangyalesőlárva testfelépítésének vázlata. cs: csáp, et: előtor, fe: fej, rá: rágó
16.71. A: kifejlett bogár, B: futóka lárva, C: bogár hátulsó szárnyának felépítése. D1: füzéres csáp, D2: fűrészes csáp, D3: fésűs csáp, D4: lemezes csáp, D5: bunkós csáp, E: bogarak lábfejének felépítése (a lábízek száma és felépítése a határozó bélyeg). an: anális ér, at: alsóajki tapogató, át: állkapcsi tapogató, en: előtor nyúlványa, ho: hónaljtőér, kö: középső ér, me: mellékér, ös: összetett szem, rá: rágó (Több szerző nyomán)
16.72. Homoki futrinka (Cicindela soluta)
16.73. Jellegzetes bogárfajok habitusképei. A: barázdás csibor (Acilius sulcatus) (Chinery nyomán), B: közönséges temetőbogár (Necrophorus vespillo)(Székessy nyomán), C: vetési pattanóbogár (Agriotes lineatus)(Chinery nyomán), D: szűcsbogár (Attagenus pellio) (Chinery nyomán), E:Epurea deleta(Anchisio nyomán), F: kis lisztbogár (Tribolium confusum)(Kaszab nyomán)
16.74. Jellegzetes bogárfajok habitusképei. A: bűzös holyva (Ocypus olens)(Chinery nyomán), B: közönséges nünüke (Meloë proscarabeus)(Chinery nyomán), C: Margarinotus stercorarius (Mazur és Kaszab nyomán), D: díszes darázscincér (Chlorophorus varius) (Kaszab nyomán)
16.75. A: pirosszárnyú eszelény (Coenorrhinus aequatus) (Endrődi nyomán), B: lóhere-cickánybogár (Apion aestivum) (Győrffy nyomán), C: nagy kéregszú (Scolytus mali) (Endrődi nyomán)
16.76. Legyezőszárnyú A: hím, B: nőstény testfelépítése. cs: csáp, es: első szárny, hs: hátsó szárny, ös: összetett szem, rá: rágó
16.77. Hártyásszárnyú testfelépítésének vázlata. cs: csáp, et: előtor, hg: a két szárny összekapcsolására szolgáló horgok, ho: hónaljtőér, kö: középér, ös: összetett szem, po: pontszem, ps: első potrohszelvény, se: szegélyér su: sugárér
16.78. A: darázs feje, B: méh szájszerve. at: alsóajki tapogató, ák: az állkapocs összenőtt külső és belső karéja, áö: álltő, ár: állrész, át: állkapcsi tapogató, cs: csáp, fa: felső ajak, fp: fejpajzs, ka: kanálka, nv: nyelv, ny: nyél, ös: összetett szem, po: pontszem, rá: rágó, sa: sarokíz (Davies nyomán
16.79. Méh gyűjtőlábának felépítése. co: comb, cö: csípő, fo: forgató, iz: lábfejízek, lá: lábszár, pf: pollenfésű, sö: gyűjtőszőrök (Kaestner nyomán)
16.80. Darázs fullánkja a méregmiriggyel. fu: fullánk, em: első járulékos mirigy, amely savas váladékot termel, mh: méreghólyag, mm: második járulékos mirigy, amely lúgos váladékot termel (Pavlovszky nyomán)
16.81. Jellegzetes hártyásszárnyú fajok habitusképei. A: fekete galagonya-gyümölcsdarázs (Haplocampa pectoralis)(Zombori nyomán), B: hajtáshervasztó darázs (Janus compressus)(Móczár L. és Zombori nyomán), C:Opius pallipes(Papp J. nyomán), D: mezei poszméh (Bombus agrorum)(Móczár M. nyomán)
16.82. A: tegzes testfelépítésének vázlata. B: különféle anyagokból (növényi szár, levél, kavics, csigaház) összeállított tegeztípusok. cs: csáp, es: első szárny, ös: összetett szem, sr: szőrök a szárnyerezet mentén (Satter és Weber nyomán)
16.83. Lepke testfelépítésének vázlata. at: ajaktapogató, cs: csáp, es: egyszerű szem, et: előtor, ki: külső ivarszervek, ös: összetett szem, pn: pödörnyely (Weber nyomán)
16.84. A: lepkék csáptípusai, B: a pödörnyelv kialakulásának valószínű módja, C: a szájszerv felépítése. at: alsó ajki tapogató, ál: állkapocs külső karéja (pödörnyelv), át: állkapcsi tapogató, bk: állkapocs belső karéja, fa: felső ajak, fp: fejpajzs, ho: homlok, ny: nyél, ös: összetett szem, rá: rágó, si: sarokíz (Több szerző nyomán)
16.85. A: lepkeszárny, B: pikkelyek, C: egy pikkely, D: a pikkelyfelszín. an: anális ér, ho: hónaljtőér, me: mellékér, su: sugárér (Több szerző nyomán módosítva)
16.86. Lepkeszárnyak kapcsolókészülékei. A: kapcsolókaréj, B: akasztótüske. at: akasztótüske, es: elülső szárny, hs: hátulsó szárny, kk: kapcsolókaréj (Dudich és Loksa nyomán)
16.87. Jellegzetes lepkefajok habitusképei. A: kis farontólepke (Zeuzera pyrina).B: almalevél-sátorosmoly (Phyllonorycter corylifoliella),C: mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella),D: darázslepke (Aegeria apiformis),E: nagy viaszmoly (Galleria mellonella) (Szabóki eredeti rajzai)
16.88. Jellegzetes lepkefajok habitusképei. A: pókhálóslepke (Araschnia levana),B: köszmétearaszoló (Abraxas grossulariata),C: gyűrűsszövő (Malacosoma neustrium), D: réti gyapjaslepke (Pentophera morio), E: pirosöves bagoly (Catocala nupta) (Szabóki eredeti rajzai)
16.89. Csőrös rovar testfelépítésének vázlata. ft: megnyúlt fejtok, pk: párzókészülék, rs: rágó szájszerv (Meglitsch nyomán)
16.90. A: légy testfelépítésének vázlata, B: csáptípusok. bi: billér, cs: csáp, fi: flagellum, kt: előtor, ös: összetett szem, pe: pedicellusz, se: szkapusz, sö: csápsörte, sp: szárnypikkely (van der Goot nyomán)
16.91. Kétszárnyú rovarok szájszervtípusai. A: nyaló-szívó, B:szúró-szívó, C: a szúró-szívó szájszerv vége kinagyítva. al: alsó ajak, ap: ajakpárna, ál: állkapocs, át: állkapcsi tapogató, cs: csáp, fe: felső ajak, fp: fejpajzs, ha: hausztellum, hi: hipofarinx, id: idegköteg, pt: pszeudotrachea-csövek, rá: rágó, ro: rosztrum, tr: trachea (Több szerző nyomán módosítva)
16.92. Kétszárnyú szárny és lábvég vázlata. A: kétszárnyú elülső szárny, B: hátulsó szárny, C: lábvég. an: anális ér, em: empodium, ék: érzékelő kupola, és: érzékszőrök, hó: hónaljtőér, íz: ötödik lábfejíz, ka: karom, kö: középér, me: mellékér, se: szkolopidium, se: szegélyér, su: sugárér, ta: tapadó lemez (Több szerző nyomán)
16.93. Jellegzetes kétszárnyúfajok habitusképei. A: óriás lószúnyog (Tipula maxima)(Chinery nyomán), B: tavaszi bársonylégy (Bibio marci)(Zilahi–Sebess nyomán), C: gyötrőszúnyog (Aädes vexans) (Mihályi nyomán), D: árvaszúnyog (Chironomus sp.) (Chinery nyomán)
16.94. Jellegzetes kétszárnyúfajok habitusképei. A: lóbögöly (Tabanus bromius) (Majer nyomán), B: fritlégy (Oscinella frit)(Draskovits és Papp L. nyomán), C: kék dongólégy (Calliphora vicina)(Mihályi nyomán), D: Hypoderma diana (Papp L. és Szappanos nyomán), E: méhtetű (Braula coeca) (Chinery nyomán), F: szarvaskullancslégy (Lipoptena cervi) (Soósnyomán)
16.95. A: bolha feje, B: a nőstény imágója, C: báb, D: lárva. át: állkapcsi tapogató, cs: csáp, fe: fej, fé: fésű ny: légzőnyílás, ot: ondótartály, ös: összetett szem, sz: szúró-szívó szájszerv (Szabó nyomán)
16.96. Álskorpió testfelépítésének vázlata. cs: csáprágó, ta: tapogatóláb (Meglitsch nyomán)
16.97. Szálfarkú test felépítésének vázlata(Roewer nyomán)
16.98. Kaszáspók testfelépítésének vázlata(Állathatározó nyomán)
16.99. A: valódi pók testfelépítése, B: fej elölnézetből, C: a tapogató vége. cs: csáprágó, fe: fejtor, mé: méregmirigy, ny: fejtort és potrohot összekötő nyél, po: potroh, sp: spermát tartalmazó tok, sz: szem, ta: tapogató (Remane és munkatársai nyomán)
16.100. A: pók szeme, B: pók agya, C: pók belső szervei, D: pók tracheatüdeje. Pókszabásúak szemei: A1: középszem, A2: oldalszem. ar: artéria, ax: axonok, ci: csáprágó idege, ea: előagy, ga: garat alatti dúcok, id: idegsejtek, kö: középbéli mirigy, ks: komagén sejtek, le: a tracheatüdő-lemezek közötti levegő, li: lábidegek, ma: Malpighi-edények, ns: neuroszekréciós sejtek, ny: nyelőcső, pf: petefészek, si: szemideg, sl: szarulencse rétege, sm: szövőmirigy, sv: szív, sz: szem, te: tracheatüdő-lemezek közötti testfolyadék, ti: tapogató idege, tr: tracheatüdő, ua: utóagy, ür: üreg (Több szerző nyomán)
16.101. A: pók hasi oldalról nézve, B: pók szövőmirigye. aa: alsó ajak, bs: bogyós szövőmirigy, cs: csáprágó, ec: elülső szövőcséve, fé: fésű, fs: fonalas szövőmirigy, he: hátulsó szövőcséve, kc: középső szövőcséve, me: mell-lemez, pf: pókfonál, ta: tapogató töve, tr: tracheanyílás, vf: végbélnyílás fedő
16.102. Atka testfelépítésének vázlata. cs: csáprágó, iv: ivamyílás, sz: szem, ta: tapogató, vé: végbélnyílás (Alberti nyomán)
16.103. A: atkafej keresztmetszete, B: szúró-szívó szájszervű atka feje, C: kullancs feje. ci: csáprágó izmai, cs: csáprágó, fa: felső ajak, ga: garat, gi: garatizmok, sz: szájnyílás (Több szerző nyomán)
16.104. Atka belső szerveinek vázlata. ag: agy, ga: garat, gi: garat alatti dúc, jm: járulékos mirigy, kö: középbél, lá: láb, ma: Malpighi-edény, mé: méh, ny: nyelőcső, pe: petefészek, ub: utóbél, vé: végbélnyilás, zs: bélkitüremkedés (Krantz nyomán)
16.105. Különböző jellegzetes atkák. A: Gamasida, B: Oribatida, C: Trombidiformes víziatka, D: Trombidiformes parazita atka(Több szerző nyomán)
17.1. Hazai ingolák kifejlett alakjának habitusképe. A: dunai ingola (Eudontomyzon mariae), és B: szájnyilásának környéke kinagyítva. aa: alsó ajaklemez fogakkal, fa: felső ajaklemez, sz: szarufogak (Vogt és Holcik–Hensel nyomán)
17.2. A valódi csontoshalak pikkelyes bőrének felépítése. ba: bőr alatti kötőszövet sok zsírsejttel, há: hámréteg, iz: izomzat, ny: nyálkatermelő sejt, pi: pikkely, ps: pigmentsejtek, sz: irharéteg szivacsos állománya, tö: irharéteg tömött rostos állománya, vé: vérér (Kiss, eredeti)
17.3. Az elazmoidpikkely típusai. A: cikloid, B: ktenoid. év: évgyűrű, fo: fogak, ho: hornyok, nö: növekedési gyűrű szomszédos pikkelyek által nem takart rész (Bond nyomán kissé módosítva)
17.4. A ponty csontos váza. at: alsó tövisnyúlvány, ác: ágyékcsigolya, bo: bordák, fa: farok alatti úszó, fc: farokcsigolyák, ft: felső tövisnyúlvány, fú: farokúszó, ha: halúszó, hc: hátcsigolyák, hf: halúszó függesztőöve, hú: hátúszó, kf: kopoltyúfedőcsont, ko: koponya, kú: keménnyé módosult úszósugár, lú: lágy úszósugár, me: mellúszó, mf: mellúszó függesztőöve, ny: nyakcsigolyák, ur: urosztil, út: úszósugártámasztó csont (Több szerző nyomán kissé módosítva)
17.5. Úszósugártípusok oldalnézetben és szemből ábrázolva. A-B: lágy úszósugár, A: tipikus lágy úszósugár, B: módosult lágy úszósugár (bognártüske), C: kemény úszósugár (Lagler–Bardach–Miller nyomán kissé módosítva)
17.6. A: az izomszelvények elrendeződése a test oldalán, B: a törzs területén keresztmetszetben és C: a faroknyélen. cs: csigolya, fe: felszínen látszó rész, ho: horizontális szeptum, hü: hasüreg, iz: izomszelvény, ks: kötőszöveti sövény, ve: vertikális szeptum (Meyer és más szerzők nyomán kissé módosítva)
17.7. A ponty garatcsontja (cs) a garatfogakkal (gf). Fogképlet: 1.1.3–3.1.1 (Eredeti)
17.8. A: a hím ponty belső szerveinek elhelyezkedése és B: a ragadozó halak bélcsatornájának szakaszai vázlatosan. fe: a kopoltyú- és hasüreg feltárásának vonala, gy: gyomor, ha: hasfal izomzata, he: here, ki: kiválasztószerv, kl: kloáka, ko: kopoltyú, kö: középbéltekervények, lé: lép, lj: légjárat, ml: májlebenyek, ny: nyelőcső, pi: piloruszfüggelékek, sz: szív, úh: úszóhólyag (Több szerző nyomán módosítva)
17.9. A valódi csontoshalak kopoltyújának felépítése. A: kopoltyúív lemezekkel, B: a kopoltyúlemezek felépítése keresztmetszetben, C: lemezkék a kopoltyúlemezen, D: a kopoltyúlemezke metszeti képe. há: hámsejt, kf: kopoltyúfésű, kí: kopoltyúív, ki: kopoltyúlemez, le: lemezke, ps: pillérsejt, vá: kopoltyúív és a lemezek porcos váza, vé: véráram iránya, ví: vízáram iránya, vv: vörösvérsejt a kapillárisban (Keys–Willmer, Starck és más szerzők nyomán módosítva)
17.10. A valódi csontoshalak úszóhólyagjának alakja, elhelyezkedése (A, B, C) és felépítése (D). A: egykamrás, nyílt úszóhólyag, B: kétkamrás, nyílt úszóhólyag, C: zárt úszóhólyag. gm: gázmirigy, ha: háti aorta, hv: hátulsó véna, ov: oválszerv (Müller és Harder nyomán módosítva)
17.11. A valódi csontoshalak szívének felépítése vázlatosan. ah: aortahagyma, ca: conus arteriosus, ha: hasi aorta, ka: kamra, pi: pitvar, vö: vénás öböl (Bond nyomán módosítva)
17.12. A valódi csontoshalak idegrendszerének és egyes érzékszerveinek elhelyezkedése, felépítése. ba: bajuszszál, cs: csigolya, fi: félkörös ívjáratok, ki: kisagy, lá: látótető, li: látóideg, ny: nyúltagy, sz: szem, sg: szaglógödör, si: szaglóideg, sl: szaglólebeny, úh: úszóhólyag, We: Weber-féle csontok (Starck és más szerzők nyomán kissé módosítva)
17.13. A valódi csontoshalak néhány érzékszervének elhelyezkedése és felépítése. A: szaglógödör, B: látószerv, C: oldalvonalszerv. bl: bőrlebeny, éh: érhártya, és: érzéksejtek, há: hám, ih: ideghártya, in: ínhártya, iz: izom, le: lencse, lf: lencsefüggesztő rostok, li: látóideg, lv: lencsevisszahúzó izom, of: oldalvonal feji ágai, oi: oldalvonalideg, ol: oldalvonal-csatorna, ov: oldalvonal, pi: pikkely, pr: pigmentréteg, sa: szaruhártya, sn: sarló alakú nyúlvány, sr: szaglóhám redői, sz: szivárványhártya, üt: üvegtest (Storer, Walls és más szerzők nyomán kissé módosítva)
17.14. Kecsege (Acipenser ruthenus)(Berinkey nyomán)
17.15. Angolna (Angnilla anguilla)(Vogt nyomán)
17.16. A: compó (Tinca tinca),B: dévérkeszeg (Abramis brama) (Vogt nyomán)
17.17. Réti csík (Misgurnus fossilis) (Vogt nyomán)
17.18. Lesőharcsa (Silurus glanis)(Vogt nyomán)
17.19. Sebespisztráng (Salmo trutta fario)(Pintér és Vogt nyomán)
17.20. Csuka (Esox lucius) (Pintér és Vogt nyomán)
17.21. Menyhal (Lota lota) (Berinkey, Vogt nyomán)
17.22. Fogassüllő (Stizostedion lucioperca) (Berinkey nyomán)
17.23. A farkos kétéltűek csontos váza. bo: borda, co: combcsont, cs: csípőcsont, fa: farokcsigolyák, fe: felkarcsont, há: hátcsigolyák, ke: keresztcsigolyák, kk: kézközépcsont, ko: koponya, kt: kéztőcsontok, la: lapocka, lk: lábközépcsont, lt: lábtőcsontok, ny: első nyakcsigolya, or: orsócsont, si: singcsont, sp: sípcsont, sz: szárkapocscsont, up: ujjperccsontok (Kiss, eredeti)
17.24. Farkos kétéltűek. A: foltos szalamandra (Salamandra salamandra), B: közönséges tarajos gőte (Triturus cristatus)(Arnold–Burton nyomán)
17.25. A békák bőrének felépítése. ba: bőr alatti kötőszövet, es: elszarusodott seftek, fe: felszínre merőleges rostok, há: hám, ir: irharéteg, mi: nyálkatermelő mirigy, mm: méregmirigy, ny: bőr alatti nyirokzsák határa, os: osztódó sejtek, ps: pigmentsejtek, sz: irharéteg szivacsos állománya, tö: irharéteg tömött állománya, vé: vérér (Hildebrand és más szerzők nyomán kissé módosítva)
17.26. A békák csontos vázának felépítése. aá: alsó állkapocs, ak: agykoponya, co: combcsont, cs: csípőcsont, fá: felső állkapocs, fc: farokcsíkcsont, fe: felkarcsont, há: hátcsigolyák, ho: hollócsőrcsont, ke: keresztcsigolya, kk: kézközépcsont, kt: kéztőcsontok, ku: kulcscsont, lh: lapocka háti része, lk: lábközépcsont, lo: lapocka oldalsó része, lt: lábtőcsontok, me: mellcsont, ny: első nyakcsigolya, os: orsócsont és singcsont összenövése, se: szeméremcsont, si: sípcsont és szárkapocscsont összenövése, up: ujjperccsontok, ül: ülőcsont (Dorit, Torrey, Storer nyomán kissé módosítva)
17.27. A hím békák belső szerveinek elhelyezkedése vázlatosan. (A páros szerveknek csak az egyik oldali tagját ábrázoltuk). ep: epehólyag, gy: gyomor, ha: hasnyálmirigy, he: here, hh: húgyhólyag, ho: húgy-ondóvezető, kl: kloáka, kö: középbél, lé: lép, má: májlebeny, mv: mellékvese, ny: nyelv, or: orrryílás, oü: orrüreg, sá: szájüreg, sz: szív, tü: tüdő, ve: vese ub: utóbél, zs: zsírtest (Storer, Usinger nyomán módosítva)
17.28. A: békák tüdejének és B: gégefőjének felépítése. ar: artériák, fr: felületnövelő redők, gf: a gégefő nyílása, gp: a gégefő porca, ha: hangszalag, tü: tüdő, vé: vénák (Storer nyomán kissé módosítva)
17.29. A békák légzésének mechanizmusa. A: a nyitott orrnyíláson át a táguló szájgaratüregbe beáramlik a levegő; B: a gégefő bejárata kinyílik, a tüdőből a levegő a szájgaratüregen, orrnyílásokon át kiáramlik; C: az orrnyílások záródnak, a levegő a tüdőbe préselődik; D: a gégefő bejárata zárt, a szájfenék pulzáló mozgása cseréli a levegőt a szájgaratüregben (Több szerző nyomán módosítva)
17.30. A békák szívének felépítése a hasoldal felől nézve(a megszakított vonalak a szívbe érkező, a folyamatos vonalak a szívből távozó vér útját jelzik). at: aortatörzs, bp: bal pitvar, bv: vénás öbölhöz csatlakozó bal oldali elülső véna, fa: fej felé vezető artéria, jp: jobb pitvar, jv: vénás öbölhöz csatlakozó jobb oldali elülső véna, ka: kamra, pk: pitvar-kamrai billentyű, sp: spirális billentyű, ta: test felé vezető artéria, tb: a tüdő és a bőr felé vezető ér, tv: tüdővéna becsatlakozása, vö: vénás öböl (Hickman nyomán kissé módosítva)
17.31. A: békák bőr alatti nyirokzsákjainak, nyirokszíveinek elhelyezkedése oldalnézetben, B: felülnézetben. es: elülső nyirokszívek, hs: hátulsó nyirokszívek, ny: nyirokzsákok, vf: válaszfal (Gaupp nyomán kissé módosítva)
17.32. A békák ivar- és kiválasztó szervrendszerének felépítése. A: hím, B: nőstény, he: here, hh: húgyhólyag, ho: húgy-ondó vezető, hú: húgycső, kl: kloáka, mé: méh, mv: mellékvese, oh: ondóhólyag, ok: ondókivezető, pf: petefészek, pt: petevezető tölcsére, pv: petevezető, ve: vese, vé: végbél, zs: zsírtest (Több szerző nyomán módosítva)
17.33. A: békák idegrendszerének elhelyezkedése, B: az agy részei. ai: agyidegek, áf: ágyékfonat, ea: előagy, ep: epifizis, ge: gerincvelő, gi: gerincvelői ideg, kf: karfonat, ki: kisagy, lt: látótető, ny: nyúltagy, sh: szimpatikus határlánc, si: szaglóideg, sl: szaglólebeny (Hickman és Storer nyomán kissé módosítva)
17.34. A békák érzékszervei. A: a közép- és belső fül, B: a szaglás szervei, C: a szem. bf: belső fül, bo: belső orrnyílás, do: dobhártya, fi: félkörös ívjárat, fk: fülkürt, ha: hallócsontocska, ih: ideghártya, iz: izom, Ja: Jacobson-féle szerv, ko: külső orrnyílás, la: lagena, le: lencse, lf: lencsefüggesztő rostok, lh: lapocka háti lemeze, li: látóideg, lz: lencse-előrehúzó izom, op: operkulum-csontocska, ph: pislogóhártya, pi: pigmentréteg, sa: szaruhártya, se: szemhéj, sh: szaglóhám, si: szivárványhártya, sz: szájgaratüreg, tö: tömlőcske, üv: üvegtest, zs: zsákocska (Duellman, Gaupp, Walls és más szerzők nyomán kissé módosítva)
17.35. A békák ebihal állapota. A: oldalnézetben, B: a szájmező kinagyítva, C: a hasoldal felől. hl: hátsó láb, lé: légzőnyílás, sf: szarufogacskák sorai, sz: száj (Smith és Engelman nyomán)
17.36. Vöröshasú unka (Bombina bobina) (Arnold–Burton, Engelman nyomán)
17.37. Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) (Arnold–Burton nyomán)
17.38. Barna varangy (Bufo bufo)(Arnold–Burton nyomán)
17.39. Zöld levelibéka (Hyla arborea) (Arnold–Burton, Engelman nyomán)
17.40. A: erdei béka (Rana dalmatina),B: tavi béka (Rana ridibunda) (Arnold–Burton nyomán)
17.41. Mocsári teknős csontos váza, a haspajzs felől feltárva. bo: hátlemezbe beolvadó borda, co: combcsont, cs: csípőcsont, fa: farokcsigolyák, fe: felkarcsont, há: hátcsigolyák, ho: hollócsőrcsont, hp: hátpajzs, kk: kézközépcsontok, ko: koponya, kt: kéztőcsontok, la: lapocka két része, lk: lábközépcsontok, lt: lábtőcsontok, ny: nyakcsigolyák, or: orsócsont, si: singcsont, sk: szárkapocscsont, sp: sípcsont, sz: szeméremcsont, up: ujjperccsontok, ül: ülőcsont (Boulenger, Claus nyomán módosítva)
17.42. Mocsári teknős (Emys orbicularis) (Arnold–Burton nyomán)
17.43. A hüllők kültakarójának felépítése ba: bőr alatti kötőszövet, hi: harántcsíkolt izomszövet, if: iridofora, il: irharéteg laza-rostos állománya, it: irharéteg tömött-rostos állománya, ks: képződő új szaruréteg, me: melanoforasejt, oh: osztódó hámsejtek, rk: régi szaruréteg kemény rétege, rp: régi szaruréteg puha rétege, xa: xantoforasejt, vé: vérér (Kiss, eredeti)
17.44. A gyíkok csontos váza (csak a bal oldali csontokat ábrázoltuk). ác: ágyékcsigolyák, bo: borda, co: combcsont, cs: csípőcsont, fa: farokcsigolyák, fe: felkarcsont, há: hátcsigolyák, ho: hollócsőrcsont, ke: keresztcsigolyák, kk: kézközépcsontok, ko: koponya, kt: kéztőcsontok, ku: kulcscsont, la: lapocka, lk: lábközépcsontok, lt: lábtőcsontok, me: mellcsont, ny: nyakcsigolyák, or: orsócsont, si: singcsont, sk: szárkapocscsont, sp: sípcsont, sz: szeméremcsont. up: ujjperccsontok, ül: ülőcsont (Kiss, eredeti)
17.45. A kígyók csontos vázának felépítése vázlatosan. bo: borda, fa: farokcsigolyák, há: hátcsigolyák, ko: koponya, ny: nyakcsigolyák (Cockrum nyomán módosítva)
17.46. Akígyók Jacobson-féle szervének elhelyezkedése és felépítése. bo: belső orrnyílás, Ja: Jacobson-féle szerv, ko: külső orrnyílás, nb: nyelv behúzott helyzetben, nk: nyelv kitolt helyzetben, oü: orrüreg, sl: szaglólebeny, sz: szaglóideg (Bellairs és Attridge nyomán)
17.47. A nyakörvös gyíkok fontosabb morfológiai bélyegei. cm: combmirigyek kivezető nyílásai, en: egyenes vonalú nyakörv, et: elmosódó vonalú torokránc, fa: fali gyík feje a hasoldal felől, fn: fogazott nyakörv, fü: fürge gyík feje a hasoldal felől, ha: hasoldal nagyobb méretű pikkelyei, há: hátoldal kisméretű pikkelyei, tr: torokránc (Arnold és Burton, Engelman, Kiss nyomán kissé módosítva)
17.48. Fürge gyík (Lacerta agilis) (Arnold–Burton nyomán)
17.49. A kígyók fontosabb morfológiai bélyegei. há: hátoldali pikkelyek, hp: hasoldali pajzsok, ke: a keresztes vipera fejének hátoldala, kl: kloákanyílást fedő pajzs, pá: viperák párzószerve kitüremkedett állapotban, sf: siklók farki vége a hasoldalról, vf: viperák farki vége a hasoldalról, vs: vízisikló fejének hátoldala (Arnold–Burton, Volose, Kiss nyomán módosítva)
17.50. Vízisikló (Natrix natrix) (Arnold–Burton nyomán)
17.51. A méregfogak és az állkapcsi készülék csontjainak helyzetváltozása a vipera harapásakor. mf, méregfog (Porter nyomán kissé módosítva)
17.52. Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)(Korsós fotó nyomán)
17.53. A madár testrészei. ac: alsó csőrkáva, af: alsó farkfedők, ál: áll, ba: barkó, ci: csüdízület, cü: csüd, fa: farok, fe: felső csőrkáva, ff: felső farkfedők, fk: farcsík, fs: fejsáv, ft: fejtető, ha: has, há: hát, ho: homlok, ka: kantár, ke: kézevezők, kf: kézfedők, kt: kéztő, kv: karevezők, lu: lábujjak, me: mell, nk: nagy karfedők, ol: orrlyuk, sg: szemgyűrű, ss: szemsáv, sv: szemöldöksáv, ta: tarkó, to: torok, vt: válltollak (Mauersberger nyomán módosítva)
17.54. A madártoll szerkezete. A és B: makroszkópos szerkezet, C: finomszerkezet. ak: alsó köldök, ág: ágak, cé: cséve, cn: cséve nyílása, fk: felső köldök, ge: gerinc, ké: kéregállomány, lé: lélek, ps: proximális sugarak, su: sugarak, tg: tollgerinc, ts: tollszár, ve: vendégtollak, zá: zászló (Giersberg és Rietschel nyomán módosítva)
17.55. A madár (szarka) csontos váza. ác: állcsont, ák: áll közötti csont, ál: állkapocscsontok, bo: bordák (gerincoszlopi rész), cc: csípőcsont, cs: combcsont, fa: fancsont, fc: falcsont, fg: fejgyám, fo: forgó, ft: farcsíkcsont, hc: homlokcsont, ho: hollócsőrcsont, já: járomcsont, ka: karmok, kc: könyökcsont, ko: koponya, lk: lábközépcsont, lu: lábujjak, me: medencecsont, mc: mellcsont, mt: mellcsonti taréj, nc: nyakszirtcsont, ny: nyakcsigolyák, oc: orsócsont, se: szárny-(kar) csont, sk: szárkapocs, sü: szemüreg, ss: sípcsont, st: szárnytőcsontok, 2u: 2. ujj, 3u: 3. ujj, 4u: 4. ujj, üc: ülőcsont, vs: villacsont (Starck nyomán)
17.56. A madár (házityúk) főbb izomcsoportjai. ai: alkarizmok, cm: a csőr mozgató izmai, fi: farokizmok, fk: felkarizmok, hi: hasizmok, hn: hosszú nyakizmok, in: a láb inai, kc: kétfejű combizom, le: légcső, li: lábizmok, mi: mellkasi izmok, nc: nyelőcső, nm: nagy mellizom, sh: széles hátizom, ti: trapézizom (Fehér nyomán módosítva)
17.57. A madártüdő szerkezete (mellkas és tüdő keresztmetszete). bo: bordák, go: gerincoszlop, hh: hasi hörgők, hl: hasi légzsák, hm: hátulsó mellkasi légzsák, hö: háti hörgők, lc: légcső, oh: oldalsó hörgők, sc: szegycsont, tü: tüdő, ts: tüdősípok (Duncker alapján módosítva)
17.58. A madár emésztőszerv-rendszere. A: teljes tápcsatorna, B: magevőmadár gyomrának felépítése. be: begy, cb: csípőbél, eh: epehólyag, éb: éhbél, gf: gyomorfal, gv: gyomorvég, ha: hasnyálmirigy, hv: húgyvezetők, kl: kloaka, má: máj, mg: mirigyes gyomor, nc: nyelőcső, ov: ondóvezetők, ök: őrlőkövek, pb: patkóbél, vb: vakbélágak, zg: zúzógyomor (Schwarze és Schröder nyomán módosítva)
17.59. Hím madár urogenitális szervrendszere. he: herék, hv: húgyvezetők, kl: kloáka, mh: mellékherék, oh: ondóhólyag, ov: ondóvezetők, ve: veselebenyek. A jobb oldali here eltávolítva (Witschi nyomán módosítva)
17.60. A tojó ivarrendszerének részei. ce: csésze, ét: érett tüsző, hv: húgyvezeték, hü: hüvely, kl: kloáka, ks: kis sárga tüszők, kt: kis fehér tüszők, mé: méh, na: nyak, pe: petevezető (főszakasz), sű: szűkület, tö: tölcsér (Péczeli nyomán)
17.61. A madártojás (házityúk) felépítése. bf: belső híg fehérje, bh: belső héjhártya, ck: csírakorong, hs: háromrétegű szikhártya, jz: jégzsinór, kf: külső híg fehérje, kh: külső héjhártya, ks: középső sűrű fehérje, lk: légkamra, mh: mészhéj, re: rejtek, ss: sárga szik (Torrey nyomán)
17.62. Fészektípusok. A: gyurgyalagfészek bejárata, B: búbos vöcsök, C: nádirigó, D: tövisszúró gébics, E: csúszka, F: őszapó, G: harkályfélék, H: hegyi fakúsz, I: függőcinege, J: erdei pinty, K: fekete gólya, L: fehér gólya, M: molnárfecske, N: füsti fecske (Harrison nyomán módosítva)
17.63. A madáragyvelő felépítése. af: agyfüggelék, ai: agyidegek, kf: a kisagy férge, ko: kisagy oldalsó lebeny, kö: középagy, lt: látótelep, na: nagyagy, ny: nyúltagy, sl: szaglólebeny. A római számok a 12 pár agyideg kiindulási helyét jelölik (Schwarze és Schröder nyomán)
17.64. Siketfajd (Tetrao urogallus) kakas
17.65. A: tőkés réce (Anas platyrhynchos) (Robiller nyomán), B: csörgő réce (Anas crecca)(Bauer és Blotzheim nyomán)
17.66. Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
17.67. Búbosbanka (Upupa epops)
17.68. Kakukk (Cuculus canorus) (Robiller, valamint Blotzheim és Bauer nyomán)
17.69. A: erdei fülesbagoly (Asio otus),B: kuvik (Athene noctua),C: uhu (Bubobubo) védekező testtartásban (Blotzheim és Bauer nyomán) (az ábrák nem méretarányosak)
17.70. Vadgerle (Streptopelia turtur)
17.71. Túzok (Otis tarda)
17.72. Daru (Grus grus)
17.73. Szárcsa (Fulica atra)
17.74. A: bíbic (Vanellus vanellus), B: gulipán (Recurvirostra avosetta)
17.75. A: rétisas (Haliaetusalbicilla), B: egerészölyv (Buteobuteo), C: barna kánya (Milvus migrans),D: héja (Accipiter gentilis),E: vörös vércse (Falco tinnunculus), F: vándorsólyom (Falco peregrinus) (Bauer, Blotzheim és Bezzel, valamint Streseman nyomán módosítva)
17.76. Búbos vöcsök (Podiceps cristatus)
17.77. Kormorán (Phalacrocorax carbo)
17.78. Szürke gém (Ardea cinerea)
17.79. Kanalasgém (Platalea leucorodia)
17.80. Fekete gólya (Ciconia nigra)
17.81. Vetési varjú (Corvus frugilegus)
17.82. A: szarka (Pica pica), B: szajkó (Garrulus glandarius)
17.83. Fekete rigó (Turdus merula)
17.84. Örvös légykapó (Ficedula albicollis)
17.85. Csuszka (Sitta europaea) (Blotzheim és Bauer nyomán)
17.86. A: széncinege (Parus major), B: kékcinege (Parus caeruleus), C: barátcinege (Parus palustris),D: függőcinege (Remiz pendulinus)
17.87. Füstifecske (Hirundo rustica)
17.88. Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
17.89. Búbospacsirta (Galerida cristata)
17.90. Barázdabillegető (Motacilla alba) (Stresemann nyomán módosítva)
17.91. Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
17.92. Macska csontváza. aá: alsó állkapocs, áb: álbordák, ág: ágyékcsigolyák, ak: arckoponya, co: combcsont, cs: csípőcsont, fa: farokcsigolyák, fk: felkarcsont, gk: agykoponya, há: hátcsigolyák, kc: keresztcsont, kk: kézközépcsont, kp: szárkapocscsont, kt: kéztőcsont, ku: kulcscsont, la: lapockacsont, lb: lengőbordák, lk: lábközépcsont, lt: lábtőcsont, ny: nyakcsigolyák, or: orsócsont, sa: sarokcsont, sg: singcsont, si: sípcsont, sm: szeméremcsont, sz: szegycsont, uj: ujjak, ül: ülőcsont, vb: valódi bordák
17.93. Egy általánosított emlőscsigolya felépítése. cf: a csigolya feje, ei: elülső ízületi nyúlványok, hi: hátulsó ízületi nyúlványok, ht: hasi taréj, ív: csigolyaív, kh: kétoldali harántnyúlványok, ly: gerinclyuk, te: csigolyatest elülső ízületi vápája, tö: tövisnyúlvány
17.94. Mellkas csontjainak vázlatos képe (elölnézet). bg: bordagumó, bp: bordaporc, bt: borda test, fe: bordafejecske, ha: harántnyúlvány, ií: idegívszár, ly: gerinclyuk, ny: bordanyak, sz: szegycsont, te: csigolyatest, tö: tövisnyúlvány
17.95. Láb- és járástípusok a hátulsó láb alapján. ft: félig talponjáró, ta: talponjáró, uj: ujjonjáró, co: combcsont, ka: szárkapocscsont, lk: lábközépcsont, lt: lábtőcsont, me: medenceöv, sí: sípcsont, tk: térdkalács, uj: ujjak
17.96. A fog felépítése (hosszmetszet). ce: cement, cs: gyökércsatorna, de: dentin, ér: ér, fi: fogíny, fm: fogmeder csontszövete, gh: gyökérhártya, gn: gyökércsatoma nyílása, gy: gyökér, há: hámszövet, ko: fogkorona, kö: kötőszövet, pm: periodontális membrán, pu: pulpa, zo: zománc
17.97. Ragadozó – farkas (Canis lupus) – fogazata(oldalnézet). ez: előzápfogak, uz: utózápfogak, me: metszőfogak, sz: szemfogak, té: tépőfog
17.98. Négy emlősfaj koponyája és fogazata (oldalnézet). Teljes fogazat: Ku: kutya, Va: vakond. Hiányos fogazat: Hó: hód, Sz: szarvas, di: diastema, me: metszőfogak, se: szemfogak, zf: zápfog
17.99. A mezei nyúl vázizomzata. Ac: Achilles-ín, cf: a széles combpólya feszítője, fh: félighártyás izom, fű: nagy fűrészizom, ha: nagy ferde hasizom, hh: hosszú hátizom, hk: hosszú kampóizom, ht: hosszú tövisizom, kc: kétfejű combizom, kf: kétfejű karizom, kk: külső kampóizom, kl: külső lábikraizom, nf: nagy farizom, nh: nagy hátizom, nr: nagy rágóizom, ns: nagy szegyizom, rk: rövid kétfejű combizom, se: szegyfejizom, th: a trapézizom háti része, tn: a trapézizom nyaki része, va: vállcsúcsalapi izom
17.100. A kérődzők összetett gyomra. be: bendő, eb: epésbél, le: levelesgyomor, mi: mirigyesgyomor, ny: nyelőcső, nv: nyelőcsővályú, re: recésgyomor
17.101. Az emlős szív szerkezetének és a billentyűk működésének vázlata. ao: aorta, aü: alsó üres véna, bk: bal kamra, bp: bal pitvar, fü: felső üres véna, hb: háromhegyű billentyű a jobb pitvar és a jobb kamra között, jk: jobb kamra, jp: jobb pitvar, kb: kéthegyű billentyű a bal pitvar és a bal kamra között, ta: tüdőartériák, tv: tüdővénák, zs: zseb alakú billentyűk az aorta és a tüdő artérianyílásában
17.102. A házi nyúl női ivarszerve. ar: artéria, cs: csikló, hh: húgyhólyag, hő: húgycső, hü: hüvely, ht: hüvelytornác, hv: húgyvezető, km: kettős méhszáj, ms: méhszarv, pf: petefészek, pv: petevezető, tö: a petevezető tölcsérszerű tágulata, vb: végbél, vé: véna
17.103. A házi nyúl hím ivarszerve. ar: artéria, Cm: Cowper-mirigy, dm: dülmirigy, he: here, hí: hímvessző, hh: húgyhólyag, hm: húgycsőmirigyek, hv: húgyvezető, hö: húgycső, ma: makk, mh: mellékhere, ov: ondóvezető, oh: ondóhólyag, va: veseartéria, ve: vese, vb: végbél, vé: véna vv: vesevéna
17.104. A házi nyúl agyveleje. A: felülnézet, B: alulnézet. af: agyvelőféltekék, am: agyalapi mirigy, et: köztiagy (epitalamusz), fé: a kisagyféreg, hh: hosszanti hasadék, hi: Varol-hídja, ka: középagy, kf: kisagyvelő-féltekék, kö: köztiagy, sh: szaglóhagyma, ny: nyúltagy, agyidegek: I–XII-ig
17.105. A: keleti sün (Erinaceus concolor), B: erdei cickány (Sorex araneus), C: vakondok (Talpa europaea)
17.106. A: patkós denevér, B: sima denevér, C: repülő denevér
17.107. Mezei nyúl (Lepus europaeus)
17.108. Mókus (Sciurusvulgaris)
17.109. Közönséges hörcsög (Cricetuscricetus)
17.110. Mezei pocok (Microtus arvalis)
17.111. Földikutya (Spalax leucodon)
17.112. Erdei egér (Apodemus sylvaticus)
17.113. Nagy pele (Glis glis)
17.114. Róka (Vulpes vulpes)
17.115. Közönséges görény (Mustela putorius)
17.116. Vadmacska (Felis sylvestris)
17.117. Vaddisznó (Sus scrofa)
17.118. Őz (Capreolus capreolus)
18.1. A szünbiológia tudományterületének egy lehetséges felosztási sémája
18.2. Egy halastó foszforforgalmának kompartment modellje.xi = az i-edik kompartmentben található foszfor mennyisége, fi,j = az egységnyi idő alatt átáramló foszfor mennyisége, i = a foszfort leadó kompartment száma j = a foszfort felvevő kompartment száma, a nyilak az áramlás irányát mutatják
18.3. Három jellegzetes túlélési görbetípus. I. = fiatal korban alacsony, idős korban magas halálozási arány, II. = állandó halálozási arány, III. = fiatal korban magas, később alacsony halálozási arány.A bal felső sarokban a korai életszakaszok görbéinek lefutása látható kinagyítva (Krebs nyomán, módosítva)
18.4. Az állomány nagyság és a termékenység összefüggése egy őzpopulációban(Boutin és mtsai. nyomán)
18.5. A kis lisztbogár (Triborium confusum) populációjának növekedése laboratóriumi viszonyok között. K = egyensúlyi populációnagyság (Hall nyomán)
18.6. A guppi- (Lebistes reticulatus) populáció létszámváltozása különböző lehalászási arányok mellett. A kontroll populációból nem történt lehalászás. A kezelt populációból 25%, 10%, 50%, végül 75%-ot halásztak le. Ezután a populáció kipusztult (a). A lehalászott halak tömege a lehalászási arány függvényében. Az optimális megoldás a 40–50%-os lehalászási aránynál van (b)(Krebs nyomán)
18.7. Egy széncinege- (Parus major) populáció létszámváltozásai 18 év alatt(Sasvári és mtsai nyomán)
18.8. A táplálék nitrogénkoncentrációjának hatása egy mezeipoloskafaj (Leptoterna dolabrata) asszimilációjának hatásfokára(Strong és mtsai nyomán)
18.9. Szajkó (Garrulus glandarius) által megtett távolság 1 makk (a), illetve 3–5 makk (b) szállítása esetén (Begon és mtsai nyomán)
18.10. Az amerikai mezei nyúl és a kanadai hiúz létszámváltozása a vadászok által beszolgáltatott prémek alapján 90 év alatt. (a hiúz létszáma a bal oldali, a nyúlé a jobb oldali Y-tengelyen látható). (Begon és mtsai nyomán)
18.11. A négytüskés férgecske (Brachionus calyciflorus) és a zsákbelű férgecskék (Asplanchna sp.)létszámváltozása egy ivadéknevelő halastóban. A sötéten árnyalt terület az aktuális tüskehossz arányát mutatja a teljes testhosszhozviszonyítva. A tüskék hossza a testhosszhoz viszonyítva a ragadozók megjelenésével párhuzamosan nő. (Kiss nyomán)
18.12. A ragadozók zsákmányfogyasztása a zsákmány sűrűsége szempontjából. I-típusú (a), II-típusú (b), III-típusú (c) görbék (Begon és mtsai nyomán)
18.13. A házijuh mortalitásának növekedése májmétely (Fasciola hepatica) fertőzés hatására(Gregory és Keymer nyomán)
18.14. A kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a kukoricabogár (T. castaneum) létszámváltozása laboratóriumi körülmények között tiszta tenyészetben (a és b), illetve kevert, mindkét fajt tartalmazó tenyészetben (c) (Park nyomán)
18.15. Három populáció niche-viszonyainak sémája két környezeti tényező figyelembevételével
18.16. Két örvényféreg (Planaria) faj egyedeinek elhelyezkedése patakokban allopatrikus és szünpatrikus populációk esetén (May nyomán)
18.17. Háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) kopoltyúív-indexének változása allopatrikus és szünpatrikus populációk esetén (Schluter és McPhail nyomán)
18.18. A kis lisztbogár (Tribolium confusum –■–) és a kukoricabogár (T. castaneum ) versengésének kimenetele egy egysejtű parazita (Adelina sp.) jelenlétében (a), illetve az egysejtű nélkül (b).Az egysejtű jelenlétében a kis lisztbogár, hiányában viszont a kukoricabogár az erősebb kompetítor (Anderson nyomán)
18.19. Egy lovagbodobács (Lygaeus equestris) populáció létszámváltozásai(Solbreck és Sillén–Tullberg nyomán) (Az y-tengelyen a sokévi átlagtól való eltérés logaritmusa látható)
18.20. A Magyarországon hasznosított (befogott és lőtt) mezei nyulak (Lepus europaeus) száma 1961–90 között(Csányi nyomán)
18.21. Egy mezeinyúl-populáció túlélési görbéje Magyarországon (Kovács nyomán)
18.22. Fiatal (bal oldali csúcs) és öreg (jobb oldali csúcs) mezei nyulak szemlencsetömegének gyakorisági eloszlása (Kovács és Heltay nyomán)
18.23. Egy mezeinyúl-populáció termékenységi rátája a kor függvényében (Kovács és Heltay nyomán)
18.24. A mezei pocok (Microtus arvalis) és a mezei nyúl (Lepus europeaus) előfordulásának relatív gyakorisága a róka (Vulpes vulpes) béltartalmában (Kovács és Heltay nyomán)
18.25. A természetes elhullás és a vadászati hasznosítás összefüggése mezei nyulak esetében(Kovács és Heltay nyomán)
18.26. Ízeltlábú fajok újratelepülése két szigetre, peszticides kezelés után. A kezelés előtti fajszám az Y-tengelyen látható (Wilson és Bossert nyomán)
18.27. A diverzitás változása egy folyón a szennyezés hatására. (A nyíl a szennyezés helyét jelöli) (Weber nyomán)
18.28. A köles (Panicum sp.) és az avar biomasszájának változása inszekticiddel kezelt és kontrollparcellán (Barrett nyomán)
18.29. Az avarlebontás mértéke inszekticiddel kezelt és kontrollparcellán. A 3. héten szignifikáns különbség (p < 0,001) mutatkozott (Barrett nyomán)
18.30. A diverzitás változása az inszekticiddel kezelt és a kontroll kölesvetésben a növényevő (a) és a ragadozó (b) fajok körében. A nyíl a beavatkozás időpontját jelzi (Barrett nyomán)
18.31. Kisemlős populációk létszámváltozásai inszekticiddel kezelt és kezeletlen kölestáblákon, a: emlősök teljes száma, b: a házi egér (Mus musculus) populációnagysága, c: a gyapotpocok (Sigmodon hispidus) populációnagysága (Barrett nyomán)
18.32. Egy szikespusztai rét (Festucetum vaginatae danubiale) földfelszíni táplálékhálózatának vázlata a nitrogénforgalom szempontjából legfontosabb populációk figyelembevételével(Fábián és mtsai nyomán, módosítva)
18.33. A táplálékhálózatok konnektivitásának változása az életközösség fajszámának függvényében szárazföldi és vízi életközösségekben (a), néhány vízi életközösségben (b)
18.34. Tücsök (Pteronemobius sp.)és pók (Lycosa sp.) kadmiumakkumulációja laboratóriumi feltételek között (VanHook nyomán)
18.35. Egy állat energiaforgalmának általános vázlata a legfontosabb energiautak megjelölésével
18.36. Egy életközösség energiaáramlásának vázlata a legfontosabb energiautak megjelölésével
18.37. Angolperje (Lolium perenne) avarjának tömegcsökkenése az időben (Wood nyomán)
18.38. A nettó produkció egy erdőben, melyet 1966-ban tarra vágtak és az újranépesülést 1969-ig megakadályozták (a). A lefolyó víz (b), a kimosott szerves anyag (c), a kimosott nitrát (d) és a kimosott kalcium (e) mennyisége a kivágott és a kontrollterületen (Krebs nyomán)
18.38. A produkció és a biomassza arányának változása a szukcesszió során(Begon és mtsai. nyomán)
20.1. A közönséges hanyattúszó-poloska (Notonecta glauca) és a fémzöld döglégy (Lucilia caesar) mozgása által kiváltott hullámok frekvenciája és relatív amplitúdója a víz felszínén. A két görbe maximumának helye jelentősen különbözik egymástól
20.2. Két sáskafaj hangadásának, a vers/szünet arányának különbségei Gb: zengő tarlósáska (Glyptobothrus biguttulus), Gm: halk tarlósáska (Glyptobothrus mollis),V: vers hossza, Sz: szünet hossza (v. Helversen és Elsner nyomán)
20.3. Házi méh (Apis mellifera f. domestica) tanulása különböző ingerek esetén. Leggyorsabban és legpontosabban a szagingert tanulják meg az állatok. 1. szaginger (geraniol – a virágillat egyik komponense), 2. optikai inger (szín), 3. optikai inger (geometriai forma) (Menzel nyomán)
20.4. Két ecetlégy- (Drosophila) törzs szaginger-felejtési görbéje. A mutáns törzs egyetlen génben különbözik a vad törzstől. Ez a gén felelős a szag emlékezetéért. A mutáns törzs egyedei sokkal hamarabb elfelejtik a megtanult szagingert, mint a vad törzs egyedei (Wehner és Gehring nyomán)
20.5. A kasztráció és a tesztoszteron-adagolás hatása patkányok (Rattus sp.) szexuális aktivitásának mértékére (az aktivitást egy relatív skálán mérték). A: kontrollállatok, B: kasztrált, majd a 25. héten tesztoszteron-kezelésben részesült állatok, C: kasztrált, tesztoszteronnal nem kezelt állatok (Grunt és Young nyomán)
20.6. A hímek és a fészeképítéshez szükséges anyagok jelenlétének hatása az örvös galamb (Columba palumbus) tojó ovulációjára. Az ovuláció mértéke a felrepedt tüszők arányát jelenti, az összes tüszőhöz viszonyítva. A: az ovuláció mértéke hímek és a fészekrakáshoz szükséges anyagok jelenlétében, B: az ovuláció mértéke hímek jelenlétében, C: az ovuláció mértéke, ha a tojókat külön tartották.
20.7. Öt különböző tényező kölcsönhatása a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) három magatartásformájára (Slater nyomán)
20.8. Egy gyümölcslégy- (Drosophila pseudoobscura) populáció pozitív és negatív fototaxist mutató egyedeinek szelekciója húsz generáción keresztül. A mesterséges szelekció megszűnése után a fototaxis intenzitása mindkét csoportban az eredeti értékre tér vissza. A fototaxis intenzitását egy relatív skálán mérték (Dobzhansky nyomán)
20.9. Különbségek két házi méh (Apis mellifera f. domestica) fajta vizuális tanulási képessége között. A: krajnai fajta, B: olasz fajta (Lauer és Lindauer nyomán)
20.10. A bevésődés ideje és mértéke hibrid házi tyúk (leghorn x hampshire) csibéinél. A követési reakció szenzitív periódusa a 20–60. óra között van (Csányi nyomán)
20.11. Vad és domesztikált zebrapinty (Taeniopygia guttata) hímek ivarérésének különbségei a kelés utáni 44. napon. 1.: testhossz, 2.: tollazat, 3.: a here térfogata, 4.: a here érettségi állapota (Sossinka nyomán)
20.12. Zebrapinty (Taeniopygia guttata) nőstények aktivitása a fél nap alatt számolt felrepülések alapján. A domesztikált állatok aktivitása szignifikánsan kisebb a másik kettőénél. A: vadon befogott állatok, B: vadon befogott állatok utódai, C: domesztikált állatok (Sossinka nyomán)
20.13. Egyszerű modell az agresszió optimális nagyságának megállapítására. Az agresszió akkor optimális, amikor a nyereség és a veszteség közötti különbség a legnagyobb (Barash nyomán)
20.14. A házi méh (Apis mellifera f. domestica) begytartalma és a viráglátogatások között eltelt idő összefüggése.Mivel a begytartalom a test tömegét, így a repülés energiafelhasználását jelentősen megnöveli, a telt begyű állatok gyakran, de csak rövid távra repülnek. A hosszú távú repülés csak csekély begytartalommal lehetséges (Schmid–Hempel nyomán)
21.1. A szelekció típusai. A: irányító, B: stabilizáló, C: szétválasztó. 1: populáció a szelekció előtti állapotban, 2: populáció a szelekciót követően. A horizontális tengelyen egy adott tulajdonság értékei, a vertikális tengelyen a populációt alkotó egyedek száma van feltüntetve. A pontozott rész az evolúció szempontjából kedvezőtlen értékű, kiszelektálódó tulajdonságot jelzi (Skelton, Miller–Harley nyomán kissé módosítva)
21.2. A hibridzóna (h) kialakulásának lehetőségei két populáció (a és b) között. (A számok a folyamat előrehaladását jelzik). (A folyamat magyarázata a szövegben olvasható.) A: elsődleges kapcsolat (szünpatrikus populációk között), B: másodlagos kapcsolat (allopatrikus populációk között (Skelton és más szernők nyomán módosítva)
21.3. A speciáció allopatrikus (A), parapatrikus (B) és szünpatrikus (C) típusai (Skelton nyomán)
21.4. A földrajzi rasszok és az allopatrikus fajképződés kialakulása. 1: Egy faj kis elterjedésű, kevéssé variábilis populációja, 2: Az egyre nagyobb elterjedési területtel bíró populációban földrajzi klinek kialakulása, 3: Földrajzi izoláció következményeként az elterjedési terület refugiumokra tagolódik, földrajzi rasszok (b1, b2, b3) és idővel egy új faj (a) jön létre, 4: Az izoláció megszűnte után szétterjedés révén a b1és b2 rasszok között hibridzóna (h) alakul ki, az „a” faj elterjedési területe hibridzóna létrejötte nélkül részben fedésbe kerül a „b” fajéval, míg a b3 alfaj szétterjedésre nem képes (reliktum endemizmus), 5: A szétterjedést követően a fajok, illetve a rasszok elterjedési területe beszűkülhet, perifériális rasszok (b1 és b2 körül) alakulnak ki (Skelton, Varga és Sey nyomán módosítva)
21.5. A fajok evolúciójának gradualista (A) és pontozott egyensúlyi (B) elve. A kiemelt részletekben egy mért fenotípusos tulajdonság eloszlási görbéinek alakulása követhető nyomon az idő múlásával. a: lassú, folyamatos szétválás, b: gyors, ugrásszerű elkülönülés, c: stagnáló állapot (Több szerző nyomán módosítva)
21.6. A parafiletikus (A), polifiletikus (B), monofiletikus (C) taxonok, valamint a tulajdonságcsoportok, grádok (D1–D2–D3) és a kládok (E) fogalmának értelmezése. Horizontálisan a mért morfológiai bélyeg értékei változnak, vertikálisan az idő múlása van feltüntetve (Skelton nyomán)
21.7. Monofiletikus taxon törzsfejlődése során zajló makroevolúciós események. Horizontálisan a mért morfológiai bélyeg értekeinek változása, vertikálisan az idő múlása van jelezve. an: anagenezis, ki: kihalás, kl: kladogenezis, sz: sztázis (Skelton nyomán kissé módosítva)
21.8. Makroevolúciós események értelmezése. Horizontálisan a mért morfológiai bélyeg értékei változnak, vertikálisan az idő múlása van feltüntetve. D: divergencia, K: konvergencia, P: parallelevolúció, R: radiáció, I: iteratív evolúció (Skelton nyomán kissé módosítva)
21.9. Evolúciós trend egy monofiletikus csoport esetén. Horizontálisan a mért morfológiai bélyeg értékeinek változása, vertikálisan az idő múlása van jelezve (Skelton nyomán kissé módosítva)
21.10. Az egysejtűek és a gerinctelen állatok egyes csoportjai fajdiverzitásának változása a törzsfejlődés során vázlatosan(Több szerző nyomán összeállítva)
21.11. A halak és a kétéltűek származástani kapcsolatainak vázlata(Több szerző nyomán összeállítva)
21.12. A hüllők, a madarak és az emlősök származástani kapcsolatainak vázlata(Több szerző nyomán összeállítva)

A táblázatok listája

2.1. Összefüggés a petesejt sziktartalma és eloszlása, valamint a barázdálódás módja között
2.2. Gerinces állatok különböző csíralemezeiből kialakuló ősi szervtelepek, szervek és szövetek
5.1. A különböző állattörzsekbe tartozó máig leírt fajok hozzávetőleges száma(Melhorn nyomán, kiegészítve)
18.1. Egy mezei nyúl (Lepus europaeus) populáció dinamikus élettáblázata. Az állatok száma a tényleges létszámot jelenti, a túlélők száma pedig az 1000 egyedből álló hipotetikus kiindulási populáció létszámváltozásait(Kovács nyomán)
18.2. Egy döglégyfaj (Lucinia cuprina) néhány populációs jellemzőjének változása a kikelt egyedek mortalitásának arányában(Krebs nyomán)
18.3. Az eddig ismert, élettanilag hatékony vegyületek száma a növényekben.(Harborne nyomán)
18.4. A myxomatozist okozó vírus virulenciájának változása Ausztráliban 1950–81 között(Dwyer és mtsai nyomán)
18.5. Kevert populációkban tenyésztett lisztbogárfajok (kis lisztbogár: Tribolium confusum és kukoricabogár: T. castaneum) versengésének kimenetele különféle abiotikus viszonyok között(Begon és mtsai nyomán)
18.6. Az „r”-szelektált és a a „K”-szelektált populációk legfőbb jellemzői(Krebs nyomán)
18.7. Selyemlepke (Bombyx mori) energiaforgalmának jellemzői(Waldbauer nyomán)
18.8. Egy legelő életközösségének energiaforgalmi mutatói (Begon és mtsai nyomán)
19.1. A növény- és állatfajok védelme Magyarországon(a 13/2001. KVM rendelet alapján)
20.1. Vadon befogott és domesztikált zebrapintyek (Taeniopygia guttata) néhány biológiai jellemzőjének különbsége(Sossinka nyomán)
21.1. Fontosabb domesztikált fajok és elnevezésük(Ahne, 1993 nyomán)