Ugrás a tartalomhoz

Állattan

dr. Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor

Mezőgazda Kiadó

Előszó

Előszó

Az állattan (zoológia) fontos alapozó tantárgy az agrár-felsőoktatásban. Az állattani ismeretek jelentősége napjainkban a környezet állapotának romlása, a biodiverzitás csökkenése, az új mezőgazdasági technológiák kialakulása miatt egyre nő. A tárgy oktatásához jelenleg új szemléletű, magyar nyelvű tankönyv nem áll rendelkezésre, mert a Fábián Gyula szerkesztette „Állattan, mezőgazdasági mérnökök részére” című tankönyv utolsó kiadása 1977-ben jelent meg és régen elfogyott. Jelen könyv az említett munka szellemi hagyományait követve kívánja összefoglalni az agráregyetemi hallgatóknak a zoológia tantárgy elsajátításához szükséges korszerű ismereteket. A tankönyv tematikájának kidolgozásában dr. Bakonyi Gábor (GATE), dr. Havasi András (GATE), dr. Juhász Lajos (DATE), dr. Kiss István (GATE), dr. Palotás Gábor (DATE) és dr. Sey Ottó (PATE) vett részt. A tankönyv általános alapelveket tárgyal. Részletekben el nem merülve, áttekintést ad nagy, ma már önálló tudományterületekről (sejttan, szövettan, szervezettan, rendszertan, ökológia, etológia, evolúció). A képzés céljának megfelelően szintézisre, az általánosan jellemző jelenségek, elvek bemutatására törekszik.

Napjainkban kiemelt fontosságúnak tűnik az állatvilág és az állatokkal kapcsolatos jelenségek sokféleségének bemutatása. A mezőgazdasági termelésben az elmúlt években világszerte elterjedt szabványosított, a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó technológiák katasztrofális következményekhez, a termőterületek leromlásához, elszennyeződéséhez vezettek. Világosan látható, hogy a jövőben világszerte a komplex biotóp hálózatokon, fajgazdag életközösségeken alapuló termelés az egyetlen lehetséges alternatíva. Új megközelítési elvet jelent e könyvben az, hogy a mezőgazdasági jelentőség mellett az ökológiai jelentőségre is hangsúlyt helyezünk. Ezért a hazánkban általánosan elterjedt, gyakori fajokkal, a ritka, védelemre szoruló fajokkal is foglalkozunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a mezőgazdasági termelésben is speciális, új igények jelentkeznek, amelyek a hagyományostól eltérő zoológiai ismereteket igényelnek. A biotechnikai módszerek elterjedése a mezőgazdaságban (ivarsejt és embriómanipulációk), csigák, rákok, békák, orvosi pióca tenyésztése, szerves hulladék komposztálása, biológiai növényvédelem, növények tápanyagellátásának segítése a talajfauna kezelésével mind példa arra, hol lehet az alapozó állattani ismereteket a gyakorlatban hasznosítani. Ezért is szükséges, hogy a jelenleg közvetlen mezőgazdasági jelentőséggel bíró fajok, csoportok ismertetése mellett szélesebb kitekintést adjunk a többi csoportokra is.

A tankönyv anyagának összeállítása során figyelembe vettük a középiskolai biológiai törzsanyagot, elsősorban a gimnáziumokban tanított ismereteket. Amennyiben az lehetséges, használjuk az ott bevett magyar szakkifejezéseket, terminológiát és az anyagot továbbfejlesztve építünk rá. Reményeink szerint azonban a könyv önmagában is érthető a némi biológiai előképzettséggel rendelkező olvasó számára.

1995. július 16.

A szerkesztő

Előszó a második kiadáshoz

Tankönyvünk második, javított kiadása kerül most az olvasó kezébe. Az első kiadáshoz képest a rendszertani fejezet változott meg jelentősen. Ebben a kiadásban a Papp L. (szerk.) (1996): Zootaxonómia jegyzetben található rendszerezést követjük, mint jelenleg a legtöbb egyetemen és főiskolán alkalmazott beosztást. Lényegesen átdolgoztuk és korszerűsítettük a természetvédelmi fejezetet. Az elmúlt évek pedagógiai tapasztalatait figyelembe véve egy tanulási útmutatóval egészítettük ki a könyvet. Szintén didaktikai célok miatt illesztettünk minden jelentősebb fejezet elé egy rövid összefoglalót és ezét tettünk fel a tanulást segítő kérdéseket is a fejezetek végén. Javítottuk az apróbb, értelemzavaró, vagy technikai hibákat. Ezekre számos kollégánk és hallgatónk hívta fel a figyelmet. Tanácsaikat itt is köszönöm.

2003. április 2.

A szerkesztő