Ugrás a tartalomhoz

Állattenyésztés 2. - Baromfi, haszongalamb

dr. Bogenfürst Ferenc, dr. Horn Péter, dr. Meleg István, dr. Mihók Sándor, dr. Sütő Zoltán

Mezőgazda Kiadó

6. fejezet - Haszongalamb-tenyésztés

6. fejezet - Haszongalamb-tenyésztés

A haszongalamb-tenyésztés jelentősége

A házigalambfajták tenyésztése évszázadok óta emberek tízezreinek kedvtelése, hobbija világszerte. A postagalambok versenyeztetése szinte nemzeti sport több országban (pl. Hollandiában, Belgiumban).

A kifejezetten árutermelő jellegű vágógalamb-előállítás a század elején vette kezdetét az USA déli államaiban. A legjelentősebb tenyészetek napjainkban is ezeken a területeken találhatók. A farmokon átlagosan 2–3 ezer tenyészpárt tartanak.

Európában a haszongalamb-tenyésztés az 1950-es évektől indult meg. Jelentősebb pecsenyegalamb-tenyésztő Franciaország, Olaszország és Magyarország. Hazánkban a pecsenyegalamb előállításának régebben is hagyományai voltak, de a szervezett felvásárlás csak az 1960-as évektől indult meg, és az 1970-es években érte el a csúcspontját (1977-ben: 863 t). A felvásárolt vágógalambok szinte teljes mennyiségét exportáljuk.

A galambhús iránti kereslet azzal magyarázható, hogy világszerte egyre szélesebb körben terjed a könnyen emészthető húsféleségek fogyasztása. A pecsenyegalambok húsa finom rostú, nagyon ízletes, könnyen emészthető és fehérjében gazdag. A világ húsgalambot fogyasztó régióiban döntően delikateszként fogyasztják (USA, Nyugat-Európa, Közel- és Közép-Kelet). Magas biológiai értéke miatt kitűnő táplálékul szolgálhat a betegek és a diétázók számára is.