Bodó Imre, Dinnyés András , Farkasné Bali Papp Ágnes, Fésüs László, Hidas András, Holló István, Horvainé Szabó Mária, Komlósi István, Kovács András, Lengyel Attila, Mihók Sándor , Nagy Nándor, Polgár J. Péter, Szabó Ferenc , Szabóné Willin Erzsébet, Tőzsér János
Mezőgazda Kiadó
A hústermelő képességen – tág értelmezés szerint – a hízóalapanyag-előállítást (termékenység, fogamzás és nevelőkészség stb.) és a végtermékhizlalást (hizodalmasság, húsformák, vágóérték) befolyásoló tényezők összességét értjük. Mindegyik állatfajban a termelt húsmennyiség számottevőrészét – a mai táplálkozási igények következtében – fiatal állatokkal állítjuk elő.
Fiatal állatok esetében a vágási érettség 0,35–0,80% között változik (SEILLER és mtsai., 1992).
A hústermelés néhány fontosabb résztulajdonságának örökölhetőségi értékét a 13.1. táblázatban mutatjuk be.
A tulajdonságok h2-értékei arra is utalnak, hogy minden állatfajban a növekedési intenzitásra (erélyre), valamint a kedvezőbb vágóértékre irányuló fenotípusos szelekció eredményes lehet. Az örökölhetőségi értékek megítélésénél ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy annak nagysága egyrészt a vizsgált létszámtól, másrészt a számítás módszerétől is függ.
13.1. táblázat - A hústermelés szempontjából fontos tulajdonságok örökölhetősége (h2)
Szarvasmarha |
Juh |
Sertés |
Baromfi |
Súly Születési súly 0,4 6 hónapos súly 0,4 12 hónapos súly 0,6 24 hónapos súly 0,7 5 éves súly 0,4 Vágási % 0,5–0,7 Súlygyarapodás Születéstől 6 hónapos korig 0,4 6–12 hónap között 0,6 Születéstől 12 hónapos korig 0,4 Választástól vágásig 0,5 Hosszú hátizom területe 0,2–05 Takarmányértékesítés 0,03–0,7 |
súly születési súly 0,1–0,3 választási súly 0,1–0,3 6 hónapos súly 0,2–0,4 9 hónapos súly 0,3–0,5 12 hónapos súly 0,3–0,5 kifejlettkori súly 0,4–0,6 súlygyarapodás születéstől 22 kg-ig 0,1 22–41 kg között 0,4 takarmányértékesítés 0,2–0,4 faggyúsodás 0,3–0,5 hasított fél, kg 0,3–0,5 faggyú % 0,3–0,6 vágási % 0,2–0,4 hosszú hátizom területe 0,3–0,5 |
súly alomnépesség 0,1 alomsúly 0,1 szaporaság újraivarzási idő0,2 két fialás közti idő0,3 ivarérettségi életkor 0,3 súlygyarapodás átlagos napi 0,2–0,3 takarmányértékesítés központi 0,3 üzemi 0,2 szalonnavastagság 0,4 zsír aránya 0,4 színhús aránya 0,5 karajkeresztmetszet 0,5 |
súly brojler 0,3 mellszélesség 0,1 |
Forrás: ANDRESEN, 1981, COOP és mtsai., 1982, (cit. BEDŐ 1986), WITTMANN, 1986, IVÁNCSICS –GAÁL, 1988, RENAND, 1988, SZABÓ 1988.
A hústermelő képesség jellemzésére alapvetően a következő résztulajdonságok szolgálnak:
élő állapotban – hizodalmasság és húsformák,
vágott állapotban – a vágóértéket kifejező tulajdonságok.
Valamely egyed hizodalmasságát (hízékonyságát) növekedési erélyének intenzitásával, takarmányértékesítésének mértékével, valamint növekedésének, fejlődésének jellegével (korán, illetve későn érő típus) jellemezhetjük. A hústermelő képesség néhány kifejezési módját a 13.2. táblázatban foglaltuk össze. A növekedési intenzitás, illetve tartam, valamint a kapacitás fogalmak értelmezésére korábban a „Növekedés és fejlődés” c. 11. fejezetben utaltunk részletesen.
13.2. táblázat - A hústermelő képesség fontosabb jellemzői
1. |
Növekedési kapacitás: kapacitás = intenzitás · tartam (k = i · t) |
2. |
Életnapra jutó súlygyarapodás: (kg/nap, g/nap)
|
3. |
Életnapra jutó súlytermelés: (kg/nap)
|
4. |
Hizlalás (nevelés) alatti súlytermelés:
|
5. |
Abszolút súlygyarapodás (Agy)
|
6. |
Viszonylagos súlygyarapodás (Vgy)
|
A hústermelés intenzitása, tartama és kapacitás alapján gazdasági állataink általában (szarvasmarha, sertés, juh) négy alaptípusba sorolhatók (lásd 13.3. táblázat).
A hústermelő képességet a küllemi bírálat során a test-, illetve a húsformák értékelésével is megfelelő biztonsággal jellemezhetjük.
A szarvasmarha és a sertés, a húsjuh küllemi bírálata során főleg a húsarányok (I., II., III. osztályú húsok aránya), a hústeltség (testtájankénti izmoltság), a faggyú-, illetve zsírlerakódás, valamint a csontozat finomságának megítélésére irányuló nemesítőmunkát – a viszonylagosan magas h2-értékek és a különböző vágási tulajdonságokkal mutatott pozitív irányú összefüggések miatt – jelentősen elősegíti, és eredményessé teheti.
13.3. táblázat - A hústermelés intenzitása, tartama és kapacitása alapján elkülönített típusok
Jellemzők |
I. típus |
II. típus |
III. típus |
IV. típus |
Hústermelés intenzitása (i) Hústermelés tartama (t) Hústermelés kapacitása (K) Korai elzsírosodás Kifejlettkori testtömeg Fiziológiai érettség Fajták • szarvasmarha • sertés • juh |
++++ ++++ ++++ ++++ ++++ későn érő charolais dán lapály oxford down |
++++ ++ +++ – +++ korán érő hereford duroc border leicester |
++ +++ ++ +++ ++++ későn érő magyar szürke mangalica racka |
++ ++ + – ++ korán érő angus berkshire svéd landrace |
Forrás: DOHY (1979), BEDŐ (1986)
Magyarázat:
+ = kedvező tulajdonságok (a + jelek számának növekedése a kérdéses tulajdonság jelentőségét szimbolizálja)
– = kedvezőtlen tulajdonság
A hústermelő képesség pontosabb és reálisabb jellemzése csak a vágást követő, ún. vágóértéket kifejező tulajdonságok értékelésével lehetséges. A vágóérték is egy összetett fogalom, amelybe a vágott test minősége (hasított test összetétele, húsminőség, faggyú, illetve zsírminőség stb.) és az értékesülő másod-, illetve melléktermékek aránya egyaránt beletartozik.
A vágott test minőségének jellemzésére az alábbiakban felsorolt tulajdonságok szolgálhatnak alapul (fajtától, illetve típustól függően is):
• vágási súly (kg),
• vágási veszteség (vér, bőr, emésztőtraktus stb.),
• hasított felek tömege (carcass, kg),
• csontoshús-termelés (g/nap),
• színhústermelés (g/nap),
• faggyú, illetve zsír mennyisége és aránya (a hasított fél %-ában),
• hús mennyisége és aránya,
• csont mennyisége és aránya,
• hús színe, márványozottsága, víztartó képessége, pH-ja stb., ezek a szoros értelemben vett minőségi jellemzők.
Néhány fontosabb, vágóértéket kifejező mutató számításmódját a 13.4. táblázatban foglaltuk össze.
A vágóérték egyes adatainak értékelésekor minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen fajtával (azon belül is milyen hasznosítási típussal), milyen apai származású (genetikai hátterű), milyen életkorú és ivarú egyedeket vagy populációkat hasonlítunk össze.
Mindezeken túl lényeges azt is ismernünk, hogy milyen környezeti feltételek
(tartástechnológia, táplálóanyag-ellátás intenzitása, takarmányozás módja stb.) mellett történt a nevelés, illetve a hizlalás.
13.4. táblázat - A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)
Megnevezés |
Számításmód |
Vágási % |
hasított felek súlya (kg) × 100 vágás előtti súlya (kg) |
Csontoshús-termelés |
hasított felek súlya (kg) vágási életkor (nap) |
Színhústermelés |
összes húsok (I., II., III. o.) súlya (kg) vágási életkor (nap) |
Pecsenyehús-termelés (pisztolycomb, sonka stb.) |
az I. o. húsok súlya (kg) vágási életkor (nap) |
Színhúsarány %* |
tőkehús mennyisége (kg) × 100 hasított felek súlya (kg) |
Hús-csont arány (x:1) |
1 kg csontra jutó hús mennyisége (kg) |
Hús-faggyú arány (y:1) |
1 kg faggyúra jutó hús mennyisége (kg) |
Karaj, illetve rostélyos keresztmetszet |
területe cm2-ben (abszolút, illetve relatív értékekben) |
Megjegyzés: * A csontos hús százalékos arányából becslőegyenlet segítségével lehet becsülni a színhúsarányt.
Mind ez idáig a hústermelő képességet az egyed szemszögéből vizsgálva tárgyaltuk. A hústermelő képesség megítélése során a hústermelés szolgálatában álló teljes populáció integrált értékelésére is szükségünk van. Ez különösen akkor nélkülözhetetlen, ha adott populáció hústermelési kapacitását kívánjuk értékelni.
A populáció hústermelési kapacitása tulajdonképpen az egyed hústermelési kapacitásának és a hizlalásba állítható fiatal állatok – tehát az ivadékok – számának szorzataként (k × R) számszerűsíthető. A hizlalásra kerülő állománynagyság ugyanis elsősorban az adott takarmánybázison (területegységen) eltartható anyaállat-állomány létszámától és szaporulati arányától függ.
Az unipara fajokban (szarvasmarha, juh) különösen lényeges kérdés – a populáció hústermelő képességének szemszögéből – a kisebb testtömegű (R-típusú) anyaállatok tartása (mert kisebb létfenntartó szükséglet mellett, több hizlalásra alkalmas ivadék is előállítható).