Ugrás a tartalomhoz

Gyümölcsfaiskola - A gyümölcsfák szaporításának elmélete és gyakorlata

Hrotkó Károly

Mezőgazda Kiadó

Faiskolai termékek értékesítése

Faiskolai termékek értékesítése

A faiskolai áru használati értékét a termék minősége és méretkategóriája mellett alapvetően az alany- és a nemes faj, -fajta (klón) az ültetvényanyag biológiai értéke, szaporulati fokozata, fajtaazonossága és egészségi állapota (pl. vírusmentesség) határozza meg. A nemesítés és fajtafenntartás termékei közvetlenül áru formájában a faiskolai termékek piacán jelennek meg először.

A faiskolai termékek csak meghatározott állapotban és időpontban értékesíthetők. A túlkoros anyag veszít értékéből, a nem értékesíthető termékek sorsa a megsemmisítés. A fajta értékvesztése többnyire nem az árában, hanem a kereslet csökkenésében, visszaesésében mutatkozik meg. A termelést tehát nemcsak a technológiai selejt, hanem az inkurrenciából adódó „értékesítési selejt” is terheli, ami faiskolai üzemeinkben 10–15% körül van.

A kitermeléssel és az áru előkészítésével létrejönnek a feltételek az értékesítéshez. A korszerű piaci szemléletre alapozott faiskolai értékesítőmunka nem a kitermelés után, hanem a tervezési időszakot megelőző piacfeltárással és előkészítéssel kezdődik.

Az értékesítés előkészítő szakasza

Az előkészítő munka alapeleme a piackutatás, piaci információk gyűjtése. A gyümölcs-faiskolai termékek piacait nagy vonalakban jól jellemzik a 239. ábrán látható értékesítési trendek. Az ilyen statisztikák azonban mindig csak késéssel követhetik a változásokat. Hasznos keresleti–kínálati információkhoz lehet jutni a hazai és külföldi faiskolák, kereskedelmi vállalatok, gyümölcstermesztő üzemek vásárlási igényeinek, megrendeléseinek, illetve kínálatuknak rendszeres elemzésével. A fajták iránti kereslet becslésében nagy jelentősége van a szakfolyóiratoknak, a szakmai szövetségek rendezvényeinek, kiállításainak, a vásároknak, konferenciáknak, de a személyes kapcsolatok szerepe sem lebecsülendő az információgyűjtésben.

Meghatározó szerepe van a különböző intézmények ajánló- vagy kötelező jellegű listáinak (Szaporításra engedélyezett szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke, OMMI).

A piac befolyásolásának egyik legfontosabb eszköze a reklám, jelentősége a faiskolai értékesítésben is egyre növekszik. Előnyös és jó hatásfokkal hasznosul a potenciális vevők meghatározott körére irányuló célcsoportos reklám. A legfontosabb, jól hasznosuló reklámeszköz a nagybani vevők csoportjánál az árjegyzék (katalógus) kiadása, amely minden fontosabb információt tartalmaz, a telepítések tervezésekor szinte kézikönyvként, kalkulációs forrásként használható. A kertészkedők számára előnyösebb és olcsóbb a rövid, kevesebb információt tartalmazó, esetleg képekkel illusztrált, telepítési tanácsokkal, tervekkel gazdagított füzetszerű vagy szórólapos árjegyzék. Ezekkel az eszközökkel nem egy meghatározott termék, hanem a faiskola sokszínű készlete iránt kelthetjük fel az érdeklődést.

Sajátos reklámeszköz a mintakert, bemutatókert létesítése az elárusítóhely közelében, ahol a vevő élőben, virággal vagy terméssel együtt ismerheti meg a fajtát.

Hasonló lehetőséget nyújt a termékek, újdonságok, illetve a vállalat termékskálájának bemutatására a kiállításokon, vásárokon való részvétel. Alapvető reklámfeladat megfelelő image kialakítása, melyben az ilyen célú szokványos eszközök mellett a fő értékesítési szezonok előtt rendezett, szaktanácsadási tevékenységgel egybekötött nyitott napok, nyitott hetek rendkívül meggyőzőek lehetnek. Az ágazati image kialakításáért sokat tehetnek a különböző érdekképviseleti szervezetek, szövetségek és ezeken belül a faiskolák együttes fellépése.

A hobbikertészek, kertészkedők felé irányuló reklámnál – ez érvényes az értékesítési módszerekre is – ne tévesszük szem elől, hogy a kertészkedés szabadidős tevékenység is.A faiskolai áru itt többnyire nem termelőeszközként jelentkezik, nemegyszer a szabadidős termékekkel verseng a piacon. Ezért nem mondhatunk le az ilyen területeken hatásos reklámeszközökről sem (újsághirdetés, szórólapok, plakátok, rádió, tv, film stb.). Fontos a jól elhelyezett, figyelemfelkeltő cégtábla.

Az előkészítő fázis egyik legfontosabb területe a készlet- és megrendelésállomány naprakész nyilvántartása. A készletnyilvántartás alapja a törzskönyv és az adatokat szolgáltató leltár. A gyümölcsfaiskolában általában kétszer mérik fel a készleteket. A májusi zöldleltár tájékoztató jellegű, a szeptemberi állományleltár pedig az értékesíthető készletről nyújt pontos tájékoztatást. A készletek naprakész ismerete feltételezi a megrendelésállomány folyamatos nyilvántartását és a készletekkel való egybevetését. A hagyományos eszközök közül a különböző kartonos rendszerek váltak be a készletnyilvántartásban, az utóbbi évtizedben pedig rohamosan terjed a mikroszámítógépek használata.

A gyümölcsfa-iskolai termékek piaci helyzete

A gyümölcsfa-iskolai termékek hazai forgalmában a lakossági értékesítés jelentette a legbiztosabb piacot (244. ábra), amely a házikertek, kertészkedők, kistermelők vásárlóerejére épült, és évente 1,2–1,5 millió oltványt igényelt.

244. ábra - A gyümölcsfaoltványok értékesítési irányai a Kertforg. Kft. taggazdaságaiban 1978–87 között (Gara 1988)

kepek/244.png


Az üzemi telepítések oltványigénye az utóbbi 10 évben erősen ingadozott, a ’90-es évek elejére 0,6 millióra esett vissza. Jelenleg a telepítési támogatások az üzemi telepítések igényeit megnövelték, mintegy 5 millió oltványt hoznak forgalomba évente, ebből 1 millió körüli mennyiség importból származik (Bach és tsai. 1998). A korábbi évtizedek hullámzó keresletét a telepítéseknek az állami támogatásokkal kiváltott, illetve erősített, évtizedekre visszamenő kampányszerűsége határozta meg. Ez a hullámzás a gyümölcsösök elöregedésében is jelentkezik, s még évtizedekre rányomja a bélyegét a keresletre. Az egy-egy „tervidőszakban” telepített több ezer ha gyümölcsös rekonstrukciójának igénye is többé-kevésbé egyszerre jelentkezik. Amíg az ültetvényfelújítások a szerves megújulás egyensúlyába nem kerülnek, ezzel az ingadozással számolni kell. Ez a tényező rendkívül megnehezíti a faiskolák helyzetét, mivel a hullámvölgyekben a törzsültetvények és a kapacitás fenntartása aránytalanul megnöveli az amortizációs terheket, csúcskereslet esetén pedig nemegyszer importra szorulnak, ami szintén jelentős költségnövelő tényező.

A gyümölcsfaoltványok exportja szintén erőteljesen ingadozott, ami azzal van összefüggésben, hogy az export túlnyomó része a korábbi KGST-országokba irányult, ahol a kereslet szintén véletlen kampányszerűséggel jelentkezett, mivel ezekben az országokban is a mienkhez hasonló „tervgazdálkodást” folytattak. A gyümölcsfaoltványok exportja az EK-tagországokba meglehetősen szerény mértékű volt. A gyümölcsfaiskolák exportpiacaik jelentős részét így szintén elvesztették az elmúlt években, amelynek okai azonosak a kelet-európai országokban lezajlott politikai, gazdasági változásokból adódó és minden területen jelentkező piacvesztéssel.

Az EU-országok faiskolai piaca meglehetősen zárt (245., 246. ábra), az import forgalma 1991-ben 547 millió svájci frankot tett ki, míg az export 633 millióra nőtt (Heinrichs 1993). A forgalom mintegy 90%-a az egyes tagországok között zajlik (246. ábra). A legnagyobb felvevőpiac Nagy-Britannia, valamint az egyik legnagyobb volumenű termeléssel is rendelkező Németország. A piacot Hollandia uralja, faiskolai termékeinek több mint 70%-át exportálja, exportja 70–80%-a az EU-országokba irányul.

245. ábra - A nyugat-európai országok faiskolai kereskedelme 1991-ben (Heinrichs 1991a, b; 1993)

kepek/245.png


246. ábra - A nyugat-európai országok faiskolai kereskedelmi kapcsolatai 1983-ban, millió CHF (Erler 1985)

kepek/246.png


A dél-európai tagországok faiskolai termelése Olaszország kivételével korábban nem volt jelentős, de kedvező ökológiai adottságaik és az olcsó munkaerő következtében a termelés egyre jelentősebb mértékben oda helyeződik át.

A magyar részesedés az európai faiskolai kereskedelemben nem jelentős, Józsa (1987) 5–6 millió svájci frankra becsülte, ami az európai forgalom 1%-a. Az viszont már nem lebecsülendő tény, hogy a faiskolai termékek, elsősorban a díszfák és díszcserjék mintegy 30%-át exportálták az elmúlt évtized második felében jelentősebb import nélkül.

247. ábra - A jelentősebb exportáló országok kivitele (Heinrichs 1991 a, b; 1993)

kepek/247.png


Az EU-országok közül tradicionális exportpiacunk Németország, Olaszország és Belgium voltak. Régi kapcsolatok fűzik a magyar faiskolákat Ausztriához, az előző évtizedben pedig jelentős exportfejlődés mutatkozott a skandináv piacon, ahol Magyarország az Erwinia-mentes áruival beviteli előnyhöz jutott. Ez az előny azóta megszűnt. A nyugat-európai országok piacain csak az ott keresett fajtákkal lehetnek eredményesek a magyar faiskolák, ezek szaporítóanyag-termesztési bázisa azonban nálunk hiányzik, ezért célszerű megbízható partnerekkel együttműködve külföldről beszerezni a szaporítóanyagot (szemzőhajtás, oltóvessző). A magyar faiskolák termékeik minőségével ma már képesek az igényes piacoknak megfelelni, áraink pedig a kedvező ökológiai adottságok, az olcsó munkaerő és földterület következtében még jó ideig versenyképesek lehetnek a nyugat-európai piacokon. Amennyiben a faiskolák gépparkjukat, marketingtevékenységüket javítják, és megfelelő tőkéhez jutva lehetővé válik leromlott, állóeszköz-állományuk felújítása, korszerű eszközök beszerzése, a faiskolai export további bővülése várható.

248. ábra - A jelentősebb importáló országok behozatala (Heinrichs 1991 a, b; 1993)

kepek/248.png


Az értékesítés lebonyolítása

Az értékesítés és a kapcsolódó szállítás rendkívül munkaigényes, nem ritka, hogy a felhasznált kézimunkaerő 40–50%-a a kitermelési, előkészítési, szállítási munkákra esik. Nagy jelentősége van tehát az értékesítés helyes szervezésének. A zavartalan és munkaerő-takarékos értékesítés érdekében a nagyobb faiskolákban célszerű a nagybani és a kiskereskedelmi értékesítést térben és lehetőség szerint szervezetben is szétválasztani, az ügyviteli munkát racionalizálni (mikroszámítógépek) és munkaerőt kiváltó beruházásokat alkalmazni (egységrakomány-képzés, a szállítás és az anyagmozgatás gépesítése, épületek, utak stb.).

Nagybani értékesítés

A nagyobb gyümölcstermesztő üzemek telepítéséhez szükséges ültetvényanyag-vásárlásokat, illetve a lerakati hálózattal rendelkező vállalatok, szövetkezetek, külkereskedelmi vállalatok, egyéb viszonteladók vásárlásait nagybani értékesítési formában bonyolítják le.

Az értékesítési ügylet közvetlen előkészítése a megrendelés feldolgozásából, visszaigazolásából és a szállítás körülményeinek tisztázásából áll. Az őszi kitermelési, szállítási időszak rendkívül zsúfolt, lényeges előnyt jelent, ha az értékesítési, szállítási bizonylatok, okmányok már a kitermelést megelőzően elkészülnek. Így a szállítás időszakában már csak az a feladat, hogy a szállítórészleg a bizonylatok alapján a táblából, illetve a vermelőből összeállítsa a küldeményt, s igény szerint csomagolja.

Kiskereskedelmi értékesítés

A faiskola áruját telephelyén kívül faiskolai lerakatokban hozhatja forgalomba.

Faiskolai lerakat

A kiskereskedelmi értékesítés helye általában a lerakat. Létesítése engedélyhez kötött, a területével kapcsolatos növény-egészségügyi előírások a faiskoláéval azonosak.

A legegyszerűbb lerakat egy bekerített ideiglenes vermelő. A jól működő faiskolai lerakatok viszont jobbára olyan bevásárlókertek (Garden center), amelyek az év minden szakában a vásárlók rendelkezésére állnak kínálatukkal (249. ábra).

249. ábra - Korszerűen kialakított bevásárlókert az Alsótekeresi Faiskolában (Fotó: Hrotkó)

kepek/249.png


A lerakat helyét körültekintően és sokoldalú megfontolás alapján válasszuk ki. Feltétlenül jól megközelíthető helyen, kiépített út mellett legyen, nem lehet a környezete elhanyagolt. Talaját könnyen lehessen művelni, területén a talajvíz ne legyen túl közel tavasszal a felszínhez, ne legyen mélyedésben sem, ahol ősszel és tavasszal az eladáskor öszszefolyhat a víz. Előnyös, ha mellette vagy a közelben közútijármű- (villamos-, autóbusz-) megálló van. Legyen olyan épület rajta, ahol a vevőket a kulturált kereskedelem követelményeinek megfelelően ki lehet szolgálni, ahol telefon van, ahol a pénztári és adminisztrációs munka mellett esetleg tárgyalni lehet szakmai, üzleti kérdésekről, vagy szaktanácsot lehet adni. A területét burkolt utakkal osszuk részekre, ehhez az olcsóbb bitumen, tipegőkő stb. is megfelel.

Az útvezetés olyan legyen, hogy a teljes kínálatot bemutassa. Az utak szélessége 1,2– 1,5 m legyen, amelyen a vevők egymás mellett zavartalanul elhaladhatnak.

A szabad gyökerű növényeket a lerakatokban általában állítva vermelik. A vermelőágyakat azutak szintjével azonosan vagy kiemelt formában készítik. Ez utóbbihoz jól bevált a felezett rönkfa az oldalfalak kialakításához (250. ábra). Avermelőágyakat 60 cm mélységig homokkal, perlittel vagy tőzeggel, illetve ezek keverékével töltik meg, ami lényegesen megkönnyíti a vermelést. A növényeket állítva, szorosan egymás mellé, szállítható formában helyezik el a vermelőágyakban. A faj, fajta és alany nevét jól látható táblákon tüntessük fel. Jó, ha emellett rövid írásos vagy képes ismertetőt is el tudunk helyezni. Minél több információt kap így a vevő, annál szívesebben vásárol.

250. ábra - Szabad gyökerű oltványok elhelyezése vermelőágyakban (Fotó: Hrotkó)

kepek/250.png


A lerakatokban szállítóeszközökre van szükség – az önkiszolgáló rendszerű ABC áruházakhoz hasonlóan –, hogy a vevő erre helyezze a kiválasztott növényeket és ezen szállíthassa azokat a számlázáshoz. A korszerű lerakat önkiszolgáló rendszerű. A vevő fizetéskor számlamásolatot kap, és a csomagolóban veszi át a növényt.

Az USA-ban gyakori megoldás a gépkocsis bevásárlókert (drive-in system), ahol gépkocsiutakat alakítanak ki, s a vevő közvetlenül a gépkocsi csomagtartójába rakodik, majd a kihajtásnál fizet.

Minden eladott növényt a kiadás előtt fajta és minőségi nézőpontból ellenőrizzenek a lerakat szakemberei.

A faiskolai lerakatot az is megkülönbözteti a többi kereskedelmi formától, hogy itt nagyon fontos a szaktanácsadás. A lerakatokban általában kertészkedők vásárolnak, akik közül főleg a kezdők még kevés szakismerettel rendelkeznek. Sok problémájuk van akár a fajtakiválasztással, akár a telepítéssel vagy termesztési kérdésekkel kapcsolatban, de a régebben kertészkedők is igénylik a szaktanácsot.

Szervesen a lerakathoz tartozik a növénytároló tér (vermelő vagy hűtőház), ahol azokat a növényeket helyezzük el, amelyek a lerakat naponkénti feltöltéséhez szükségesek. Ez a terület legyen a vásárlói forgalomtól elzárt.

A lerakatban nélkülözhetetlen a reklám is. Elsősorban megfelelő cégtáblákról gondoskodjunk. Lehet azonban bármely növénycsoportot, a felhasználható szereket, eszközöket is reklámozni, amelyek fontosak a faiskolai árut kereső vevők számára.

A lerakatok közül azok, amelyek csak a szezonban időszakosan működnek, általában november 1-jén nyitnak, s rendszerint a fagyokig dolgoznak, ezután a megmaradt növényeket téli védelemben részesítik, a lerakatot rendbe rakják, és március elején nyitnak ismét.

A tavaszi szezon általában addig tart, amíg a növények ki nem hajtanak. Tavasszal rendszerint minden lerakatban marad vissza áru. Ezek közül a szabad gyökerű fákat és az erős, ritka gyökerű cserjéket selejtezni kell. A sűrű gyökerű cserjéket, bogyós gyümölcsű növényeket át lehet ültetni ott, ahol nyáron folyamatosan gondozhatók, egyébként ezeket sem érdemes őszig tartani, inkább ki kell selejtezni, mert őszre már nem lesznek szabványosak.

A kertészeti áruházak

Ezek a kertészkedést elsősorban, mint szabadidős tevékenységet tekintik piacuknak, a vevők ilyen irányú igényeinek minél teljesebb kielégítésére törekszenek. A kertészkedéshez szükséges cikkeken, a kerti bútortól kezdve a növényvédő szeren, vetőmagon, szerszámokon túl a campingfelszerelésig és a különböző szolgáltató tevékenységig mindennel foglalkoznak. Az ilyen kertészeti áruházak mellett gyakran van faiskolai lerakat. Nemegyszer azonban éppen az iparcikkek és a faiskolai termékek árarányai miatt ez utóbbiak forgalma érdekeltség híján háttérbe szorul.

Csomagküldő szolgálat

Ezt a régi értékesítési formát néhány faiskola ismét felújította, az utóbbi években pedig tőkeerős külföldi faiskolák jelentek meg ezzel a formával a hazai piacon. Alapja az árjegyzék és a levélben történő megrendelés, valamint a csomagolócsarnok a hozzá kapcsolódó tárolóval. Törekedni kell országos hálózattal rendelkező fuvarvállalatokkal kialakítható jó együttműködésre. Csomagolási, szervezési és ügyviteli többletmunkával jár, de piacbővítő szerepe miatt egyre jelentősebb.

A faiskolai termékek szállítása

A kitermeléshez közvetlenül kapcsolódik a szállítás a tárolóba és a vermelőbe, a feldolgozás helyére. A tárolás, feldolgozás, értékesítés szintén számos szállítási, anyagmozgatási feladattal jár.

Az üzemen belüli szállítás leggyakoribb eszköze a nyitott teherautó, pótkocsi. Nagyobb távolságokra történő szállításra csak zárt, ponyvás teherautó, pótkocsi vagy vasúti kocsi alkalmas.

Rakodás járművekre

Vagonban vagy kamionban úgy helyezzük el a kötegelt növényeket vagy a csomagokat, hogy alulra az edzettebb, legkevésbé sérülékeny növények kerüljenek, a törékenyek pedig felül legyenek. A növények vagy csomagok 60–70 cm magas rétegeire 20–30 cm vastag rugalmas csomagolóanyag-réteget (pl. szalma, fagyapot) tegyünk, hogy több levegő jusson a növények közé és kevésbé sérülhessenek meg, majd ugyanígy folytassuk a rakodást. Az utolsó csomag vagy növényréteg tetejére is kerüljön hasonló vastag rétegű csomagolóanyag a párolgás megakadályozására. A tető és a növények között szintén hagyjunk a levegőmozgásnak 25–30 cm szabad teret.

A törzs- és koronasérülések elkerülése végett minden járművön csak gumicsizmával szabad rakodni. Különösen fontos ezt betartani a csomagolatlan vagy olyan árunál, amelynek csak a gyökerét csomagoljuk be. Amennyiben nagy távolságra szállítunk, lehetőleg hűtőkamiont használjunk (2–5 °C). A vasúti kocsikban az oldalszellőztető nyílásainak megfelelő szabályozásával elérhetjük, hogy éjjel a kocsi belső tere lehűljön a növényekkel együtt. Vagontétel esetén úgy rakodjunk, illetve úgy helyezzük el a növényeket a járművekben, hogy a kiszedés gyors, sérülésmentes legyen, sőt ha szállítás közben szükségessé válik, úgy a gyökereket vagy a teljes növényt is vízzel megpermetezhessük.

Nyitott teherautóra úgy rakodjunk, hogy az odalfalakon felül a vezetőfülke felé nézzen a növények gyökere. Különösen fontos ez a rakomány tetején, mert ellenkező esetben szállítás közben a koronaágak letörhetnek. A teherautók oldalfalait is burkoljuk rugalmas csomagolóanyaggal, hogy a szállítás közben esetleg mozgó árut ne sérthessék meg. Mivel élő növény csak zárt járműben szállítható, ezért rakodás után a teherautón és a pótkocsin levő növényeket gondosan le kell takarni ponyvával.

Az anyagmozgatás gépesítése

A teljesítmények fokozásának, a szállítási, anyagmozgatási munkák gépesítésének feltétele az egységrakományok kialakítása. A faiskolai termékek általában terjedelmesek, a gazdaságos egységrakományok kialakítása nehéz.

A legegyszerűbb rakodási egység a köteg. Egy kötegben terjedelemtől függően 5–20 db, de öttel osztható mennyiségű oltvány helyezhető el. A kötegelés gépesíthető (Rasspe), a kötegek kíméletes mozgatása viszont csak kézzel történhet.

Külföldön terjed a rakodólapok használata. Mivel ezek a tartályládák zömmel csak faiskolai célokra használhatók, kis szériában való előállításuk költséges.

A faiskolai áru változatos méretei miatt a szabványos (120×180 cm) méretű rakodólap faiskolában ritkán használható. A faiskolai rakodólapok hosszmérete 1,8–2,5 m között változik. Szélességük ne legyen 1,2–1,3 m-nél nagyobb, mert akkor a rakomány súlypontja túl messze kerül az emelővillán, s ez csökkenti a felemelhető tömeget.

A faiskolai szállításban az ún. rakoncás rakodólapok terjedtek el (50. ábra). Az alap rakodólapra általában csővázas rakonca illeszthető, amely a terjedelmes áru összefogását szolgálja.

A nagy beruházási költségek ellenére is előnyös lehet a rakodólapok alkalmazása, így csökkenthető a fizikai munka, lerövidül a rakodási idő, javul a rakodó- és szállítógépek kihasználtsága. A rakodólapok használhatók a faiskolai termékek tárolásakor is, s a kevesebb átrakás, mozgatás, illetve a merev fal (rakonca) következtében a termékek minősége jobban megvédhető.

A táblákon a rakodólapok mozgatására emelővillával felszerelt traktorokat használnak, ezek egyenetlen terepen is közlekedhetnek. A szilárd burkolattal ellátott tárolóépületekben, rakodási területeken villás targoncákat is alkalmazhatunk.

A faiskolai áru csomagolása

A csomagolás célja, hogy megvédje a termékeket a szállítás és az értékesítés során a kiszáradástól és a mechanikai sérülésektől.

Az egyedi csomagolást kötegenként végezzük.

A gyökérzetet általában könnyű, levegős, de jó víztartó képességű anyaggal (perlit, tőzeg, fűrészpor) burkoljuk be. A csomagolóanyagot csak annyira nedvesítsük meg, hogy földnedves legyen. A kötegbe vagy a kötegek közé helyezve a törzsek és vesszők szállítás közbeni sérülését rugalmas csomagolóanyagokkal lehet megakadályozni. Ilyen célra többnyire szalmát vagy fagyapotot használhatunk. Az egyedi csomagot kívülről lehetőleg szilárd, ellenálló, jó védelmet biztosító anyaggal vegyük körül (nád, fólia, kosár, láda).

A faiskolai áru egyedi csomagolására általában exportszállításoknál a vevő igényeinek megfelelően kerül sor. A faiskolai lerakatokban a vásárolt oltványokat nálunk nem szokták csomagolni, legfeljebb a gyökérzetet burkolják be polietilén fóliával.