Ugrás a tartalomhoz

Gyümölcsfaiskola - A gyümölcsfák szaporításának elmélete és gyakorlata

Hrotkó Károly

Mezőgazda Kiadó

Gyümölcsfaiskola - A gyümölcsfák szaporításának elmélete és gyakorlata

Gyümölcsfaiskola - A gyümölcsfák szaporításának elmélete és gyakorlata

Andor, Domonkos

Hrotkó, Károly

Mészáros, Annamária

Véghelyi, Klára

1999


Tartalom

Előszó
1. A fás növények szaporításbiológiája
A szaporodás és szaporítás módjai, jelentőségük a kertészetben
Az ivaros szaporítás alapjai
A mag felépítése
A mag fejlődése
A zigóta normálistól eltérő fejlődési formái
A magvak életképessége és tárolása
A magvak nyugalmi állapota
A magvak csírázása
Magvizsgálat
Az ivartalan szaporítás biológiai alapjai
A klón fogalma, klónszelekció
A klónon belüli változások forrásai
Az autovegetatív szaporítás biológiai alapjai
A járulékos gyökérképződés
A járulékos gyökérképződés anatómiája
A járulékos gyökérképződés fiziológiai alapjai
A dugványanyag előállításának körülményei
A xenovegetatív szaporításmódok biológiája
Az oltás kertészeti jelentősége
Az oltással kapcsolatos fontosabb alapfogalmak
Az oltás összeforrásának folyamata
Az oltás összeforrását befolyásoló tényezők
Oltási inkompatibilitás
Alany–nemes kölcsönhatások
2. Gyümölcs-faiskolai termesztés
A gyümölcs-faiskolai termesztés Magyarországon
A faiskolai termelés üzemi háttere
Az üzemek felszereltsége, törzsültetvényi háttér
A gyümölcs-faiskolai termesztés szabályozása és ellenőrzése
Az ivartalan szaporítóanyagok termesztése
A termesztés rendszere
A szaporítóanyag-termesztés kapcsolódó alrendszerei
Ivartalan szaporítanyagot adó törzsültetvények létesítése és fenntartása
A szaporítóanyag-termesztés növényvédelme
A gyümölcsfaalanyok magtermesztése és a magcsemete előállítása
Magoncfajták és fajtaazonosságuk
A gyümölcsfaalanyok és a magtermelő ültetvények termékenyülése
Nemesítési és fajtafenntartási feladatok
Magtermelő ültetvények létesítése, magtermesztés
A vetőmagvak tárolása
Magcsemete-nevelés
Erősítő iskola
A csemeteiskolai műveletek gépesítése
Csemetetermelés ivartalan szaporítással
Bujtványcsemete előállítása
Dugványozás
Málnasarjcsemete nevelése
A szamóca szaporítása indanövények nevelésével
A mikroszaporítási módszerek a gyümölcs-faiskolai termesztésben
A csemetenevelés növényvédelme
A gyümölcsfák oltása, szemzése
Oltásmódok
Szemzési módok
Zöldoltás
Ablaktálás
Átoltás
Áthidalás
A gyümölcsfák oltványnevelése
Oltványnevelési módok
A gyümölcs-faiskolai vetésforgó
Az oltványiskola területének előkészítése
Tápanyag-gazdálkodás az oltványiskolában
Az oltványiskola gyomirtása
Az oltványiskola öntözése
Az oltványnevelés növényvédelmi problémái
Oltványnevelés alvószemzéssel
Kézben oltott oltvány nevelése
Egyéb oltványnevelési eljárások
Az oltványiskola kitermelése
Az oltványiskolában alkalmazható gépek, eszközök
A gyümölcs-faiskolai termékek tárolása
A faiskolai termékek tárolási módja
Faiskolai tárolóépület
A faiskolai áru bértárolása
A faiskolai termékek tárolásának növényvédelmi kérdései
A faiskolában előforduló kórokozók és kártevők
Kórokozók
Kártevők
Faiskolai termékek értékesítése
Az értékesítés előkészítő szakasza
A gyümölcsfa-iskolai termékek piaci helyzete
Az értékesítés lebonyolítása
A faiskolai termékek szállítása
A gyümölcs-faiskolai termelés egyes ökonómiai kérdései
A faiskolai termelés költségösszetevőinek alakulása
Az oltványnevelés jövedelmezősége
3. A gyümölcsfajták alanyai
Az alanyhasználat meghatározó tényezői
Az alanyfajták nevezéktani kérdései
Almaalanyok (Malus sp.)
Alanyhasználat Magyarországon az almatermesztésben
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Az almaalanyok részletes ismertetése
A körte alanyai
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Körtealanyfajok (Pyrus sp.)
Birs (Cydonia oblonga Mill.)
A cseresznye és a meggy alanyai
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Vadcseresznye (Cerasus avium L. Mönch)
Sajmeggy (Cerasus mahaleb (L.) Mill.)
Meggy (Cerasus vulgaris Mill.)
Egyéb fajok és fajhibridek
Alanyhasználat az őszibarack-termesztésben
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Vadőszibarack (Persica vulgaris Mill.)
Mandula (Amygdalus communis L.)
Mandulabarack alanyok (Amygdalopersica hybrida Soó)
Alanyhasználat a szilvatermesztésben
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Mirobalán (Prunus cerasifera Ehrh. var. cerasifera Schneid. cv. myrobalana)
Kökényszilva (Prunus insititia Jusl.)
Szilva (Prunus domestica L.)
Alanyhasználat a kajszitermesztésben
Az alanyhasználat technológiai és ökológiai tényezői
Kajszibarack (Armeniaca vulgaris Lam.)
Egyéb gyümölcsalanyok
Dióalanyok (Juglans regia L.)
Mogyoróalanyok (Corylus sp.)
Ribiszkealanyok (Ribes sp.)
Szelídgesztenye-alanyok (Castanea sp.)
Kerti berkenye (Sorbus domestica L.)
Datolyaszilva-alanyok
A kivi alanyai
A. Felhasznált irodalom
A fás növények szaporításbiológiája
Gyümölcsfaiskolai termesztés
A gyümölcsfák alanyai

Az ábrák listája

1. A zárvatermő növények ivaros szaporodásának szervei
2. A citrusfélék nucelláris embrióinak kialakulása. Baloldalon a megtermékenyülés utáni állapotot látjuk. A nucellusz sötétebb sejtjei embrióiniciálisok. Jobb oldalon a nucelláris embriók kialakulása látható, a nagyobbik a zigótából kialakult embrió (Hartmann és tsai 1990)
3. Gyümölcsfamagvak tárolása hűtött tárolóban (Fotó: Hrotkó K.)
4. A hőmérséklet hatása a fiziológiai mélynyugalom megszűnésére almamagvaknál (Wareing és Phillips 1982 nyomán)
5. A vízfelvétel alakulása a ’Korponay’ sajmeggy csontárainál 4 és 10 °C hőmérsékleten
6. A vadcseresznye epigeus és az őszibarack hipogeus csírázása
7. A hőmérséklet hatása almamagvak csírázására (de Haas és Schander 1952). Alacsonyabb hőmérsékleten lassabban, de nagyobb arányban csíráznak a magvak
8. Kajszimagvak vizsgálata TTC-próbával (Fotó: Sebők I.)
9. Kimetszett embriók vizsgálata (Fotó: Sebők I.)
10. A mutációk szerveződési formái (Hartmann és tsai. 1990 nyomán)
11. A Diffenbachia picta ’Julius Rhoer’ fajta (periklinális kiméra) levelei az egyes nóduszokon meriklinális kiméra formájában szerveződtek, míg a fajtaazonos bélyegeket mutató levél nódusza periklinális kiméra (Foto: Hrotkó)
12. Oltási kimérák kialakulása
13. Vírusmentes, magasan szemzett ’Idared’ oltványok a soroksári faiskolánkban ’Malling 9 Pajam 1’ alanyon (fotó: Hrotkó)
14. Vírusok kimutatása fás bioteszttel. Vírusmentes alanyra közbeoltják a vizsgálandó fajtát (Roter Berlepsch), erre pedig az indikátornövényt, a képen Malus adstrigens ’Hopa’-t. A Stem pitting és Stem groowing betegséget okozó vírusok jelenlétére a vizsgált fajta és az indikátornövény az oltás összeforrási helyén inkompatibilitást okozó szöveti rendellenességgel reagál (Fotó: Hrotkó)
15. Vírusok kimutatása fás bioteszttel. Vírusmentes alanyon közbeoltották a vizsgálandó fajtát, erre pedig a fapuhulás vírusára jellegzetesen reagáló indikátorfajtát. A képen jól látható az egészséges (balról) és a fertőzött indikátornövény eltérő növekedése (Fotó: Hrotkó)
16. Hőterápiával vírusmentesített hajtáscsúcs zöldoltása vírusmentes alanyra. A polietilén zacskó alatt kellően nagy a páratartalom (Fotó: Hrotkó)
17. Almafajták vírusmentes törzsfái a holland NAKB Horst mellett működő törzsültetvényében (Fotó: Hrotkó)
18. Járulékos gyökérképződés a feltöltéses bujtással szaporított almaalanyok hajtásainak alapi részén (Fotó: Hrotkó)
19. Szferoblasztkezdemény (burrknot) almaalany szárán, amelyből gyökérkezdemények is könnyen képződnek. Hátránya, hogy az alanyok törzsén fertőzési kaput is jelent a kártevők, kórokozók számára (Fotó: Hrotkó)
20. Preformált gyökérkezdemények a Colt cseresznyealany szárán (Fotó: Hrotkó)
21. Cedrát dugványokon képződött járulékos gyökerek (Fotó: Hrotkó)
22. Másodlagosan vastagodó cseresznyehajtás fontosabb szöveti elemei keresztmetszetben (Glimeroth 1978 nyomán) a) paraszövet, b) héjkéreg, c) elsődleges floém, d) másodlagos floém, e) kambium, f) másodlagos fa, g) elsődleges fa, h) bélsugarak, i) bélszövet
23. A járulékos gyökerek megjelenése a Salix fragilis szárában (Lovell és White 1986 nyomán). A) a szár transzverzális metszete a kezdemény kialakulásának helyével – B) a gyökérkezdemény kialakulásának korai szakasza – C) a gyökérkezdemény kialakulásának kései szakasza, a dugvány leválasztása után további sejtosztódások indulnak meg – D) a kialakult gyökérkezdemény. Rövidítések: co = cortex, lny = levélnyomnyaláb, p = gyökérkezdemény(primordium), pi = gyökérkezdemény iniciális, sx = másodlagos xylem, k = kambium
24. A járulékos gyökérkezdemények leggyakoribb elhelyezkedése alma szárának keresztmetszetében (Lovell és White 1986 nyomán)
25. A gyökeresedési arány alakulása csonthéjas alanyoknál, különböző időtartam alatt (Hrotkó 1977)
26. Az alma fás dugványainak talpán képződött kalluszkoronát áttörve megjelennek a növekvő járulékos gyökerek (Fotó: Hrotkó)
27. A P.S.B. 2 őszibarackalany dugványainak gyökeresedése különböző időpontokban (Loreti és tsai. 1985)
28. Szilvaalanyok fás dugványainak gyökeresedése különböző időpontokban (Csikós és Szecskó 1998) (Fehér b.= Fehér besztercei)
29. A járulékos gyökerek előtörése a dugvány alapi részén bemetszett héjkérgű szilva fás dugványain (Fotó: Hrotkó)
30. Az anyanövények etiolálása különböző fólia- és hálótakarással (Fotó: Hrotkó )
31. Az etiolálás módjának hatása MM 106 almaalany hajtásdugványainak gyökeresedésére (Mukred és Hrotkó 1988)
32. Az IVS koncentrációjának hatása különböző csonthéjas alanyok hajtásdugványainak gyökeresedésére (Hrotkó 1977)
33. A járulékos gyökérképződést befolyásoló fontosabb tényezők lehetséges összefüggései (Hartmann és tsai. 1990)
34. Jarvis (1986) hipotézisének lehetséges összefüggése a járulékos gyökérképződés egyes fázisaiban
35. Az alany hatására szembetűnő különbségek alakulnak ki a fák méretében. Képünkön 8 éves Van cseresznyefák láthatók MxM 14, Colt, MxM 97 és SL 64 alanyokon (Fotó: Hrotkó).
36. Magas törzsű ribiszkeoltvány (Fotó: Hrotkó)
37. Az oltás alkalmazása alakfák nevelésénél (Horn 1921 nyomán)
38. Részlegesen átoltott cseresznyefa (Fotó: Hrotkó)
39. Áthidaló oltás gyümölcsfa törzsén. A megvastagodott áthidaló oltóvessző vette át a tápanyagszállítás funkcióját (Fotó: Probocskai)
40. Az oltások összeforrásának egyes állomásai Braun (1963) nyomán. A) a komponensek közötti teret fokozatosan kallusz tölti ki (Al: alany, N: nemes, NR: nekrotikus réteg, KZ: kontakt zóna) – B) a parenchimatikus kalluszréteg felszínén, illetve alatta zárványként még megtalálható a nekrotikus réteg – C) a kontakt zónában az alany parenchimatikus sejtjei a nemes faelemek közé nyomódnak, és fordítva ugyanez történik a nemes faedényeivel – D) a komponensek közötti összeköttetést az egymásba nyomódott parenchimahidak és kambiumhidak alkotják. Az összenőtt kambium mentén a nemes részben is folytatódik a másodlagos vastagodás, új faelemek képződése
41. A hőmérséklet hatása dió- oltványok kalluszosodására (Sitton 1931 adatai nyomán Hartmann és tsai. 1990)
42. A kambiumgyűrű záródása mangó chip-szemzésben a 12. napon. Rövidítések: N) nemes, A) alany, F) floém, Xy) xilém, K) kambium, Ka) kallusz, TC) tejnedvcsatorna (Hartmann és tsai. 1990 nyomán)
43. Edénynyalábok képződése a cikóriagyökér parenchimasejtjeiben és kalluszában rügy és auxin hatására (Wareing és Phillips 1978 és Hartmann és tsai. 1990 nyomán)
44. Cerasus tomentosa alanyra szemzett kajszi, az oltványt csak a megfásodott kallusz kapcsolta össze (Fotó: Hrotkó)
45. Idős kajszioltvány szemzési helyének keresztmetszete. A jól összeforrt szemzéshelyen a vastagodó farész körbenövi a szemremetszéskor átmetszett alany fatestét (Fotó: Hrotkó); A: szemzés helye, B: szemremetszés helye
46. Az egyes szövettájak illeszkedése T-szemzés és a chip-szemzés esetén
47. Kalluszosodó, T-szemzésű alma hosszmetszete. A rügyet az alatta képződő kallusz kifelé nyomja (Fotó: Végvári)
48. Chip-szemzésű almán a szempajzs alapi részének hosszmetszete. A szemzés után hat héttel már szállítóedények alakulnak ki a komponensek között (Fotó: Végvári)
49. Csenevész növekedésű inkompatibilis cseresznyeoltvány (Fotó: Hrotkó)
50. Mechanikai hatásra sima felülettel szétvált oltási komponensek (mirobalánra szemzett kajszi) (Fotó: Probocskai)
51. Az alanyok hatására a cseresznyefák ágainak különböző a szögállása (’Katalin’ Maxma 14 és Piku 1 alanyokon) (Fotó: Hrotkó)
52. A fák méretét befolyásoló lehetséges mechanizmusok sematikus vázlata (Faust 1989 nyomán)
53. A gyümölcs-faiskolai terület alakulása 1978–97 között Magyarországon (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
54. A gyümölcs-faiskolai oltványnevelés alakulása 1978–97 között (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
55. A bogyós gyümölcsű fajok csemete- és palántanevelése 1978–97 között (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
56. A szaporítás fajonkénti megoszlásának alakulása a gyümölcsfaoltványoknál (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
57. Az 1 ha-nál nagyobb faiskolák számának alakulása az egyes méretcsoportokban 1987–97 között (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
58. A betelepített terület megoszlásának alakulása a különböző méretcsoportokba sorolt faiskolák között (Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
59. Az újratelepítési betegség tünete kajszimagoncon; A) specifikus talajuntság, B) Rosellinia necatrix; C) Roesleria pallida, D) Xyphinema vuittenezi, E) kontroll (Fotó: Migend)
60. A gyümölcsfajok vírusmentes szaporítóanyag-termesztési rendszerének vázlata
61. Edényben, izolátor alatt nevelt őszibarack törzsfák a GyDKFI érdi központi törzsültetvényében (Fotó: Hrotkó)
62. A korona alatti terület művelésére alkalmas gépkapcsolások; a) kultivátorra szerelt, kitérő művelőelem, b) erőgépre erősített, vezérelt művelőelem
63. Faiskolában alkalmazható pneumatikus ollók a)–c) általánosan használható, d) elsősorban rózsához megfelelő
64. Szemzőhajtást lombtalanító gép
65. A himlővírus tünete a „leopárdfoltosság” kajszimagon (Fotó: Migend)
66. A vértetű tünete az alma hajtásán (Fotó: Migend)
67. A vértetű által okozott daganat alma gyökerén (Fotó: Migend)
68. A szegecsfejű gyökérgomba fertőzése által okozott foltszerű pusztulás birs anyatelepen (Fotó: Migend)
69. A gyökéren nagy tömegben kifejlődött „szegecsfejű” termőtestekről jól meghatározható a Roesleria pallida (Fotó: Migend)
70. Kaliforniai pajzstetű (Fotó: Migend)
71. Borostás réteggomba termőtestei őszibarack törzsültetvényben (Fotó: Migend)
72. Lilás réteggomba (Fotó: Migend)
73. Ribiszketapló piros ribiszkén (Fotó: Migend)
74. A húsos termések és bogyók kézi magkinyerése és tisztítása
75. Gyümölcsmagfejtő gép (gyümölcshúsáttörő); 1. felöntő, 2. áttörőrosta, 3. levezető, 4. váz, 5. magkifolyó, 6. dobhajtás, 7. hengerfedél
76. Magmosásra alkalmas gépek; A) koptatótárcsás gép: a) motor, b) beöntőgarat, c) pálcáshenger, d) merítőkanál, e) kád B) forgóhengeres gép
77. Magszárító; a) meleg levegővel is üzemeltethető, egyszerű szárítóberendezés: 1. ventilátor (levegő-előmelegítő), 2. szárítókamra b) a szárítókamra metszete: 1. perforált fenék, 2. befúvócső
78. A magvak rétegezése; a) rétegezőgödörben: 1. 20–30 cm homok, 2. magréteg 10–20 cm vastagon, 3. 10 cm vastag homokréteg b) téglafalú hidegágyban. A magvakat homokkal keverve az ágy aljára ömlesztve helyezzük el, a kisebb tételek cserépbe, ládába kerüljenek
79. Korszerű magiskola ágyásos sorelrendezésben (Fotó: Hrotkó)
80. Ágyáskitermelő eke traktorra szerelve (Fotó: Hrotkó)
81. Egedal önjáró iskolázógép munka közben (Fotó: Hrotkó)
82. Sorelrendezés vetéskor
83. Magiskolához alkalmas traktor
84. A félig függesztett (UZA) vetőgép felépítése és működési vázlata;1. magtartály, 2. magadagoló szerkezet (forgótányér + szórólapát), 3. magvető cső, 4. mélységszabályozó kerék, 5. csoroszlya, 6. tömörítőkerék, 7. takarólemez, 8. váz, 9. járókerék, 10. hajtáselosztó, 11. szórólapátokat meghajtó ékszíj
85. Magvető gépek; a) ágyásművelő gépre szerelhető tolóhengeres gép, b–c) kézi vetőgépek
86. Magtakaró gép vázlata; 1. keret, 2. támasztókerék, 3. vonórúd, 4. tartály, 5. adagolóhenger, 6. keverőlapátok, 7. hajtáskar, 8. kiömlőnyílás, 9. terítőlap, 10. szabályozókar
87. Résnyitók; a) nyitócsoroszlyás, b) hajtott tárcsás, c) marótárcsás
88. Magiskolai kultivátor (kisegítő kormányzással)
89. A gyomkefe és munkája
90. Ágyásművelő gép vegyszerező adapterrel felszerelve
91. Szíjas lombtalanítók; a) mobil, b) stabil
92. Csemetekitermelők; a) ágyáskitermelő lengőrostéllyal (szita), a1) a lengőrostély működési elve, b) rázóvillás ágyáskitermelő, c) egysoros kitermelőeke
93. Climax (Plantlift) kitermelő-kötöző gép; 1. mélységszabályozó kerék, 2. nyitótárcsa, 3. csemeteterelő, 4. alávágó kés, 5. felhordószalag, 6. gyökértisztító elemek, 7. kötöző
94. FAMO–5T kitermelő (kötöző) – kereszt irányú növényárammal
95. Rakoncák
96. A csemeteköteget hosszméretre vágó eszközök; a) karos vágó, b) alternáló kasza, c) speciális fogazatú szalagfűrész
97. Elektromos impulzuson alapuló csemeteosztályozó – számláló; 1. a–c) átmérő szerinti határoló, 2. a–c) levezető nyílások, 3. a–c) állítható gyűjtőelemek, 4. állványmagasság-szabályozó, 5. műszerdoboz, 6. számlálóegységek, 7. impulzust adó érintkezők
98. Feltöltéses bujtás; a) az anyanövény visszametszése, b) az első feltöltés, amikor a hajtások jó arasznyiak, c) nyár közepére a bakhát a 40–60 cm-t is elérheti, d) az ősszel meggyökeresedett vesszőket nyugalmi állapotban vágjuk le az anyanövényről
99. Köszméte-anyatelep feltöltéses bujtással (Fotó: Hrotkó)
100. Sugaras bujtás
101. Közönséges bujtás
102. Mogyoró-anyatelep közönséges bujtással (Fotó: Hrotkó)
103. Fejbujtás. A szeder fejbujtásakor a talajba kerülő hajtáscsúcs megduzzad, gyökeresedik, majd visszafordulva új növényt képez
104. A feltöltéses anyatelep létesítésének műveletei
105. Feltöltéses anyatelep létesítése árokba telepítve a kép bal oldalán. Jobbra mellette az egy évvel idősebb anyanövények hajtásait már feltöltötték fűrészporral (Fotó: Hrotkó)
106. Feltöltéses birsanyatelep. A bakhátak talaját fűrészporral keverték (Fotó: Hrotkó)
107. A Malus ’Jork 9’ almaalany gyökeres bujtványcsemetéi (Fotó: Hrotkó)
108. Az anyatelep speciális gépei; a) nyitó, b) tárcsás töltögető, c) maróval kombinált töltögető, d) hantaprítóval kombinált töltögető
109. A fűrésztárcsás letermelőgép működési elve; 1. váz, 2. mélységhatároló kerék, 3. hajtómű, 4. meghajtó tengely, 5. fűrésztárcsa, 7. vezérlő (kopírozó) csúszótalp, 8. vezérlőmechanizmus
110. SL 64’ törzses dugványtermelő sövény tavaszi metszés után (Fotó: Hrotkó)
111. A ’St. Julien EM-A’ szilvaalany fásdugvány-sövénye (Fotó: Hrotkó)
112. A tőtávolság hatása az ’SL 64’ anyanövények hajtáshozamára 1983–1987 átlagában
113. Az ’SL 64’ anyanövények hajtáshozamának alakulása a koronaforma függvényében
114. A ribiszkedugvány-termelés gépesített technológiája (Tatarinov-Zuev 1984); 1. dugványszedés géppel, 2. dugványvágó fűrész felülnézetben és oldalnézetben: a) fűrészlapok, b) méretszabályozó lap, c) védőlemez, 3. dugványtároló láda, 4. dugványvesszők kötegelése
115. Szabadföldi dugványiskola jól meggyökeresedett szilva ’St. Julien EM-A’ fás dugványokkal (Fotó: Hrotkó)
116. Gyökérdugványozás; a) a vastag gyökerek feldarabolása és b) dugványozása, c) vékony gyökerekből készült fás dugványok, d) gyökérdugványok gyökereztetése ládában, komposzttakarással
117. Hajtásdugvány-csemetenevelési változatok; a) ideiglenes szaporítóberendezésben, b) állandó szaporítóberendezésben, perforált rekeszben, c) állandó szaporítóberendezésben, tőzegcserépben
118. Igényesebb szaporítóberendezések; a) üvegház, b) fóliaház, c) melegágy üvegablakokból, d) léckeretre szögelt fóliaborítású dugványágy
119. Gyümülcsfaalanyok hajtásdugványainak gyökereztetése vízpermetezéssel (Fotó: Hrotkó)
120. Gyümölcsfaalanyok hajtásdugványainak gyökereztetése műanyag rekeszekben (Fotó: Hrotkó)
121. A mikroszaporítási módszerek vázlatos áttekintése
122. Fácán kártétele almaoltványon (Fotó: Migend)
123. Almalisztharmat almamagoncon (Fotó: Migend)
124. Almalisztharmat körtemagoncon (Fotó: Migend)
125. Szitaszárnyú ribiszkelepke hernyója (Fotó: Migend)
126. Fás növények szöveti felépítése
127. Az alany és az oltócsap összeforrása; a) az oltás után néhány nappal a kambiumgyűrű tájékán megindul a kalluszképződés, az alanyon intenzívebben, mint a nemesen, b) a kambiumgyűrű összeér, az oltvány vastagodni kezd
128. Kések dugványvágáshoz, szemzéshez, oltáshoz a) és b) kacor, c) dugványvágó kés, d), e) és f) oltókések, g) és h) szemzőkések, i) kétpengéjű sípolókés
129. A kést a fenőkőre fektetve, körkörös mozgatással fenhetjük élesre
130. Átoltásakor használható fűrészek
131. Metszőollók dugvány-, oltóvessző- és szemzőhajtásszedéshez, oltáshoz
132. A hasítékoltás eszközei; a) erős kés az alany behasítására, b) hasítóék, c) feszítőék, d) fabunkó
133. Párosítások a) közönséges, b) nyelves, c) párosítás Plesa oltókészülékkel
134. Metszlapvágás; a) sima metszlapkészítés fogása, b) sima ferde metszlap elöl- és oldalnézetben, c) így fogjuk az oltócsapot nyelv vágásához, d) nyelves oltócsap párosításhoz vagy lapozáshoz
135. Oltások kötözése; a) a megfeszített szárral leszorítjuk a szalag szabad végét, b) a szalaggal körülcsavarjuk a sebhelyet, c) a kötést záró hurok készítése
136. Metszlapvágás a szőlő nyelves párosításához; a) a szőlővessző oldalainak elnevezése, b) a metszlap helyes iránya az alanyon, c) a metszlap az oltócsapon
137. A közönséges és a nyelves lapozás műveletei; a) metszlapvágás az alanyon, b) a metszlap elölnézetben, c) a lapozáshoz készített oltócsapok oldal- és elölnézetben, d) az alany és a nemes oltócsap összeillesztésének módja, e) metszlapvágás az alanyon és az oltócsapon nyelves lapozáskor
138. Táskás lapozás; a) az alsó ferde bemetszés az alanyon, b) a pajzs alakú lap levágása az alanyról, c) az oltócsapon a metszlap csúcsát ferdén lemetsszük, d) a metszfelület alakja az alanyon, e) az alany és a nemes oltócsap összeillesztése
139. Oldallapozás; a) és b) az alany bemetszése, c) oldallapozáshoz készített oltócsapok elöl- és oldalnézetben, d) az alany és a nemes oltócsap összeillesztése
140. Rügylapozás; a) az alanyból sima, egyenes helyen pajzs alakú lapot vágunk, b) az alanyon levő metszfelület elölnézetben, c) az oltóvesszőből rüggyel együtt az alanyéhoz hasonló pajzs alakú lapot vágunk ki, d) a nemes rügyet az alany metszfelületére illesztjük
141. Közönséges hasítékoltás; a) a lefűrészelt ág vagy törzs sebhelyének peremét kacorral vágjuk simára, b) az oltandó ágat erős késsel vagy oltóékkel hasítsuk be, c) az oltócsapok alapján ék alakú metszlapot készítünk, d) az oltócsapokat illesszük az ékkel szétfeszített hasítékba, e) a helyesen illesztett oltócsapok külső felén a kambiumgyűrű metszete az alany kambiumával átfedésbe kerül
142. Kecskeláb ékezés; a) az alany bemetszése, b) kecskeláb alakra metszett oltócsapok, c) az oltócsapot illesszük az alanyon vágott profilba
143. Oldalékezés; a) az alany bemetszése oldalékezéshez, b) oldalékezéshez kissé aszimmetrikus ék alakúra metsszük az oltócsapot, c) az oltócsapot illesszük az alanyon vágott sebbe, d) fenyők oldalékezése
144. Héj alá oltás; a) az alanyon az oltócsapoknak függőleges bemetszéseket készítünk, majd a háncsot felfeszítjük, b) az oltócsapot egy ferde metszlappal vágjuk, a metszlappal szemközti oldalon a csúcsot lemetszhetjük, c) az oltócsapokat az alany héja alá csúsztatjuk, d) az alanyba – vastagságától függően – több oltócsapot is olthatunk, e) vastag héj felnyitása és az oltócsap illesztése
145. Héj alá oltás az alany oldalára; a) az alany oldalán T alakú bemetszést készítünk, majd a héját kissé felfeszítjük, b) sima, ferde metszlappal oltócsapokat vágunk, c) az oltócsapot az alany héja alá csúsztatjuk, d) rövid nyársakat pajzs alakú idősebb résszel olthatunk héj alá, e) nyárs héj alá oltva, kötözés előtt
146. A T-szemzés műveletei; a) a T hosszanti szárának megvágása az alanyon, b) a T keresztirányú szárának vágása, c) ferdén tartott késsel a keresztvágásnál a héj szétnyitható, d) a héj szétnyitása tűrővel, e) helyes kéztartás a szempajzs vágásakor, f) megfelelő méretű szempajzs elöl- és oldalnézetben, g) a szempajzsot a késen tartva csúsztassuk a héj alá, h) a szempajzs kiálló felső részét késsel vágjuk le, i) a kötözés kezdetén a szalagot a nyíl irányában megfeszítve rögzítsük, j) a szemet szabadon hagyva szalaggal csavarjuk körbe a szemzés helyét, majd felül egyszerű hurokkal rögzítsük a szalagot
147. A farész kipattintása a szempajzsból; a) helyesen vágott szempajzs elöl- és oldalnézetben, b) helyesen vágott szempajzs metszfelülete: fa csak az edénynyalábok kiágazásának környékén található a metszlapon, c) túl sekélyen vágott szempajzs, d) túl mélyen vágott szempajzs, e) a farész kipattintása, f) a kipattintott farészt óvatosan emeljük ki, g) a pattintás után az edénynyalábok benn maradnak a rügy alatt, h) a kiemelt farész, i) a szem pajzs alakúra vágása vastag bélszövetű szemzőhajtásról, j) a pajzs alakú háncsrészt a fáról leválasztjuk
148. A chip-szemzés; a) az alsó vágás az alanyon, b) a pajzs alakú lapot fölülről indított vágással emeljük ki, c) az alanyon ejtett vágások helye oldalnézetben, d) a megvágott alany elölnézetben, e) a szempajzsot hasonló módon vágjuk meg, f) a szempajzson ejtett vágások sorrendje, g) a megvágott alany oldalnézetben, h) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetben, i) a helyére illesztett szempajzs elölnézetben
149. Szemlapozások; a) az alanyon ejtett vágás oldalnézetből, b) az alanyon ejtett vágás elölnézetből, c) szempajzs szemlapozáshoz, d) az alanyra illesztett szempajzs, e) az alany megvágásakor a háncson kis nyelvet hagytunk, f) a helyére illesztett szempajzs oldalnézetből, g) a szempajzs megvágása, h) az alanyra illesztett szempajzs elölnézetből
150. Ablakos szemzés, pajzsos szemzés, sípolás; a) a sípolókéssel gyűrű alakban átvághatjuk a héjat a szem körül, b) sípoláskor a körben lefejtett héj helyére illesztjük a szemmel levágott gyűrűt, c) ablakos szemzéskor négyszög alakban vágjuk körbe a héjat a szem körül, d) pajzsos szemzés
151. Vesszős szemzés; a) az alanyon ejtett vágás, ha az alany nem adja a héját, b), c) a vesszőalap levágása a szemzőhajtásról, d) a kész vesszős szemzés, e) az alanyon készített T vágás héj alá történő vesszős szemzéshez, f) szemzőhajtás vesszős szemzéshez, g) a szempajzshoz hasonló alappal megvágott vessző, h) héj alá végzett vesszős szemzés
152. A köszméte zöldoltása; a) ék alakra megvágott oltócsap, b) az alanyhajtás behasítása előtt PVC hüvelyt húzunk rá, c) az ék alakú csapot a hasítékba toljuk
153. Ablaktálás; a) az alanycsemetét gyakran állványra kell helyezni, hogy a nemes hajtást hozzá lehessen hajlítani, b) az alany és a nemes sebzése és összeillesztése
154. Teljes átoltás (felül) és eredménye (alul) gyümölcsfákon; a) fő vázágakba végzett átoltás, b) törzsbe végzett átoltás, c) vázágakba, gallyakba végzett átoltás
155. Idős fák átoltása; a) a vázágak csonkolási szögének meghatározása, b) a túlságosan elsűrűsödött sövénykoronákat átoltással levegősebbé tehetjük, c) a karcsú orsófákat törzsbe vagy az alsó ágakba és a felettük levő törzscsonkba oltjuk át
156. Az átoltáshoz biztonságos létrát vagy állványt használjunk
157. Madarak ellen védi az oltást a meghajlított vessző
158. Nyúlkártól sérült fa áthidalása; a) sérült kérgű törzs, mellette az áthidaló vesszők, b) a kéregben készítsünk bemetszéseket a vesszők számára, c) a helyükre illesztett áthidaló vesszők, d) áthidalás után a sebfelületet oltóviasszal kenjük be, e) gyökérsérüléskor egy nagyobb gödörbe gyökeres fiatal csemetéket ültessünk, s azok csúcsát oltsuk a seb fölött a törzsbe, f) fiatal csemetékkel körbeültetett fa az áthidalás után, g) a vesszőkön készített metszlap és a vastag kéreg felnyitása a héj alá oltáshoz
159. Az alvószemzéssel történő gyümölcsfaoltvány-nevelés folyamata
160. A gyümölcsfaoltvány-nevelés folyamata kézbenoltással és koronába oltással
161. A talajuntság tünete vadcseresznye magoncokon (Fotó: Hrotkó); (A tábla bal oldali fele olyan területre került, ahol 6 évvel korábban vadcseresznye volt, míg a jobb oldali sorok alma után kerültek.)
162. A tőtávolság hatása az őszibarackoltványok minőségére (Tóth 1984); (ideális méretekre 0,2–0,33 m tótávolságok között számíthatunk)
163. A tavaszi gyomflóra pusztulása oltványtáblában a tavaszi vegyszeres gyomirtás után (Fotó: Hrotkó); Balra kezelt terület, jobbra kontroll terület)
164. Telepítés utáni öntözés az alanytáblában (Fotó: Hrotkó)
165. Pocokrágás almaoltványokon (Fotó: Migend)
166. Csemetetelepítés kézi ültetőpallossal (Fotó: Hrotkó)
167. Telepítésre előkészített csemete ideiglenes tárolása a tábla szélén tartályládában (Fotó: Hrotkó)
168. Telepítés Super–Prefer ültetőgéppel (Fotó: Hrotkó)
169. Ültetésre előkészített csírás őszibarackmag (Fotó: Hrotkó)
170. Csírás mag ültetésekor ügyeljünk a helyes irányra. Ha a nagy magot rosszul ültetjük, a gyökérnyak görbe lesz; a) helyes, b) és c) helytelen irányban álló nagy mag (dió)
171. A mandula- és az őszibarack-csemete nevelése; a) a rétegezett magot márciusban előcsíráztatjuk, b) a szétpattintott csonthéjból a magot kiemelve a gyököcskét visszacsípjük, c) ültetésre előkészített csírás magok, d) tápkockában, fűtetlen fólia alatt nevelt csemete, e) műanyag pohárban nevelt csemete
172. Tápkockás csemete nevelése fűtetlen fólia alatt (Fotó: Hrotkó)
173. Telepítésre alkalmas tápkockás sajmeggycsemeték május közepén (Fotó: Hrotkó)
174. Az őszibarackszemzés kihajtásának alakulása az alanycsemete átmérőjének függvényében
175. Az almaoltványok szemzési helye, a hátsó sor chip-szemzéssel, az első sor T-szemzéssel készült (Fotó: Hrotkó)
176. Jól összeforrott ablakos szemzés (Fotó: Hrotkó)
177. Gyökérnyakba szemzett mirobalancsemeték (Fotó: Hrotkó)
178. A szempajzsvágás művelete (Fotó: Hrotkó)
179. A szemzőpár munkamegosztása (Fotó: Hrotkó)
180. Praktikus megoldás a szemzőhajtás munka közbeni tárolására (Fotó: Hrotkó)
181. A szemremetszés módja; a) magas, b) mély, c) helyes
182. A szemremetszés időpontjának hatása az őszibarackoltvány kihozatalára (Tóth, 1984)
183. Szemremetszés Nobili pneumatikus metszőgéppel (Fotó: Hrotkó)
184. Meggyoltványok növekedése májusban az első vadalás után (Fotó: Hrotkó)
185. Cseresznyesuhángok a szemzést követő év nyarán (Fotó: Hrotkó)
186. Egyéves koronás cseresznyeoltványok kitermelés előtt kézzel lombtalanítva (Fotó: Hrotkó)
187. Almaoltványok koronája koronába csípés után (Fotó: Hrotkó)
188. A másodrendű hajtások növekedése megindul a csúcsi levelek becsípése után (Fotó: Hrotkó)
189. A Paturyl 10 WSC-kezelés hatása ’Idared’-oltványok másodrendű hajtásképződésére (Fotó: Hrotkó)
190. A Paturyl 10 WSC-kezelés hatása ’Gloster’-oltványok másodrendű hajtásképződésére (Fotó: Hrotkó)
191. Oltógépeknél alkalmazott metszési módok; a) angol nyelves párosítás, b) Jupiter (Z) sávos, c) francia nyerges, d1–d2) lamellás, e) omega formájú, f) csapos, g) gépi szemzés
192. Szabadföldi oltókészülékek; a) Micsurin-féle készülék, b) Plesa-2 típus hazai, c) Propfzange néven Németországban forgalmazott, d) SzZP–000 orosz
193. Kézi hajtású oltógépek; a) Topfgrafter (olasz), b) Horánszky-féle (magyar)
194. Elektromos hajtású oltógépek; a) MP–7A (orosz), b) marótárcsás (Westland)
195. Hordozható oltóviasz-melegítő készülékek; a) spiritusszal fűtött, b) PB-gázzal fűtött
196. Téli kézben oltás a Horánszky-féle oltógéppel és kézzel (Fotó: Hrotkó)
197. Kézben oltott oltványok paraffinozása vízfürdővel egyenletes hőmérsékletet biztosító paraffinozóüstben (Fotó: Hrotkó)
198. Kézben oltott oltványok paraffinozás után tárolásra előkészítve ládában (Fotó: Hrotkó)
199. Törzsmegújítással nevelt kétéves oltványok (Knipp-fa) (Fotó: Hrotkó)
200. A közbeoltott oltványok előállítása; a) kétszeri szemzéssel, b) kézbenoltás és szemzés kombinációja, c) kétszeres kézbenoltás
201. Fólia alatt nevelt, kézben oltott magas törzsű köszméteoltványok (Fotó: Hrotkó)
202. Korszerűen kialakított edényes nevelőtelep (Alsótekeresi Faiskola) (Fotó: Hrotkó)
203. A konténeres telep víztakarékos öntözése csöpögtető módszerrel (Fotó: Hrotkó)
204. A télen kézben oltott oltványok fólia alatt, konténerben felnevelve nyár végén már telepítésre alkalmasak (Fotó: Hrotkó)
205. Kétéves koronás oltványok konténerben nevelve (Fotó: Hrotkó)
206. A kitermelési időpont hatása almaoltványok gyökerének tartalék tápanyagaira (Bährens 1984)
207. Külpontos elhelyezésű rázóvillás kitermelőeke (Fotó: Hrotkó)
208. Külpontos elhelyezkedésű görgős kitermelőeke nehéz talajokra (Fotó: Hrotkó)
209. A Fobro Oscillator kitermelőeke munka közben (Fotó: Hrotkó)
210. Gyümölcsfaoltványok kitermelése a Poly-Bob hidas traktor kitermelőekéjével (Fotó: Hrotkó)
211. Gyümölcsfaoltvány kitermelése tandem kapcsolású traktorokkal vontatott külpontos kitermelőekével (Fotó: Hrotkó)
212. Oltványkitermelés és azonnali szállítás a táblából a tárolóba (Fotó: Hrotkó)
213. Az oltványok ideiglenes vermelése a faiskolai táblában (Fotó: Hrotkó)
214. Az oltványok vermelése burgonyaprizmázóval (Fotó: Hrotkó)
215. Korszerű hidas traktor (Poly-Bob) és fontosabb munkagépei; 1. hidraulikus cseppképzésű permetező (vegyszerező), 2. műtrágyaszóró, 3. porozó, illetve granulátumszóró, 4. axiálventilátoros permetező, 5. pneumatikus metszőgépcsoport, 6. sorműtrágyaszóró, 7. terelő, 8. kitermelő, 9. talajművelő eszközök, a) töltögető, b) kultivátor, c) nyitó, 10. talajfúró
216. Hidas traktorok; a) fix nyomtávú, hagyományos felépítésű b) állítható nyomtávolságú hidrosztatikus hajtású
217. Talajfertőtlenítő gépek; a) ekére szerelt, forgócellás adagolóval ellátott talajfertőtlenítő, b) „mélypermetező”, 1. talajt emelő kés (alatta fúvóka), 2. talajmaró, 3. hajtott tömörítőhenger, 4. nyomás alatt tartott permetezőszer-tartály, 5. sűrítettlevegő-tartály, 6. kompresszor
218. Faiskolai ültetőgépek; a) ültetőelemenként 2 személlyel dolgozó „Super Prefer” ültetőgép és tartozékai, 1. töltögető eketest, 2. tárcsás töltögető, 3. átültetéshez használt kézi működtetésű tárcsa (hosszabb alanyokhoz), 4. átültetéshez használt tárcsa automatikus alanymegfogással b) az ültetőtárcsa működési elve: 1. támasz, 2. szorító gumitányér c) láncos ültető működési elve
219. Oltványiskolában alkalmazható kultivátor
220. Szemremetszéshez alkalmazható gépcsoportok; a) önálló motorral és tömlődobbal felszerelt pneumatikus gépegység, b) nagy légtartállyal és tömlődobokkal felszerelt traktoros gépegység, c) akkumulátorról működő elektromos metszőolló
221. Kitermelőekék; a) fogatos, b) csörlős csúszópálcával, c) hagyományos rázóvillás U alakú késsel, d) hidraulikus működtetésű rázóvillás, e) „rezgőkéses” kitermelőgép és működési elve
222. Kötegelőgép
223. Vermelőgép; a) kis gyökérzetű növényekhez, b) oltványokhoz
224. A víztartalom és oltványeredés a tárolási módtól függően (Bene–Körtvély 1983)
225. A körteoltvány héja felreped a magas hőmérséklet hatására (Fotó: Migend)
226. A tűzelhalás (Erwinia amylovora) fertőzési tünetei termő almafán (Fotó: Hrotkó)
227. A tűzelhalás kórokozójával fertőzött hajtások csúcsa gyakran pásztorbotszerűen meghajlik (Fotó: Hrotkó)
228. Agrobaktériumos gyökérgolyva a főgyökéren és az oldalgyökereken (Fotó: Migend)
229. Agrobaktériumos gyökérgolyva a gyökérnyakon (Fotó: Migend)
230. Agrobaktériumos gyökérgolyva a dugvány szárán (Fotó: Migend)
231. Fabreás levélfoltosság birsen (Fotó: Migend)
232. Fillosztiktás levélfoltosság almán (Fotó: Migend)
233. Sztigmináns levéllyukacsosodás kajszin (Fotó: Migend)
234. Gymnosporanginmos rozsda a körte levelén (Fotó: Migend)
235. Venturiás varasodás tünete mandulavesszőn (Fotó: Migend)
236. Apiosporinás fekete rák tünete szilván (Fotó: Véghelyi)
237. Leukosztomás ágelhalás tünete (Fotó: Migend)
238. Fitoftórás gyökérnyakrothadás tünete almán Kanadában (Fotó: Véghelyi)
239. Schizopbyllum commune termőtestek főgyökéren (Fotó: Migend)
240. Verticilliumos hervadás meggyoltványon (Fotó: Migend)
241. Verticilliumos tünet a törzs keresztmetszetében (Fotó: Migend)
242. Rosellinia necatrix fehér micéliuma és zsinóros rizomorfája gyökéren (Fotó: Migend)
243. A Roesleria pallida „szegecs” alakú termőtesteinek tömege (Fotó: Migend)
244. A gyümölcsfaoltványok értékesítési irányai a Kertforg. Kft. taggazdaságaiban 1978–87 között (Gara 1988)
245. A nyugat-európai országok faiskolai kereskedelme 1991-ben (Heinrichs 1991a, b; 1993)
246. A nyugat-európai országok faiskolai kereskedelmi kapcsolatai 1983-ban, millió CHF (Erler 1985)
247. A jelentősebb exportáló országok kivitele (Heinrichs 1991 a, b; 1993)
248. A jelentősebb importáló országok behozatala (Heinrichs 1991 a, b; 1993)
249. Korszerűen kialakított bevásárlókert az Alsótekeresi Faiskolában (Fotó: Hrotkó)
250. Szabad gyökerű oltványok elhelyezése vermelőágyakban (Fotó: Hrotkó)
251. Az almaalany-használat alakulása a magyar faiskolákban 1984–97 között (Hrotkó 1995 és Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
252. Az almaalanyok növekedési csoportjainak hatása a fák méretére
253. Az almafák növekedésére ható, különböző biológiai, ökológiai és termesztéstechnikai tényezők
254. Idared’ fák ’Malling 26’ alanyon. Az erősebb növésűeknél a szemzési hely talajszintbe került, míg a kisebb méretűek és a korábban termőre forduló fák szemzési helyét 20 cm magasságba telepítettük (Fotó: Hrotkó)
255. Közbeoltással előállított törpefák intenzív ültetvényben (Fotó: Hrotkó)
256. Törpe ’Malling 9’ alanyú almafák intenzív ültetvénye (Fotó: Hrotkó)
257. Idared’ almafák ’Malling–Merton 106’ alanyon francia tengely koronaformával homoktalajon (Fotó: Hrotkó)
258. A körte-alanyhasználat a magyar faiskolákban 1984–1997 között (Hrotkó 1995 és Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
259. Intenzív Y sövény körteültetvény birsalanyon (Fotó: Hrotkó)
260. A cseresznye alanyhasználat alakulása a magyar faiskolákban 1984 és 1997 között (Hrotkó 1995 és Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
261. Cseresznyefák törpe (’Prob’) és erős növekedésű vadcseresznye magoncalanyokon (Fotó: Hrotkó)
262. Alanyok hatása a ’Van’ cseresznyefák halmozott fajlagos termőképességére (Hrotkó és tsai. 1998b)
263. ’Újfehértói fürtös’ meggyfák ’Korponay’ sajmeggy magoncalanyon félintenzív ültetvényben javított Brunner-orsó koronaformával (Fotó: Hrotkó)
264. Őszibarack-alanyhasználat a magyar faiskolákban 1984–97 között (Hrotkó 1995 és Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
265. Intenzív ültetvényben orsó koronaformával nevelt szilvafák mirobalán (balra) és ’Wangenheim’ magoncalanyon (jobbra) (Fotó: Hrotkó)
266. A kajszi-alanyhasználat alakulása a magyar faiskolákban 1984 és 1997 között (Hrotkó 1995 és Bach és tsai. 1998 adatai nyomán)
267. Differenciálódási zavarokra visszavezethető részleges szétválás az oltási helyen mirobalán alanyú idős kajszifánál (Fotó: Hrotkó)