Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Növényt megbetegítő viroidok

Növényt megbetegítő viroidok

A viroid köpenyfehérje nélküli, kis molekulájú, kör alakú, 1 fonalú fertőző ribonukleinsav (RNS).

A viroidok csak növényeken ismertek. Az első viroidot 1967-ben Diener és Raymer írta le, azóta már több mint 20 ismert.

A viroidok mérete az RNS-t felépítő nukleotidok számától függ. A legkisebbekben 240–250, a legnagyobbakban 360–370 nukleotid található. Méretük: kb. 100 nm.

A viroid elnevezésének elve a vírusnevezéktant követi, csak a vírus szót viroid szóval helyettesítik (pl. Chrysanthemum stunt viroid, hop latent viroid). Nevüket betűszóval rövidítik, a viroid szót pedig Vd-vel jelölik (pl. Chrysanthemum stunt viroidröv.: CSVd).

A viroidokat viroidcsoportokba sorolják, jelenleg kettő ismert.

Átvitelük főként vegetatív szaporítással, valamint mechanikailag, maggal és levéltetvekkel lehetséges.

A védekezés lehetőségei a vírusok elleni védekezéssel egyezőek.

A viroidok főleg kertészeti növényeken (alma, őszibarack, szőlő, burgonya, paradicsom, komló, krizantém, továbbá pálma, avokádó, citrom) fordulnak elő. Magyarországon a paradicsomon a potato spindle tuber viroid (PSTVd) előfordulása ismert.