Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Járvány

Járvány

Járványnak, más szóval epidémiának azt a jelenséget nevezzük, amikor a betegség hirtelen, tömegesen jelentkezik, vagyis rövid idő alatt felszaporodva sok növényen és nagy területen lép fel.

A járvánnyal ellentétben a betegség szórványos, más szóval sporadikus islehet. Ilyenkor csak elszórtan, néhány növény betegszik meg.

A járvány típusai

Endémiának azt a járványt nevezzük, amely kis területen rendszeresen előfordul. Pandémiának azt a járványt nevezzük, amely több országra vagy egy földrészre terjed ki.

A járvány lefolyása

A járvány lefolyása keletkezéséből, alakulásából és megszűnéséből tevődik össze.

A járvány keletkezése

A járvány keletkezésének feltételei a megbetegedés feltételein (kórokozó, gazdanövény, környezet) alapulnak, azzal kiegészítve, hogy mindhárom feltételnek tömegesen, térben és időben egybeesve kell jelen lennie. A járvány keletkezésének feltétele tehát:

nagy tömegű kórokozó,

nagy felületen termesztett fogékony gazdanövény,

nagy kiterjedésű, kedvező környezet.

A járvány alakulása

A járvány több évre kiterjedően vagy egy éven belül is változó lehet.

Több évre kiterjedően a járvány mértéke kisebb-nagyobb hullámzást mutat. Közismert, hogy az egy vagy néhány évi magas járványszintet alacsonyabb követi. Ritka az a járvány, amely több éven át egyforma erősségű.

Egy éven belül a járvány mértéke szintén eltérő. Az egyes betegségekre jellemző, hogy a járvány melyik hónapban éri el tetőpontját.

A járvány megszűnése

A járvány megszűnésének feltételei a járványt kiváltó tényezők tér- és időbeli találkozásának elmaradására vezethetők vissza. A járvány megszűnésének feltétele tehát:

nagy tömegű kórokozó hiánya,

nagy felületen termesztett fogékony gazdanövény hiánya,

nagy kiterjedésű, kedvező környezet hiánya.

A járvány megszűnését a járvány lassúbb vagy gyorsabb csökkenése előzi meg.

A betegségek elleni védekezés

A növénybetegségek elleni védekezés egyrészt közvetett, azaz indirekt, másrészt pedig közvetlen, azaz direkt lehet.

A közvetett, azaz indirekt védekezés mindazokat az eljárásokat magában foglalja, amelyek megakadályozzák a kórokozó és a gazdanövény idő- és térbeli találkozását. A közvetett védekezés tehát a megelőzés, azaz a profilaxis vagy más szóval prevenció.

A közvetlen, azaz direkt védekezés a kórokozó-gazdanövény kapcsolat létrejötte utáni eljárásokból áll. Ezek az eljárások a kórokozó elpusztítására vagy élettevékenységének gátlására irányulnak. A közvetlen védekezés egyik formája a növény gyógyítása, vagyis a terápia, amikor a kórokozót úgy pusztítjuk el, hogy a növényt – annak felületét és belső szöveteit – a kórokozótól mentesítjük. A gyógyítást kuratív eljárásnak is nevezhetjük.

A betegség elleni védekezés az alábbi eljárásokból tevődik össze:

rezisztens növényfajták előállítása,

karantén eljárások,

termesztési eljárások,

fizikai eljárások,

kémiai eljárások,

biológiai eljárások.

Rezisztens növényfajták előállítása

A kórokozóval szemben rezisztens fajták előállítása a genetikai úton történő megelőzés módja. Ebben az esetben a kórokozó-gazdanövény kapcsolat úgy hiúsul meg, hogy a gazdanövény rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek lehetetlenné teszik a kórokozó növénybe jutását, vagy legalábbis a növényben való megtelepedését vagy szétterjedését.

A növény rezisztenciája egy kórokozó fajjal szemben áll fenn. A kórokozó fajnak azonban nagyon sok, eltérő megbetegítő képességű fiziológiai rassza van, amelyekkel szemben a gazdanövény eltérő rezisztenciájú.

A gazdanövény rezisztenciáját a rezisztenciagének eredményezik. A rezisztens fajták előállítása során a rezisztenciagéneket keresztezéssel juttatják az előállítandó fajtába. E rezisztenciagének azonban a kórokozó faj fiziológiai rasszaival szemben eltérően viselkednek. Pl. a burgonyanövény Phytophthora infestans gombafajjal szembeni rezisztenciájával kapcsolatban eddig 11 rezisztenciagén vált ismertté. E rezisztenciagének azonban a kórokozó faj összes fiziológiai rasszával szemben nem adnak teljes rezisztenciát.

A gazdanövény rezisztenciája vertikális és horizontális lehet. A gazdanövény toleranciával is rendelkezhet.

A vertikális vagy rasszspecifikus rezisztencia esetén a növényfajta csak a kórokozó egyes meghatározott fiziológiai rasszával szemben ellenálló, a többivel szemben fogékony. A gazdanövény rezisztenciagén helyzete tehát oligogén.

A horizontális vagy nem rasszspecifikus rezisztencia esetén a növényfajta a kórokozó összes fiziológiai rasszával szemben ellenálló. A gazdanövény rezisztenciagén helyzete tehát poligén.

A fent vázolt nehézségek ellenére ma már egyre több növényfaj esetében állítanak elő a legfontosabb kórokozóknak ellenálló fajtákat. A fajtaleírások újabban már a növényfajta fontos értékmérőjeként közlik annak rezisztenciáját. Ilyenkor nemcsak a kórokozó fajt, hanem fiziológiai rasszait is közlik, amelyekkel szemben a fajta rezisztenciát mutat. A kórokozó fajt betűszóval (pl. TMV) vagy nagybetűvel (pl. C = Cladosporium fulvum) jelölik. A fiziológiai rasszokat arab számokkal (pl. fiziológiai rassz 1, 2, 3 stb.) vagy nagybetűkkel (pl. fiziológiai rassz A, B, C stb.) jelölik, esetenként a fiziológiai rasszok származási helyét (pl. NL = Neederland = Hollandia) is feltüntetik.

Tolerancia esetén a kórokozó behatol a gazdanövénybe és megfertőzi, de a növény tünetmentes marad. A növény tehát a behatolt kórokozót eltűri, majd semlegesíti anélkül, hogy károsodna. Az ilyen növényt az adott kórokozóval szemben toleráns növénynek nevezzük.

A rezisztens, ill. toleráns növényeket rezisztencianemesítéssel, újabban protoplaszt fúzióval állítják elő. Biztató kísérletek folynak génátvitellel is.

Karantén eljárások

A karantén szó szorosabb értelemben 40 napos megfigyeléssel egybekapcsolt elkülönítést, tágabb értelemben vesztegzárat vagy zárlati intézkedést jelent. Azokat a kórokozókat, amelyekre a zárlati intézkedések vonatkoznak, zárlati, azaz karantén kórokozóknak nevezzük. A zárlati kórokozó a zárlati (karantén) károsítók jegyzékében szerepelnek. E jegyzék tartalmazza a zárlati károsítókon kívül a veszélyes károsítók jegyzékét is.

A zárlati, azaz karantén kórokozókat tartalmazó növényekre, talajokra és más eszközökre a nemzetközi forgalomban behozatali vagy kiviteli tilalom vonatkozik, a belföldi forgalomban azonnali bejelentési kötelezettséget írnak elő.

Termesztési eljárások

A termesztési eljárások mint védekezési eljárások elsősorban indirekt, megelőző jellegűek. Az egyik legfontosabb ezek közül a betegségmentes szaporítóanyag előállítása. A talaj-előkészítés, a sor- és tőtávolság kialakítása, a vetésforgó és a növényápolási munkák is fontos védekezési eljárások. Ezek egyrészt a növény számára olyan környezetet teremtenek, amelyben a növény élettényezői optimálisan adottak, ezáltal élettelen, nem fertőző betegségek nem lépnek fel. Másrészt olyan környezet alakítható ki, amely a kórokozók számára kedvezőtlen.

Vannak olyan termesztési eljárások is (pl. metszés, ágvágás, gyomirtás), amelyek direkt védekezést jelentenek azáltal, hogy a beteg növényrészeket eltávolítják és megsemmisítik.

Fizikai eljárások

A fizikai eljárások, mint védekezési eljárások a kórokozók esetében csak a hővel történő kezelésre szorítkoznak. A hőkezelés történhet gőzzel, meleg vízzel és meleg levegővel. Hővel elsősorban a talajt, a vegetatív úton szaporított növényrészeket vagy a magvakat lehet kezelni.

Gőzzel általában a talajt fertőtlenítik. A 30 percen át 90 °C hőmérsékleten végzett gőzölés a talajban lévő kórokozókat elpusztítja. A 30 percen át, 70 °C-on végzett, ún. talajpasztőrözés – bár fertőtlenítési foka az előzőhöz viszonyítva alacsonyabb – a gyakorlatban bevált eljárás.

A meleg vízzel történő fertőtlenítést korábban a gabonafélék virágfertőző üszöggombái ellen ajánlották. Újabban virághagymák kezelésére is javasolják. Az említett eljárást nehézkessége miatt nem használják, a gabonafélék esetében pedig a szisztémikus magcsávázó szerek teljesen háttérbe szorították.

A meleg levegővel történő kezelést főképpen a lágy szárú és fás növények értékes szaporítóanyagának vírusmentesítésére használják. Ezt a kezelést ezért termoterápiának nevezik.

Kémiai eljárások

A növények károsítói ellen használt kémiai szereket növényvédő szereknek, más szóval peszticideknek nevezzük. A növényvédő szerek között találhatók a kórokozók ellen használható szerek. Ezek többféle szempont szerint csoportosíthatók.

A kórokozókra gyakorolt hatásuk szerint a növényvédő szerek ölő vagy gátló hatásúak. Azoknak a szereknek a nevét, amelyek a kórokozókat megölik, illetve elpusztítják, a kórokozó csoport nevéhez kapcsolt -cid szócskával képezzük. Így vírusölő, azaz viricid, baktériumölő, azaz baktericid, valamint gombaölő, azaz fungicid szerek különböztethetők meg. A növényvédő szerek a kórokozók élettevékenységét gátló tulajdonsággal is rendelkezhetnek. Azoknak a szereknek a nevét, amelyek a kórokozók élettevékenységét gátolják, a kórokozó nevéhez kapcsolt -sztatikus szócskával képezzük. Így vírusgátló, azaz virisztatikus, baktériumgátló, azaz bakteriosztatikus, valamint, fungisztatikus szerekről beszélhetünk.

Hatásmódjuk szerint is elkülöníthetők a kórokozók ellen használt szerek. Hatásuk lehet kontakt. Ezek a szerek hatásukat a kórokozóval érintkezve fejtik ki. Ha a szer a növény felületét borítja, tehát hatása a növény felületén érvényesül, akkor protektív szerről beszélünk.

A kórokozók ellen használt szerek a növénybe is juthatnak. Ha a szerek hatásukat a növényben, de annak csak bizonyos részében fejtik ki, akkor lokoszisztémikus, azaz mélyhatású szerekről beszélünk. Azokat a szereket, amelyek hatásukat a növényben, annak tápanyag-szállítási rendszerébe kerülve fejtik ki, szisztémikus szereknek nevezzük. E szerek hatása mozgási irányuk szerint háromféle lehet. A transzlamináris terjedés esetén a szer a levélben halad. Az akropetális terjedés esetén a szer a növény csúcsa felé mozog. Bazipetális terjedés esetén pedig a szer a növény gyökere felé halad. A szisztémikus szerek egy részének eradikatív hatása is van. Ez azt jelenti, hogy a szer közvetve a kórokozó gombák szaporítóképleteinek képződését gátolja. Egyik módja az ergoszterol-bioszintézis-gátlás (EBI), más néven demetilezés-gátlás (DMI). Másik módja pedig a metioninbioszintézis-gátlás (MBI).

Használatuk szerint a kórokozók elleni szerek csávázó-, permetező-, porozó- és füstölőszerek lehetnek.

Biológiai eljárások

A kórokozók elleni biológiai eljárások közül többféle jöhet számításba. Ezek egy része még csak laboratóriumi eljárás.

A mikroorganizmusok felhasználása a védekezésben egyre terjed, s ezeket a növényvédelem gyakorlatában is felhasználják. Azokat a készítményeket, amelyek mikroorganizmust tartalmaznak biológiai növényvédő szereknek nevezzük (lásd részletesen: „A betegségek ellen használt szerek”).

Az antibiotikumok mint a mikroorganizmusok anyagcseretermékei viszont már a kórokozók elleni védekezés fontos szerei. Így a Streptomyces kasugaensis sugárgombából nyert kasugamicin hatóanyag baktériumok ellen, a Streptomyces cacaoi var. ascensis sugárgombából nyert polioxin B hatóanyag pedig a Botrytis fajok ellen hatásos (lásd részletesen „A betegségek ellen használt szerek”).

A fitoncidok anövénynek olyan kémiai anyagai, amelyek kórokozók vagy más mikroorganizmusok elpusztítására vagy életműködésük gátlására alkalmasak, tehát kórokozókat ölő vagy gátló növényi anyagok. Ezek fontos szerepet töltenek be a kórokozó-gazdanövény kapcsolatban, gyakorlati védekezésre még nem használhatók fel.

A fitoalexinek a kórokozó–gazdanövény kapcsolat során a kórokozó fertőzésének hatására a növényben létrejött kémiai anyagok, amelyek a gazdanövény védelmére szolgálnak. Nagyon fontosak a kórokozó-gazdanövény kapcsolatban, de a védekezési gyakorlatban jelenleg nincs szerepük.

A betegségek ellen használt szerek

Vegyszerek

A betegségek ellen növényvédő szernek nem minősülő vegyszereket is használunk. Ezek talaj-, eszköz- és növényfertőtlenítésre jöhetnek számításba. Ilyenek:

formaldehid (pl.formaldehid)

klorogén (pl.benzolszulfuron-klóramid-nátrium, neomagnol)

hypo (pl.nátrium-hipoklorit, clorox)

káliumpermanganát (pl.káliumpermanganát-szulfát)

oxikinolin-szulfát (pl.8-hidroxikinolin-szulfát)

A mag felületén elhelyezkedő vírusok ellen magcsávázó szerként is vegyszereket használnak. Ilyenek:

nátrium-hidroxid

Csávázás 1–1,5%-os oldatban 10 percig, utána 60 percig a magvak lemosása. Külföldön e szert csávázásra nem javasolják.

trinátrium-foszfát

Csávázás 10%-os oldatban 30 percig, utána 60 percig a magvak lemosása. Külföldön e szert javasolják csávázásra.

Növénytápláló és egyéb szerek

E szerek az élettelen, nem fertőző betegségek ellen használatosak. A tápanyaghiány okozta betegségek leküzdésére több hatóanyag áll rendelkezésre. A vashiány okozta sárgulás ellen a vasszulfát (pl.:vasgálic) vagy a vaskelát (pl.sequestren 138 Fe, ill. 330 Fe, librel fe-lo, ill. fe-dp, libfer sp) használható. Ezek ellen, valamint más hiánybetegségek (pl. bór-, cink-, kalcium- és mangánhiány) ellen olyan műtrágya alkalmas, amelyben a fenti elemek nagyobb mennyiségben találhatók. E készítményeket talaj- és/vagy lombkezelésre lehet alkalmazni.

A gyümölcsök – főleg az alma-héjbarnulása a difenilamin (pl.no scald dpa 31) vagy az etoxiquin (pl. stop-scald) hatóanyagokkal hárítható.

Növényvédő szerek

A növényvédő szer neve

A növényvédő szer neve a márkanév, ill. a márkajegy. Ez lehet sajátos írásmód, színösszeállítás, a csomagolóanyag alakja stb.

A növényvédő szer neve előtt vagy után a felső sarokban lévő® jelzés, vagy pedig a növényvédő szer neve alatt látható „registered trade mark” jelölés a növényvédő szer védjegyezett márkajegye, vagyis védjegye. Pl.:

karathane® lc

dithane® m–45

• ®ronilan df

ridomil gold® combi 45 wp

curzate® f

A védjegy védjegyoltalomban részesül. A védjegyezett terméket másoknak csak licenc birtokában lehet előállítani.

A növényvédő szer formájára utaló rövidítés a növényvédő szer nevében megtalálható. Pl.:

CS (Concentrate suspension): szuszpenzió koncentrátum

D (Dust): porozó szer

DP (Dustable powder): por alakú permetezőszer

E (Emulsion): emulzió

EC (Emulsifiable concentrate): emulzió koncentrátum

G, GR (Granules): granulátum

L (Liquid): folyadék

S (Suspension): szuszpenzió

SC (Suspension Concentrate): szuszpenzió koncentrátum

SP (Water solubile powder): vízben oldható por

WP (Water-dispersible powder, wettable powder): vízben diszpergált por

WS (Water-dispersible powder for slurry seed treatment): vízben diszpergált por nedvesített mag kezelésére

WSC (Water-soluble concentrate): vízben oldott koncentrátum

A hatóanyag mennyiségét a növényvédő szer nevében gyakran feltüntetik (pl. dithane m 45).

A növényvédő szer hatóanyaga

A hatóanyag jelölése kétféle lehet. Az egyik a hatóanyag kémiai neve (pl.cinketilén-biszditiokarbamát), a másik a hatóanyag rövidített neve. A rövidített név, más szóval combon name használatát az ISO (International Organization for Standardization) és (vagy) a BSI (British Standards Institution) hagyja jóvá. A rövidített név betűszó vagy szóösszevonás lehet (pl. DNOC, cineb stb.).

Biológiai növényvédő szerek

Coniothyrium minitans konídium (pl. koni). Granulátum, talajkezelő szer.

Felhasználás: szklerotíniás betegségek ellen.

Streptomyces griseoviridis (pl.mycostop). Permetezőszer.

Felhasználás: elsősorban fuzáriumos betegségek ellen.

Trichoderma harzianum T–39 törzs (pl: trichodex wp). Permetezőszer.

Felhasználás: botrítiszes betegségek ellen.

A növényvédő szerek csoportosítása hatásmódjuk és hatóanyaguk alapján
Kontakthatású

A réztartalmú szerekhez több hatóanyag tartozik. A rézszulfát, más néven rézgálic, mésszel közömbösítve a bordóilé alapanyaga. kristályos formában forgalmazzák (pl. rézgálic blue stone). Újabban azonban bordói keverékként közvetlen felhasználásra is előállítják (pl. bordói por, bordóilé alapanyag). Esetenként még kén hozzáadásával is forgalmazzák (pl. bordóilé + kén fw). Permetezőszerek. A rézoxiklorid számos márkanevű készítmény hatóanyaga (pl. rézoxiklorid 50 wp, rézkol 400 fw). Kombinálják cineb (pl. miltox special, cuprosan super d) vagy kén (pl. rézkén 650 fw) hatóanyaggal is. Permetezőszerek. A rézhidroxid, mint permetezőszer, az utóbbi évtizedben került előtérbe (pl. champion 50 wp, kocide df). Porozó szerként régóta használják szőlőperonoszpóra ellen (pl. rézmészpor), kénnel kombinálva (pl. rézkénpor) szőlőlisztharmat ellen is.

Felhasználás: baktériumos betegségek, foltbetegségek, peronoszpórák ellen.

A kéntartalmú szerekhez a poliszulfidok és az elemi kén tartoznak. A bárium- poliszulfid (pl. báriumpouszulfid 45) és a kalciumpoliszulfid (pl. tiosol) hatóanyagú szereket rügypattanás előtt lemosó permetezésre használják. Korábban a kalciumpoliszulfidot házilag készítették, és főzött törzsoldatát különböző hígításban mészkénlé formájában használták fel.

Az elemi kén leggyakrabban permetezőszer (pl. kén 800 fw, thiovit, microthiol special). Ehhez nedvesítő szert is adnak. Kéngőzölő berendezésben a floristella kénpor, porozásra pedig a ventilált kénpor használatos.

Felhasználás: lisztharmatok ellen.

Atiokarbamát hatóanyagcsoportba tartozik a cineb (pl.perocin 80 wp), a propineb (pl.antracol wp), a mankoceb (pl.dithane m 45, manex, vondozeb dg), a metirám (pl.polyram df), valamint a tirám, más szóval TMTD (pl. perthiram 500 sc, pol-thiuram). Permetezőszerek. Szisztémikus szerek gyakori kombinációi. A tirám hatóanyagot magkezelésre porcsávázó szerként is alkalmazzák.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, peronoszpórák ellen.

A ftálimid hatóanyagcsoportba tartozik a kaptán (pl.orthocid 50 wp, buvicid k, merpan 50 wp). Esetenként mankocebbel kombinálják (pl. pomuran). Permetezőszerek. Magkezelésre porcsávázó szerként is használják (pl. buvisild k, valamint a fent említett szerek). Ide tartozik még a folpet (pl.ortho-phaltan fl, buvicid f, folpan 50 wp). Permetezőszer. Esetenként rézoxikloriddal is kombinálják (pl. kupfer-phaltan).

Felhasználás: gombás foltbetegségek, peronoszpórák ellen. A folpet botrítiszes betegségek ellen is alkalmazható.

A szulfamid hatóanyagcsoport tagja a tolilfluanid (pl.euparen). Esetenként szisztémikus szerek kontakt összetevője. Permetezőszer.

Felhasználás: elsősorban botrítiszes betegségek ellen.

A klórnitril hatóanyagcsoport képviselője a klórtalonil (pl.bravo 500, clortosip 75 wp). Permetezőszer.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, peronoszpórák ellen.

Az antrakinon hatóanyagcsoport tagja a ditianon (pl. delan sp). Permetezőszer.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, főleg ventúriás varasodás és szőlőperonoszpóra ellen.

A guanidin hatóanyagcsoport tagja a dodin (pl.efuzin 500 fw). Permetezőszer. Szisztémikus szerek gyakori komponense.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, főleg ventúriás varasodás ellen.

A nitrofenol hatóanyagcsoportba tartozik a DNOC, azaz dinitro-ortokrezol (pl.novenda). Korábban nyugalmi időszakban lemosó permetezésre kiterjedten használták gombás betegségek és kártevő állatok ellen. Manapság használata háttérbe szorult.

Felhasználás: gombás betegségek ellen, lehullott lomb kezelésére.

Ide tartozik még a dinokap (pl.karathane lc). Permetezőszer.

Felhasználás: lisztharmatok ellen.

A fenilén-diamid hatóanyagcsoport képviselője a kinometionát (pl.morestan). Permetezőszer.

Felhasználás: lisztharmatok ellen.

A polioxinok közül a polioxin B (pl.polyoxin al wp) használatos, amely a Streptomyces cacaoi var. ascensis sugárgombából nyert antibiotikum. Permetezőszer.

Felhasználás: elsősorban botrítiszes betegségek ellen.

Mélyhatású (lokoszisztémikus)

A dikarboximid hatóanyagcsoportba tartozik az iprodion (pl.rovral 50 wp), a procimidon (pl.sumilex 50 wp), valamint a vinklozolin (pl.ronilan df). Permetezőszerek. Felhasználás: monilíniás, botrítiszes és szklerotíniás betegségek ellen.

A hexamid hatóanyagcsoportba a fenhexamid (pl.teldor 500 sc) tartozik. Permetezőszer.

Felhasználás: botrítiszes betegségek ellen.

Szisztémikus hatású

A kasugamicin hatóanyag (pl. kasumin 2 l) a Streptomyces kasugaensis sugárgombából nyert antibiotikum. Ez a baktériumok fehérjeszintézise során meggátolja az aminosav bejutását riboszóma rendszerükbe. Ezzel szemben viszont a melegvérű élőlények fehérjeszintézis-folyamatát nem zavarja. Permetezőszer.

Felhasználás: elsősorban baktériumos betegségek ellen.

A benzimidazol hatóanyagcsoport egyik tagja a benomil (pl.benlate 50 wp, chinoin fundazol 50 wp). Permetezőszer. Por alakú magcsávázószerként (pl. AGROCIT) gombás betegségek ellen is használják. Ide tartozik még a karbendazim (pl.kolfugo szuper) és a tiofanát-metil (pl. topsin-m 70 wp). Permetezőszerek.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, lisztharmatok, botrítiszes és szklerotíniás, valamint fuzáriumos betegségek ellen.

Az oxatiin hatóanyagcsoport egyik tagja a karboxin, amelynek tirám kombinációja (pl. vitavax 200 fs) nedves csávázószer. Ide tartozik még az oxikarboxin (pl.plantvax 20 ec) permetezőszer is.

Felhasználás: szűk körű. A karboxinkombináció a borsó magcsávázására, az oxikarboxin pedig szegfűrozsda ellen.

A szerves foszfát hatóanyagcsoportba tartozik az efozit-Al, amelyet folpet (pl. mikal 75 wp) vagy rézoxiklorid (mikal c 64 wp) kontakt hatóanyaggal kombinálnak. Ide tartozik még a fozetil-Al (pl.aliette 80 wp). Permetezőszerek.

Felhasználás: peronoszpórák ellen. A fozetil-Al még az almatermésűek ervíniás elhalása ellen is.

Az acetamid hatóanyagcsoport képviselője a cimoxanil. Kontakt hatóanyagokkal kombinálják. Folpet kombinációja (pl. curzate f) és rézoxiklorid kombinációja (pl. curzate r) ismert. Permetezőszer.

Felhasználás: peronoszpórák ellen.

A fenilamid hatóanyagcsoportba tartozik a metalaxil. Kontakt hatóanyagokkal kombinálják. Folpet kombinációja (pl. ridomil combi, axanit 50 wp), mankoceb kombinációja (pl. ridomil mz 72 wp), réz kombinációja (pl. axanit cu 50 wp) és rézoxiklorid kombinációja (pl. ridomil plus) ismert. E hatóanyagcsoportba sorolható a benalaxil. Kontakt hatóanyagokkal kombinálják. Mankoceb kombinációját (pl. galben m) és rézoxiklorid kombinációját (pl. galben r) használják. Ugyancsak ide tartozik az oxadixil. Kontakt hatóanyagokkal kombinálják. Mankoceb kombinációja (pl. sandofan m 8 wp) és rézoxiklorid kombinációja (pl. sandofan c) használatos. Permetezőszerek.

Felhasználás: peronoszpórák ellen.

A karbamát hatóanyagcsoport egyik tagja a propamokarb (pl.previcur 607 sL). Másik tagja pedig az iprovalikarb, amelyet folpet hatóanyaggal kombinálnak (pl. melody f). Permetezőszerek.

Felhasználás: a propamokarb Pythium debaryanum és peronoszpórák, az iprovalikarb pedig peronoszpórák ellen.

A pirimidin hatóanyagcsoportba a bupirimát (pl.nimrod 25 ec) sorolható. Permetezőszer. Felhasználás: lisztharmatok ellen.

Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású

A legtöbb hatóanyag ergoszterol-bioszintézisgátló (EBI), más szóval demetilezés bioszintézis-gátló (DMI) tulajdonsággal rendelkezik. Kivételt képez a ciprodinil hatóanyag, amelynek viszont metionin-bioszintézisgátló (MBI) tulajdonsága van.

A pirimidin hatóanyagcsoportba tartozik a fenarimol (pl. rubigan 12 ec). Rézoxiklorid kombinációja (pl. kusor 450 fw) is ismert. Ide tartozik még a ciprodinil (pl.chorus 75 wg), valamint a pirimetanil (pl.mythos 30 sc). Ennek fluquikonazol kombinációja (pl. clarinet) használatos. Permetezőszerek.

Felhasználás: a fenarimol és a ciprodinil gombás foltbetegségek (főleg ventúriás varasodás, lisztharmatok) ellen. A pirimetanil gombás foltbetegségek és botrítiszes betegségek ellen.

A piperazin hatóanyagot a triforin (pl.saprol) képviseli. Permetezőszer.

Felhasználás: gombás foltbetegségek, lisztharmatok, monilíniás betegségek és rozsdák ellen.

A morfolin hatóanyagcsoportba a dimetomorf (pl.acrobat50 wp) tartozik. Mankoceb kombinációja (pl. acrobat mz), valamint rézoxiklorid kombinációja (pl. FORUM R) használatos. Permetezőszer.

Felhasználás: peronoszpórák ellen.

Az imidazol hatóanyagcsoportba a prokloráz (pl.sporgon 50 wp) tartozik. Ugyancsak ide soroljuk a triflumizol (pl.trifmine 30 wp, condor fl) hatóanyagot is. Permetezőszerek.

Felhasználás: a prokloráz gombás foltbetegségek és monilíniás betegségek ellen, a triflumizol pedig gombás foltbetegségek (főleg ventúriás varasodás) és lisztharmatok ellen.

A triazol hatóanyagcsoportba számos hatóanyag sorolható. Ide tartozik a miklobutanil (pl.systhane 12 e), továbbá mankoceb kombinációja (pl. systhane mz), a bromokonazol (pl. vectra), a ciprokonazol kaptán kombinációja (pl. atemi s, alto 320 sc), a difenokonazol (pl.score 250 ec), továbbá a dinikonazol (pl.sumi-8 12,5 wp), a fluquikonazol (pl.palisade) és annak kén kombinációja (pl. palisade s), a fluazinam (pl.altima), a fluzilazol (pl.punch 40 ec), a hexakonazol (pl.anvil), a penkonazol (pl.topas 100 ec), a propikonazol (pl.bumper 25 ec). Ide sorolható még a tebukonazol (pl.folicur solo) és annak tolilfluanid kombinációja (pl. rias 300 ec), a triadimefon (pl.bayleton 25 wp), a triadimenol folpet kombinációja (pl. shavit f). Permetezőszerek.

Felhasználás: gombás foltbetegségek (főleg ventúriás varasodás) és lisztharmatok ellen. Kivételt képeznek a triadimefon és a propikonazol, amelyek csak lisztharmatok ellen, a fluazinam gombás foltbetegségek, peronoszpórák és botrítiszes betegségek, a tebukonazol pedig gombás foltbetegségek, lisztharmatok, monilíniás betegségek és botrítiszes betegségek ellen javasolt.

A spiroketálamin hatóanyagcsoportba a spiroxamin hatóanyag tartozik. Jellegzetessége, hogy fungicid hatásán túlmenően fokozza a triazolok felszívódását. A triazolok és a spiroxamin között tehát szinergista hatás van. A spiroxamint tebukonazol és triadimenol hatóanyagokkal kombinálják (pl. falcon 460 ec).

Felhasználás: lisztharmatok ellen.

Szisztémikus, többirányú hatású

A strobilurin hatóanyagcsoport hatóanyagait fán élősködő gombákból (pl. Strobiluris tenacellus és Oudemensiella mucida gombafajokból) állították elő. Hatásmódjuk szisztémikus, mélyhatású és kontakt, a kórokozók micéliumának energiaképződését akadályozzák meg.

Egyik képviselője az azoxistrobin (pl.amistar, quadris). Felhasználás: peronoszpórák, lisztharmatok és botrítiszes betegségek ellen.

Másik képviselője a krezoxim-metil (pl.discus df). Felhasználás: ventúriás varasodás és lisztharmatok ellen.

A növényvédő szerek csoportosítása a betegségek elleni hatásuk alapján
Vírusos betegségek ellen

Magcsávázók

▫ Kontakthatású hatóanyagok: nátrium-hidroxid, trinátrium-foszfát vegyszerek a mag felületén előforduló vírusok ellen.

Baktériumos betegségek ellen

Kontakthatású hatóanyagok: rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid.

Szisztémikus hatású hatóanyagok: kasugamicin, fozetil-Al (csak almatermésűek ervíniás elhalása ellen).

Gombás betegségek ellen

Magcsávázók

▫ Kontakthatású hatóanyagok: kaptán, tirám.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, karboxin.

Peronoszpórák ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: rézszulfát rézoxiklorid, rézhidroxid, cineb, propineb, mankoceb, metirám, tirám, kaptán, folpet, klórtalonil, ditianon.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: dimetomorf, propamokarb, benalaxil, metalaxil, oxadixil, cimoxanil, efozit-Al, fozetil-Al, iprovalikarb.

▫ Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású hatóanyag: fluazinam.

▫ Szisztémikus, több irányú hatású hatóanyag: azoxistrobin.

Lisztharmatok ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: báriumpoliszulfid, kalciumpoliszulfid (csak rügypattanás előtt), elemi kén, dinokap, kinometionát

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, bupirimát, karbendazim, tiofanát-metil.

▫ Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású hatóanyagok: fenarimol, ciprodinil, triforin, triflumizol, miklobutanil, bromokonazol, ciprokonazol, difenokonazol, fluquikonazol, fluzilazol, hexakonazol, penkonazol, propikonazol, tebukonazol, triadimefon, triadimenol, spiroxamin. E hatóanyagok a triadimefon és a spiroxamin kivételével a gombás foltbetegségek – így a ventúriás varasodás – ellen is hatásosak.

▫ Szisztémikus, többirányú hatású hatóanyagok: azoxistrobin, krezoxim-metil.

Gombás foltbetegségek ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid, cineb, propineb, mankoceb, metirám, tirám, kaptán, klórtalonil, ditianon, dodin, továbbá a DNOC, amelyet csak lehullott lomb fertőtlenítésére használnak.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, tiofanát-metil.

▫ Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású hatóanyagok: fenarimol, ciprodinil, pirimetanil, triforin, prokloráz, triflumizol, miklobutanil, bromokonazol, ciprokonazol, difenokonazol, dinikonazol, fluazinam, fluquikonazol, fluzilazol, hexakonazol, penkonazol, tebukonazol, triadimenol. E hatóanyagok a pirimetanil, a prokloráz és a fluazinam kivételével a lisztharmatok ellen is hatásosak.

▫ Szisztémikus, több irányú hatású hatóanyag: krezoxim-metil.

Moniliniás betegségek ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: rézszulfát, rézoxiklorid, rézhidroxid (a Monilinia laxa esetében rügypattanás előtt lemosópermetezésre), kaptán, folpet.

▫ Mélyhatású hatóanyagok: iprodion, procimidon, vinklozolin.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, tiofanát-metil.

▫ Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású hatóanyagok: ciprodinil, fenarimol, miklobutanil, penkonazol, prokloráz, tebukonazol, triforin.

Botrítiszes betegségek ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: Trichoderma harzianum T-39 törzs, folpet, tolilfluanid, polioxin B.

▫ Mélyhatású hatóanyagok: fenhexamid, iprodion, procimidon, vinklozolin.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, tiofanát-metil.

▫ Szisztémikus, bioszintézis-gátló hatású hatóanyagok: fluazinam, pirimetanil, tebukonazol.

▫ Szisztémikus, többirányú hatású hatóanyag: azoxistrobin.

Szklerotíniás betegségek ellen

▫ Kontakthatású hatóanyag: Coniothyrium minitans konídium.

▫ Mélyhatású hatóanyagok: fenhexamid, iprodion, procimidon, vinklozolin.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, tiofanát-metil.

Rozsdák ellen

▫ Kontakthatású hatóanyagok: cineb, propineb, mankoceb.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: triforin, oxikarboxin.

Fuzáriumos betegségek ellen

▫ Kontakthatású hatóanyag: Streptomyces griseoviridis.

▫ Szisztémikus hatású hatóanyagok: benomil, tiofanát-metil.

Sebkezelő szerek

E szerek két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyekben csak sebzáró és a seb beforradását elősegítő anyagok (pl. balzsam, viasz, zsírok és olajok) vannak. A másik csoportba azok sorolhatók, amelyekben ezen kívül baktericid és/vagy fungicid hatóanyagok (pl. oxikinolinszulfát, rézoxiklorid, benomil, karboxi-metil-rutin) is megtalálhatók. Ilyenek: faplaszt, fixpol, vulneron, vulneron cs.

Adalékanyagok

Ide sorolhatók a nedvesítőszerek (pl. citowett, nonion, nonit), a tapadásfokozók (pl.agrofix, nu-film 17), az elsodródásgátlók (pl.nalco-trol).