Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Mahónia (Mahonia aquifolium Nutt.)

Mahónia (Mahonia aquifolium Nutt.)

Gombás betegségek

Mahónialisztharmat

Jelentőség. Gyakori betegség. A levelek száradása miatt a növény díszítő értéke károsodik. A kötészeti célra termesztett mahónia esetében a hajtáscsúcs fiatal leveleinek elhalása a kötészeti felhasználást veszélyezteti.

Gazdanövény. A mahónián kívül a Berberis fajokon és a Mahonia × Berberis hibriden, az ún. mahóniaborbolyán is előfordul.

Tünet. A levél színén foltokban, finom szürkésfehér micéliumbevonat jelenik meg, amely alatt esetenként a levélszövet megvörösödik. A foltokban hamarosan apró, fekete, szabad szemmel is jól látható kleisztotéciumok képződnek. A lisztszerű bevonat később az egész levélszínt beborítja, és ekkorra a levél színén már a kleisztotéciumok tömege feketéllik. A levél fonákán sokkal ritkábban található lisztes bevonat, és emiatt kleisztotéciumok is csak elvétve képződnek. A beteg levelek kanalasodnak, gyengébben fejlődnek és elszáradnak. Ősszel a hajtáscsúcson fejlődő fiatal leveleken elhatalmasodó lisztharmat a levelek gyors elhalását okozza. Emiatt gyakori a hajtáscsúcs felkopaszodása, az ízközök rövidülése.

Kórokozó. Microsphaera berberidis (Dc.) Lév.

Kleisztotéciumos gomba.

A betegség lefolyása. A kórokozó a rügyekben, enyhébb teleken a zöld leveleken micéliummal telel át. Kisebb jelentőségű az elhalt és a zöld leveleken kleisztotéciummal történő áttelelés. Tavasszal a konídiumok és az aszkospórák, nyáron csak a konídiumok fertőznek. A meleg, párás idő kedvez a betegség fellépésének.

Védekezés. A betegség első tüneteinek észlelésétől kezdve a megjelenés erősségétől függően 10–14 naponként kell a mahónialisztharmat ellen védekezni. Permetezésre a kontakt hatású kén, a dinokap vagy a kinometionát és a szisztémikus hatású bupirimát, fenarimol, miklobutanil hatóanyagú fungicidek valamelyike használható, nedvesítőszer adagolása mellett. A kötészeti célra termesztett mahóniát lehetőleg légporlasztásos permetezőgéppel kezeljük, hogy növényvédőszer-maradvány a levél díszítő értékét ne csökkentse.

Mahóniarozsda

Jelentőség. A mahónia legveszedelmesebb betegsége, amely súlyos levélhullással jár. A súlyosan fertőzött mahónia kötészeti célra nem használható fel. A betegség elleni védelem rendkívül nehéz, mert az új képződő levelek védelmét a bokron levő áttelelt beteg levelek közegében kell megoldani. A mahóniarozsda elleni védelemre mint vázra építhető fel a növény védelme.

Gazdanövény. A Mahonia aquifolium a legjelentősebb gazdanövény, de a M. bealei, a M. floribunda, a M. pinnata és a M.repens fajokon is előfordul.

Tünet. A levél színén 1–3 mm nagyságú, apró sárga foltok láthatók, amelyekben tűszúrásra emlékeztető, pontszerű fekete képletek, spermogóniumok vannak. A levél fonákán e foltokban csoportokban, vagy a levél főerén csíkszerűen elhelyezkedő, kicsi kehely alakú képletek, ecídiumok fejlődnek. A foltokban a levéllemez kissé kidomborodik, a levél főere megvastagszik, és enyhén deformálódik, emiatt a levél hullámos felületű lesz. Később a levél színén mélybordó közepű, világosabb bordó udvarú 1–3 mm nagyságú, főként szegletes foltok képződnek. A bordó színű foltokon a levél fonákán, barna szétporzó uredotelepek fejlődnek. Viszonylag ritkán, a fonákon vastagabb bőrszövettel fedett, majd felszakadozó, valamivel sötétebb barna teleutotelepek is megfigyelhetők (189. ábra). A beteg levelek levélkéi folyamatosan hullanak. A súlyosan fertőzött tövek felkopaszodnak, díszítő értékük alig van.

189. ábra - Mahóniarozsda. Tünet a levél színén (a), a fonákon (b). Uredospórák (c), teleutospóra (d)

kepek/189abra.png


Kórokozó. Cumminsiella mirabilissima (Pk.) Nannf.

Jelképe: 0. I. II. III. IV. Autoecikus rozsdagomba. Ecídiumai ceóma típusúak.

A betegség lefolyása. Fertőzési forrás a mahóniabokron maradó, áttelelő örökzöld, valamint a talajra hullott beteg, száraz levelek. A zöld levélen a gomba micéliuma, uredo- és teleutotelepe telel át. A gomba hidegtűrése igen jó, a zöld levélen a tél folyamán is megfigyelhető új rozsdatelepek képződése. A bokrok alján fekvő elszáradt levélen az uredo- és teleutotelepek telelhetnek. Az áttelelés módjától függően tavasszal tehát bazidiospórák és uredospórák is fertőzhetnek. Így a vegetáció elején a spermogónium és az ecídium, valamint az uredotelep egymás mellett egy időben fejlődhet ki. Az ecidiospórák szerepe a gomba terjesztésében kevésbé jelentős. Fő terjesztői szinte az egész vegetáció során az uredospórák. Az uredospórák a száraz leveleken 80–90 nap alatt jelentősen veszítenek csírázóképességükből. Az uredospóra csírázási optimuma 15 °C, de még 12–15 °C között is jól csírázik. A hőoptimumon vízcseppben a csírázás 5 óra múlva indul meg és 24–36 óra elteltével a legerőteljesebb. A teleutospórák csírázóképessége gyengébb. A gomba spermogóniumai és ecídiumai május első felétől figyelhetők meg az új leveleken, a teleutotelepek november elejétől képződnek. Uredotelepek a leveleken folyamatosan találhatók.

Védekezés. A lehullott leveleket talajba forgatással kell megsemmisíteni. Kötészeti célra nevelt ültetvényben ősszel a töveket teljesen vissza kell metszeni. A mahóniát a virágzást követően az új hajtások első levélpárjának kifejlődésétől kezdve rozsdaölő készítményekkel kell permeteznünk, nedvesítőszer használatával. A kontakt hatású hatóanyagok közül a mankoceb és a propineb, a szisztémikus hatásúak közül az oxikarboxin és a triforin hatóanyagúak használhatók fel, 10–14, illetve 14–18 naponkénti kezeléseket végezve. Kontakt és szisztémikus hatóanyag együttes használata is lehetséges. A gabonafélék rozsdái ellen engedélyezett eradikatív hatású fungicidek a mahónia kezelésére nem használhatók, ezek ízközrövidülést, hajtástorzulást okozhatnak.