Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Platán (Platanus spp.)

Platán (Platanus spp.)

Gombás betegség

A platán apiognomóniás betegsége

Jelentőség. A betegség a faiskolában nevelt, a parkokba és utcai sorfaként ültetett platánokon fordul elő. A fák törzselhalása, az ágak, a vesszők, a hajtások száradása és a levelek lehullása miatt súlyos károk keletkezhetnek. Egyes években nyár elejére a lomb jelentős része megsemmisül.

Gazdanövény. A betegség a Platanus nemzetség minden faján előfordul, de a fajok és a változatok fogékonysága között különbségek vannak. A Platanus occidentalis fogékony, a P.orientalis kevésbé fogékony. A P.acerifolia fogékonysága egyedenként változó.

Tünet. A levélen, a hajtáson és a platán fás részein, a vesszőn, az ágon és a törzsön láthatók tünetek. A fiatal, növekedésben levő levélen a levélerek foltszerű barnulása figyelhető meg. A levéllemez torzul. A még ki sem fejlődött levél elszárad, lehullik. Az éppen kifejlődött fiatal levelek nyelén barna besüppedő foltok keletkeznek, a levélnyél megtörik és a levél lehullik. Ez a tünet a nyár elején fordul elő és a platánok lombozata csúnyán megritkul.

Az idős levélen az érbarnulás általában csak a levél kisebb részeire terjed. Az ér menti levélrész sárgul, majd megbarnul, elszárad, és a beteg levélszövet kitöredezik, de az idős levél ritkán hullik le.

A hajtások fiatal korban betegszenek meg, felületükön besüppedő barna foltok vannak, ezek rendszerint a hajtást körülölelik, a hajtás eltörik, és a rajta levő levelekkel együtt elszárad, olykor a talajra hullik. A levélen és a hajtáson foltokban fekete, pontszerű acervuluszok láthatók.

A vessző, az ág, és a törzs felületén kisebb-nagyobb ovális alakú, kifakuló, nehezen észrevehető foltok vannak. A foltokban a lenticellák szemölcsszerűen kiemelkednek, emiatt a folt felülete érdes tapintású. A kéreg a foltokban összetöpped, elhal, majd fokozatosan megrepedezik és leválik. A fás részeken soha be nem gyógyuló nyílt sebek keletkeznek (191. ábra). A sebek feletti növényrészek száradása is bekövetkezhet.

191. ábra - A platán apiognomóniás betegsége. Levél- (a) és ágtünet (b)

kepek/191abra.png


A kéregelhalás metszési sebektől is kiindulhat, és az elhalás évente 30–60 cm hosszúságban hatol lefelé. A károsult részen a hajtások is folyamatosan hervadnak, száradnak és a foltok alatt erős vízhajtásképződés indul meg.

Az elhalt kéregszövetben a lenticellák közelében kocsonyás állományú acervuluszok, majd a nyár végén peritéciumok fejlődnek.

Kórokozó. Apiognomonia veneta (Sacc. et Speg.) Höhn.

Peritéciumos gomba.

Acervuluszos alakja: Gloeosporium platani Oud.

A betegség lefolyása. A fertőzési források a beteg fás részek és a lehullott levelek. Ezekben peritéciumok és acervuluszok fejlődnek. A tavaszi fertőzést a rügypattanás utáni időszakban az aszkospórák és a konídiumok végzik. Az aszkospórák kiszóródása áprilistól június végéig tart. A nyár folyamán a zöld részek acervuluszaiból előtörő konídiumok fertőznek. A gomba a levelet és a hajtást a légzőnyíláson keresztül fertőzi meg, a fás részek sebeken át fertőződnek. A kórokozó sebparazita tulajdonsága teszi lehetővé, hogy az agrotechnikai műveletek (pl. törzsfeltisztogatás, koronaalakító metszés stb.) során ejtett sebzéseken át a platán legkülönbözőbb részeit megfertőzze, súlyos elhalást okozva. Az ágakon lefolyó csapadékvíz mindig sok konídiumot és aszkospórát sodor magával. A kedvezőtlen körülmények között élő platánok a betegséggel szemben fokozott fogékonyságot mutatnak.

Védekezés. A betegség-ellenálló klónok szelektálása, szaporítása megoldandó, de igen nehéz feladat. Platánt kedvezőtlen viszonyok (pl. száraz, levegőtlen, tömött talaj, nagyfokú immissziós terhelés) esetén ne telepítsünk. Nagyvárosokban platánt utcai fásításra ne használjunk fel.

Ősszel a lehullott leveleket semmisítsük meg. Nagyon fontos, hogy a nyár elején a lehulló beteg leveleket is haladéktalanul megsemmisítsük. Az elszáradt ágakat, vesszőket az egészséges kéregrészig visszavágva távolítsuk el. A sebeket gombaölő szert tartalmazó sebkezelő szerrel zárjuk le.

Rügypattanás előtt a fákat lemosásszerűen rézoxiklorid hatóanyagú gombaölő szerrel kezeljük. A vegetációban permetezésre a rézoxiklorid, a cineb, a mankoceb, a propineb, a kaptán vagy a benomil hatóanyagú fungicidek valamelyike használható. A permetezéseket 4 alkalommal végezzük, először rügypattanáskor, másodszor az első levelek teljes kifejlődését követően, majd 10–14 naponként még két alkalommal.

Kivételt képez a faiskolai állomány, amelyet a javasolt védekezéseken túlmenően, minden törzsfeltisztogatás után, a sebek növényvédő szerrel történő borítására, külön is permeteznünk kell.

A platánfák beöntözése szisztémikus hatású fungicidekkel a betegség ellen nem nyújt megfelelő védelmet.