Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Jácint (Hyacinthus orientalis L.)

Jácint (Hyacinthus orientalis L.)

Baktériumos betegség

A jácint xantomonászos sárgarothadása

Jelentőség. Az egész világon előforduló, több mint száz éve ismert betegség. A nyugat-európai jácinttermelő államokban gyakori. Több helyen karantén betegség. Jácinthagymákkal terjed. Magyarországon csak kisebb károkat okoz.

Gazdanövény. Csak a Hyacinthus orientalis fajon és hibridjein fordul elő. A fajták fogékonysága eltérő. Az erősen fogékonyak a termesztésből fokozatosan kiszorulnak.

Tünet. Tüneteket a levélen, a virágszáron és a hagymán találhatunk. A betegségre a legjellemzőbb a hagymán látható tünet.

A levélen vízzel átitatott sötét foltok és a levélcsúcstól kiinduló vonalszerű elhalás látszik, amely a hagyma felé növekszik. Az elhalt részek epidermisze felszakad, és a szövetekből sárga, nyúlós baktériumnyálka szivárog ki.

A hagyma nyaki részén alig észlelhető puhulás indul meg. A hagymanyak keresztmetszetében a pikkelyleveleken koncentrikus körívekben elhelyezkedő sárga baktériumtelepek láthatók. A hagymát összenyomva, a beteg pikkelylevelekből baktériumnyálka folyik ki. A hagyma hosszmetszetében a pikkelylevelet követő sárga csíkszerű elszíneződés és puhulás figyelhető meg. A hagymatőnek elérése után a betegség újabb pikkelylevelek szállítószöveteire terjed ki, és a hagyma hosszmetszetében jellegzetes csíkozottság alakul ki. Később a kórokozó a szállítószövetekből a szomszédos szövetrészekre is átterjed és a hagyma teljesen megpuhul, elrothad. A beteg részeken sárga baktériumtelepek fejlődnek (213. ábra).

213. ábra - A jácint xantomonászos sárgarothadása

kepek/213abra.png


Beteg hagymák kiültetése esetén a hagymák vagy elrothadnak, ki sem hajtanak, vagy satnya, görbülő, csúcsuknál összenőtt leveleket és torz virágszárat fejlesztenek, amelyek megpuhulva kidőlnek, elszáradnak.

Magyarországon a hajtatást megelőző vermelés során télen, anaerob viszonyok között (pl. vízzel elöntött vermelőben, szellőzetlen takaróréteg használatakor) rendkívül gyakori lehet az ervíniás rothadás, amelyet a xantomonászos sárgarothadással gyakran összetévesztenek. Az ervíniás rothadás kórokozója az Erwinia carotovora subsp. carotovora (Jones) Bergey et al.baktérium. Itt a rothadás csak a rügyre terjed ki, és puha, bűzös állományú. A hagyma közepe teljesen átlyukadhat. A jácint ülve marad, nem hajt ki, bár a hagyma húsos pikkelylevelei sokáig épek maradnak. A rothadó növényrészeken piszkosfehér baktériumnyálka fejlődik. A hagyma hosszmetszetében csíkozottság nem alakul ki. A betegség kórokozója anaerob baktérium, a levegőtlen viszonyok megszüntetésekor terjedése, kártétele hamarosan megszűnik.

Kórokozó. Xanthomonas hyacinthi (Vakker) Vauterin et al.

A kórokozót korábban Xanthomonas campestris pv. hyacinthi (Wakker) Dye fajnak nevezték.

A betegség lefolyása. A betegség egyetlen jelentős fertőzési forrása a beteg hagyma. A talajnak mint fertőzési forrásnak nincs jelentősége. A kórokozó a beteg hagymákból fejlődött levelekről, öntözővíz segítségével jut át az egészséges növényekre. Sebeken és a légzőnyílásokon keresztül fertőz. Az edénynyalábokban terjed szét a növényben. A hagymát a levélről lemosódó baktériumok fertőzik. A baktérium hőoptimuma magas, 28–30 °C.

Védekezés. Csak egészséges hagymákat szabad kiültetni. Az állományt 4–5 évenként elit szaporítóanyaggal kell megújítani.

Szabad földön a betegség elszigetelése a fontos. A növényeket rendszeresen át kell vizsgálni. A betegségre gyanús növényeket és a közvetlen környezetükben levőket is el kell távolítani, majd meg kell semmisíteni.

A növényeket felszedés előtt „lefejelni” nem tanácsos. Felszedés után a hagymák gyors szárítása, tisztítása szükséges. A baktériummal esetlegesen fertőződött hagymák kiszűrésére a felszedést követően meleg levegős hőkezelést végezhetünk. A hőkezelés két szakaszból áll. Az első szakaszban a hagymákat 30 napig 30 °C-on tartjuk. Ezalatt a fertőzött hagymák zöme megpuhul és kiválogatható. A második szakaszban 30 napig 38 °C-on tartjuk a hagymákat és ezalatt az enyhén fertőzött hagymák kiszűrése és eltávolítása is lehetővé válik.

A beteg hagymák a nyakban vagy a tönknél puhulnak. A szelekció helyességét a hagyma kettévágásával ellenőrizhetjük.

Gombás betegség

Jácintrozsda

Jelentőség. A hajtatott és a szabad földön termesztett jácinton gyakran mutatkozó betegség, amely a levelet és a virágszárat károsítja.

Gazdanövény. A jácinton kívül a Chinodoxa, a Muscari és a Scilla fajokon is előfordul.

Tünet. A levélen ovális alakú, koncentrikus körívekben sötétbarna teleutotelepek fejlődnek, amelyeket 5–8 mm széles sárga udvar szegélyez. A levél megsárgul, elszárad (214. ábra).

214. ábra - Jácintrozsda. Levéltünet (a), teleutospóra (b)

kepek/214abra.png


A virágszáron a tünetek hasonlóak. A virágon a csésze- és a sziromleveleken is találhatók teleutotelepek.

A hagyma húsos pikkelylevelei között is vannak teleutotelepek, de ezek csak a hagymatorok felboncolásával válnak láthatóvá. A beteg növények hagymái, a levelek korai elhalása miatt lassabban érik el a biológiai érettség állapotát.

Kórokozó. Uromyces muscari (Duby) Graves

Jelképe: III. IV. Autoecikus, hiányos fejlődésű rozsdagomba. AScilloideaalcsalád fajain több biotípusa fordul elő.

A betegség lefolyása. Fertőzési forrás a hagyma és az elhalt növénymaradvány. Ezeken a teleutospóra telel. A hagymában rendszerint a hagymatorok pikkelylevelei közé mosódott teleutospórák szerepe jelentős a fertőzés megindításában. A bazidiospórák képződése 6–10 °C hőmérsékleten megindul és a levelek már a hagymatorokban fertőződhetnek a vermelés vagy hűtve tárolás során. A betegség inkubációs ideje 6–10 °C-on 62–41 nap, a gomba hőoptimumán, 14–17 °C közötti hőmérsékleten 7–8 nap. A bazidiospórák légmozgással és a szétfröccsenő vízzel terjednek. A zöld részeken fejlődő teleutospórák a vegetációban már nem fejlesztenek bazídiumot, hanem áttelelnek. A teleutospórák 2–3 évig életképesek.

Védekezés. A jácintot 3–4 éves ültetési forgóban termesztjük. A növénymaradványokat mélyen a talajba forgatjuk.

A fertőzött hagymák fiatal leveleinek a hagymatorokban történő fertőződése csak szisztémikus hatású hatóanyagokkal – pl. oxikarboxin vagy triforin – történő permetezéssel akadályozható meg. A kezelést a hagymák rügyeinek megjelenésekor, majd 10–14 naponként két alkalommal megismételve végezhetjük el. A hagymák hőkezelése (Lásd: A jácint xantomonászos sárgarothadása elleni védekezést) a kezdeti rozsdafertőzést jelentősen mérsékli.

Az állomány védelme a levegőn át történő bazidiospórás fertőződés megakadályozására, kontakt (mankoceb, propineb) és szisztémikus (fenarimol, oxikarboxin, triforin) hatóanyagokkal történhet. A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.