Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Mályvarózsa (Alcea hibridek)

Mályvarózsa (Alcea hibridek)

Gombás betegség

Mályvarózsarozsda

Jelentőség. Az egy- és kétéves mályvarózsa gyakori és súlyos betegsége, amelynek következtében a levélzet csaknem teljesen leszárad, a növény alig fejlődik, díszítő értéke nincs.

Gazdanövény. A rozsda a dísznövényként termesztett Alcea hibrideken a leggyakoribb. Ezeken kívül ritkábban az Althaea, a Lavatera és a Malva nemzetség egyes fajain is előfordulhat.

Tünet. A betegség tüneteit a mályvarózsa talaj feletti zöld részein és a virág csészelevelein figyelhetjük meg.

A levél színén sárga foltokban apró, kráterszerű bemélyedések láthatók. A levél fonákán elszórtan 1–2 mm átmérőjű, kör alakú, vöröses vagy rozsdabarna, cipószerűen kiemelkedő teleutotelepek fejlődnek. Erős fertőzés esetén a teleutotelepek olyan tömegben keletkezhetnek, hogy szinte összefolynak. Ritkán a levél színén is képződhetnek teleutotelepek. A levél deformálódik, fonnyad, majd elszárad.

A levélnyélen, a száron és a virág csészelevelein ovális teleutotelepek fejlődnek, a beteg részek meggörbülnek, esetleg elszáradnak.

Néha a virág sziromlevelén is látható teleutotelep. A súlyosan beteg növény elveszíti díszítő értékét, maghozama csökken, előfordul, hogy teljesen elszárad.

Kórokozó. Puccinia malvacearum Bert. ex Mont.

Jelképe. III. IV. Autoecikus, hiányos fejlődésű rozsdagomba.

A betegség lefolyása. Fertőzési forrás az áttelelő növény és az elhalt növénymaradvány. A kórokozó a zöld növényen micéliummal és teleutospórával, a növénymaradványon teleutospórával telel.

Enyhe tavaszi napokon már megfigyelhető, hogy az áttelelő kétéves mályvák levelein teleutotelepek képződnek. Az áttelelő, valamint a tavasszal fejlődött teleutospórák csíráznak, és a bazidiospórák az áttelelt vagy a kiültetett növények leveleit fertőzik. A fertőzés nyomán a körülményektől függően 8–14 naponként alakulnak ki az újabb teleutotelepek. A teleutospórák a nyár folyamán folyamatosan csíráznak. Csírázásukhoz a 15–18 °C körüli hőmérséklet és magas páratartalom a kedvező. Emiatt augusztus végén, szeptemberben válik járványszerűvé a betegség. Ősszel a teleutospórák egyre kisebb számban csíráznak, és így a bazídiospórák képződése is csökken. A teleutospórák zöme már az áttelelést biztosítja.

Védekezés. Az elszáradt növénymaradványokat a talajba kell forgatni. A gazdanövény gyomokat a mályvaültetvények közelében irtani kell. A betegséggel szemben ellenálló fajták még nincsenek, bár a rezisztens fajták nemesítése komoly védekezési lehetőség lenne.

Rendszeres kémiai védekezéssel egészséges növények nevelhetők. A kétéves fajokat a tavaszi első levelek megjelenésétől, az egynyáriakat egylombleveles kortól kezdve kell permetezni 14–18 naponként, a növények fejlődési gyorsaságától vagy az időjárástól függően. Permetezésre a fenarimol, az oxikarboxin és a triforin szisztémikus hatóanyagokat használjuk váltakozva. A szisztémikus készítményekhez mankoceb vagy propineb kontakt hatóanyagot is adhatunk hatásfokozás céljából.