Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Őszirózsa (Callistephus chinensis [L.] Nees.)

Őszirózsa (Callistephus chinensis [L.] Nees.)

Fitoplazmás betegség

Az őszirózsa sárgasága

A betegség kórokozója az őszirózsán kívül még sok dísznövényen is előfordul, pl. cinerária, gladiólusz, kokárdavirág, körömvirág, krizantém, petúnia. A levélerek sárgásfehérek, majd a levél megsárgul, vagy sárgásfehér színű lesz. A növények jellegzetesen torzulnak, seprűsödnek, számos oldalhajtás képződik. A virágok sziromlevelei egyenlőtlen nagyságúak lesznek, majd megzöldülnek. A növény csökött, torzult, de nem pusztul el.

Kórokozója az Aster yellows phytoplasma. Polimorf fitoplazma. Cikadofil, nem vektorspecifikus. Cuscuta fajokkal is átvihető. Számos évelő gazdanövénye ismert, és rendszerint ezeken telel át. Kabócák terjesztik. A Cuscuta fajok is vektorok lehetnek, miközben maguk is megbetegszenek. Maggal és növényi nedvvel mechanikai úton nem terjed a kórokozó. A fitoplazma az őszirózsa háncsszövetében és a rostacsöveiben halmozódik fel. A beteg őszirózsatöveket meg kell semmisíteni. Rendszeresen védekezni kell a vektor kabócák ellen. Az őszirózsa állományában és szomszédságában a fitoplazma gazdanövényeit nem szabad megtűrni.

Gombás betegség

Az őszirózsa fuzáriumos hervadása

Jelentőség. Azonos területen, több éven át történő őszirózsa-termesztés esetén a kórokozó a talajban felszaporodik és nagyfokú, akár 80–90%-os hervadás is előállhat. Gyakori és általánosan elterjedt betegség. Az őszirózsafajták forgalmazásakor a fuzáriumos hervadással szembeni ellenálló képességet feltüntetik.

Gazdanövény. Az őszirózsán kívül az Aster, a Zinnia és a Tagetes fajokon is előfordul.

Az őszirózsafajták fogékonysága különböző. A piros fajták ellenállóbbak, mint a rózsaszín és a fehér fajták. Számos rezisztens fajta ismert.

Tünet. Az őszirózsa-állományokban a meleg idő beálltakor, elszórtan, egyes növények enyhén lankadnak, virágbimbójuk alig észrevehetően bókol. Később a lankadás egyre erőteljesebbé válik. A lankadó növények szárán a szártőtől kiinduló és felfelé haladó ék alakú fekete csík figyelhető meg. A szártőnél fehér micélium, majd narancsvörös sporodóhiumok láthatók.

A növények teljesen elszáradnak. Szárkeresztmetszetükben az edénynyalábok részleges vagy teljes barnulása figyelhető meg (224. ábra).

224. ábra - Az őszirózsa fuzáriumos hervadása

kepek/224abra.png


Kórokozó. Fusarium oxysporum Schl. f. sp. callistephi (Beach) Snyd. et Hans.

Konídiumtartós gomba. Több biotípusa ismert.

A betegség lefolyása. Fertőzési forrás a talaj, amelyben a gomba klamidospórái 5–8 évig életképesek maradnak. A magvak is fertőzöttek lehetnek. A kórokozó a gyökéren keresztül hatol a növénybe, a gyökér, majd a szár edénynyalábjaiban él és halad előre, miközben a növény lankadása is megkezdődik. A növény elhalása után a gomba a szártőnél a felszínre tör és létrehozza narancsszínű konídiumtartó párnáit, a sporodóhiumokat, ezeken képzi makrokonídiumait. A gomba micéliumán rövid konídiumtartókon mikrokonídiumok is létrejönnek.

Az őszirózsa hervadását a gomba toxinjai a fuzarinsav és a dehidrofuzarinsav, valamint a pektinbontó enzimjei által termelt anyagok okozta szállítóedény-dugulások idézik elő. A betegség kifejlődését a 20 °C feletti talajhőmérséklet és a bőséges talajnedvesség elősegíti.

Védekezés. Őszirózsát 8–10 éves forgóban kell termeszteni. A rezisztens fajtákat termesszük még akkor is, ha a gomba sok biotípusa miatt a rezisztencia mértéke a fajtaleírásban közöltektől néha eltér. A magvakat benomil hatóanyagban csávázzuk. A palántákat gőzölt talajban neveljük fel. A földlabda nélküli palánták gyökereit 0,2%-os töménységű benomil hatóanyagot tartalmazó agyagpépbe mártogassuk kiültetés előtt. A vegetáció során a hervadó töveket azonnal távolítsuk el.