Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Peónia (Paeonia spp.)

Peónia (Paeonia spp.)

Vírusos betegség

A peónia gyűrűsfoltossága

A betegség rendkívül gyakori és tünetei is szembetűnőek. A levélen koncentrikusan elhelyezkedő, világoszöld vagy élénksárga gyűrűket láthatunk: A gyűrűk rendszerint hullámvonalszerűek. Később a beteg levélen apró elhalások, nekrózisok is megfigyelhetők. A beteg növények gyengébben növekednek, virághozamuk kisebb.

Kórokozója a peony ringspot virus. A vírus pontos identifikálása és víruscsoportba sorolása még nem történt meg. Fertőzési forrás a beteg növény. A betegség tüneteit mutató töveket el kell távolítani.

Gombás betegségek

Peónialisztharmat

A lisztharmat a virágzást követően lepi el a peóniát és a levél száradását okozza. A betegség gazdanövényei még az Aconitum, az Adonis, a Clematis, a Delphinium és a Ranunculus fajok. A levelek színén sárgásfehér lisztszerű micéliumbevonat látható, amelyben fekete kleisztotéciumok tömege képződik. A levél fonákán a micéliumbevonat gyengébb, kevésbé jól látható, és a bevonatban ritkán fejlődnek kleisztotéciumok.

A levélnyélen foltokban vagy összefüggően jelenik meg a micéliumbevonat, amely alatt az epidermisz egyes fajták esetében megvörösödik. A levélnyélen bőséges a kleisztotécium-képződés. A beteg levelek leszáradnak, a tövek legyengülnek, korán visszahúzódnak.

Kórokozója az Erysiphe ranunculi Grev. Kleisztotéciumos gomba. Konídiumlánca oídium típusú. A gomba a különböző gazdanövényeken kleisztotéciummal telel át. A fertőzést tavasszal az aszkospórák indítják meg. Nyáron a konídiumok szerepe jelentős a betegség szétterjedésében. A betegség ellen az első tünetek észlelésétől kezdve 10–14 naponként, 3–5 alkalommal kell védekezni, dinokap, kén vagy kinometionát hatóanyagú fungicidek valamelyikével végzett permetezéssel. A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.

Peóniarozsda

Jelentőség. Fenyőfélék közelében lévő peónián okoz levélelhalást a betegség.

Gazdanövény. A betegség fő gazdanövényei a Paeonia fajok, valamint több más faj, amelyek közül a Asclepias, az Impatiens, a Tropaeolum és a Verbena fajok a jelentősebbek.

A betegség köztes gazdanövényei a Pinus silvestris, a P. mugo és a P.nigra.

Tünet. A Pinus fajokon a vessző és a gally kérgén fejlődnek a spermogóniumok és a nagy hólyagszerű narancsvörös, peridermium típusú ecídiumok. A kéregrészen gyantafolyás indul meg, a beteg fás rész egyenlőtlenül megvastagszik, majd elszárad.

A peónia levélszínén sárga, majd elbarnuló, és rendszerint az érközökbe húzódó foltok keletkeznek. A levél fonákán a foltokban rozsdabarna uredotelepek, később süvegszerű sárga teleutocsapok fejlődnek. A beteg levelek elszáradnak.

Kórokozó. Cronartium flaccidum (Alb. et Schw.) Wint.

Jelképe: 0. I. / II. III. IV. Heteroecikus, teljes fejlődésű rozsdagomba.

A betegség lefolyása. A gomba a peónia elszáradt levelein teleutospórával, a Pinus fajokon micéliummal telel. A bazidiospórák fertőzik a Pinus fajok fiatal vesszőit és a fertőzés után 1–2 év múlva fejlődnek ki az első spermogóniumok és ecídiumok. A gomba a fertőzött ágrészen lokalizálódik, és több évtizeden át rendszeresen képez ecídiumokat, és ecidiospórákat, amelyek a peónia levelét fertőzik. A betegséget a peónia-állományban az uredospórák terjesztik.

Védekezés. Peóniát a köztesgazda Pinus fajok közelében nem szabad termeszteni. A fenyők fertőzött gallyait és ágait el kell távolítani. A betegség észlelése esetén a peóniát mankoceb vagy propineb hatóanyagú fungiciddel kell permetezni tavasszal 2–3 alkalommal 10–14 naponként.

A peónia botrítiszes betegsége

Jelentőség. A fiatal hajtások és levelek száradása a virágzás elmaradása miatt a peónia súlyos betegsége.

Gazdanövény. A Paeonia fajokon fordul elő.

Tünet. A betegség korán, a rügyek kihajtásával egy időben jelentkezik. A fiatal hajtások töve befűződve megbarnul, elhervad, majd kidől. A levélen később szabálytalan alakú, egyneműen barna elhalások keletkeznek. A száron apró, ovális, általában bordó szegélyű foltok tömege látható. A bimbókezdemény megbarnulva elhal, és az elhalás a bimbó alatti kocsányrészekbe is lehúzódik. A beteg, barnult részeken a gomba szürke konídiumtartó gyepe, és apró fekete szkleróciumai fejlődnek ki (225. ábra).

225. ábra - A peónia botrítiszes betegsége

kepek/225abra.png


Kórokozó. Botrytis paeoniae Oud.

Konídiumtartós gomba. Teleomorf alakját nem ismerjük.

A betegség lefolyása. A fertőzési forrás az elhalt növénymaradvány. A szkleróciumok telelnek át. Több éven keresztül életképesek. A betegséget a gomba konídiumai terjesztik. A párás, hűvös idő kedvez a betegségnek.

Védekezés. A száraz növénymaradványt égessük el. A peónia legyen mindig gyommentes, szellős. A hajtásnövekedés kezdetétől a fiatal hajtásokat iprodion, procimidon, vinklozolin és benomil, tiofanát-metil hatóanyagokkal kezeljük.

A peónia kladospóriumos betegsége

A levél színén szabálytalan alakú sárga, majd szögletessé váló és fokozatosan megbarnuló foltok láthatók. A levél fonákára az érzugokban barna konídiumtartó gyep borítja a foltokat. A beteg levelek fokozatosan elszáradnak. A virágok csészelevelei sárgulnak, felületükön barna konídiumtartó gyep jelenik meg. A csészelevelek elszáradnak, a virág torzul vagy ki sem nyílik (226. ábra).

226. ábra - A peónia kladospóriumos betegsége

kepek/226abra.png


Kórokozója a Cladosporium paeoniae Pass. Konídiumtartós gomba. Fertőzési forrás az áttelelt levélmaradvány, amelyen a gomba micéliumsztrómái telelnek. A vegetációban a konídiumok terjesztik a betegséget. A leveleket ősszel le kell vágni és meg kell semmisíteni. Az állományt gyommentesen kell tartani. A peóniát a virágbimbók kifejlődésétől kezdve 2–3 alkalommal 10–14 naponként cineb, mankoceb, vagy propineb hatóanyagú fungiciddel kell permetezni.