Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Kapor (Anethum graveolens L.)

Kapor (Anethum graveolens L.)

Gombás betegségek

A kapor szklerotíniás betegsége

Jelentőség. A betegség főleg sűrű vetésű kaporállományban jelentkezik. Elsősorban akkor válik jelentőssé, ha a vetésforgóban az elővetemények kétszikűek voltak, azokon a betegség jelentkezett, így a kórokozó szkleróciumai a talajban felhalmozódtak.

Gazdanövény. A gazdanövénykör rendkívül széles.

Tünet. A pusztulás a kaportáblában foltszerűen jelentkezik. A szártövön, a levélnyélen és a levélen vizenyős foltok, azokon pedig dús, laza, hófehér micéliumbevonat észlelhető. Abban izzadmánycseppek kíséretében fekete, bab alakú szkleróciumok alakulnak ki. A növények végül elrothadnak.

Kórokozó. Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary

A betegség lefolyása. A fertőzési források a talajra hullott szkleróciumok és növénymaradványok, ahonnan a kórokozó micéliuma a szártőhöz jut. A vízzel felcsapódó talajjal a kórokozó a levélnyélre és a levélre is kerül. A kórokozó számára a 24 °C léghőmérséklet, valamint a sűrű növényállomány nedves mikroklímája kedvező.

Védekezés. Kaprot a vetésforgóban egyszikű növények (főleg kalászosok) után kell termeszteni. Kerülni kell a sűrű növényállományt, mivel az nemcsak a kórokozó jelentős terjedését segíti elő, hanem a védekezést is lehetetlenné teszi. A betegség észlelésekor benomil, tiofanát-metil, iprodion, procimidon vagy vinklozolin hatóanyagú készítmények javasolhatók.

A kapor passzalórás betegsége

Lásd: Az édeskömény passzalórás betegsége.