Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Komló (Humulus lupulus L.)

Komló (Humulus lupulus L.)

Vírusos betegség

Komlómozaik

Jelentőség. A betegséget először Angliában 1929-ben írták le, amelyet azóta Európa számos országából is közöltek.

Gazdanövény. A termesztett és a vad komló.

Tünet. A növények alacsony növésűek, kevés, rövid és torz inda képződik. A leveleken szögletes, sötétzöld, sárgászöld mozaikfoltok figyelhetők meg.

Kórokozó: hop mosaic carlavirus

Egyfonalú RNS vírus. Anizometrikus, fonál alakú, afidofil, stylet-borne vírus.

A betegség lefolyása. A fertőzési források a beteg dugványok és tőkék. A betegséget a levéltetvek terjesztik. Az ápolási munkák során a kórokozó növénynedvvel is átvihető.

Védekezés. Egészséges dugványokat telepítsünk. A dugványokat tesztelni kell. Tesztnövényeknek a ’Petham Golding’ és az ’Early Prolific’ komlófajtákat használják. A vírusvektor levéltetvek ellen rendszeresen kell védekezni.

Gombás betegségek

Komlóperonoszpóra

Jelentőség. A betegséget először Japánban írták le 1905-ben. Azóta Amerika és Európa több országából közölték, hazánkban is általánosan elterjedt.

Gazdanövény. A komló.

Tünet. A betegségnek két tünettípusa van. Az egyik tünettípusra az jellemző, hogy a hajtások rövid ízközűek. A levelek kicsik, a levél színén a levélalaptól kiindulva az erek sárgászöldek. A levél széle a fonák felé besodródik. A levél fonákán nemezes, szürkéslila sporangiumtartó gyep képződik (primer tünet). A másik tünettípusra az jellemző, hogy a levél színén erek által határolt, szögletes, sárgás foltok, a fonákon pedig szürkéslila sporangiumtartó gyep látható (szekunder tünet). A tobozok vörösesbarnák lesznek, majd elszáradnak (240. ábra).

240. ábra - Komlóperenoszpóra

kepek/240abra.png


Kórokozó. Pseudoperonospora humuli (Miyb. et Tak.) Wilson.

Oospórás gomba.

A betegség lefolyása. A fertőzési forrás lehet a fertőzött rügy, ahol a gomba micéliummal telel át, valamint a talajra került növénymaradvány, amelyben a kórokozó oospórái találhatók. Tavasszal a beteg rügyből szisztémikusan fertőzött hajtás lesz, amelyből a kórokozó micéliuma a levélnyélbe, majd a levéllemezbe jut. A levelek fonákán kialakul a sporangiumtartó gyep (primer tünet). A primer tüneteket mutató hajtásokon képződő sporangiumból a mozgó sporangiospórák az egészséges hajtásokra kerülnek, s ott lokális fertőzést okoznak (szekunder tünet). Az áttelelt oospórák tavasszal sporangiumtartót fejlesztenek, ahonnan a mozgó sporangiospórák szintén fertőznek. A gomba számára a meleg, csapadékos időjárás kedvező. A kórokozó inkubációs ideje 20 °C-on 6 nap.

Védekezés. A beteg hajtásokat el kell távolítani. Amennyiben a metszés géppel történik és nincs lehetőség arra, hogy a szisztémikusan fertőzött hajtásokat eltávolítsuk, akkor különösen nagy jelentőségű az állomány permetezése. A növényeket először 3–4 lombleveles korban kell permetezni, és a permetezést 10 naponként meg kell ismételni. Csapadékos időjárás esetén legalább 6–8 permetezés szükséges, míg száraz körülmények között négyszeri permetezés is elegendő. Ebben az esetben feltétlenül kell permetezni az oldalhajtások megjelenésekor, a virágzás kezdetén, teljes virágzáskor és a tobozképződés idején. Védekezésre a kontakt hatású, cineb, mankoceb, propineb, metirám, rézoxiklorid + cineb, valamint a szisztémikus hatású benalaxil, cimoxanil, efozit-Al vagy metalaxil hatóanyagú szerek jöhetnek számításba. A szisztémikus hatású szerek tavasszal, a kihajtás utáni időszakban a príméren fertőzött hajtások kezelésére ajánlhatók.

Komlólisztharmat

Jelentőség. A betegséget 1913-ban írták le először az USA-ban. Azóta szinte valamennyi komlótermesztő országban előfordul. Hazánkban is elterjedt, gyakori betegség.

Gazdanövény. Komló.

Tünet. A levelek színén fehér, kezdetben kör alakú epifita micéliumbevonat látható, amely később az egész levéllemezre kiterjed. A levél hólyagosodik. A vegetációs idő második felétől a micéliumbevonatban sok, sötétbarna kleisztotécium képződik. A tobozleveleken is megjelenik az epifita micélium, amely barnulást és torzulást okoz.

Kórokozó. Sphaerotheca humuli (Dc.) Burr.

Kleisztotéciumos gomba.

A betegség lefolyása. A kórokozó kleisztotéciummal telel át a lehullott levelekben. Tavasszal az aszkospórák a levelekre kerülve tömlőt fejlesztenek, és fertőzik azokat. A vegetációs idő alatt képződő konídiumok légmozgással jutnak az egészséges növényrészekre. A meleg, párás levegő kedvez a gombának.

Védekezés. A fertőzött növényrészeket meg kell semmisíteni. A permetezést kén, dinokap, kinometionát vagy triforin hatóanyagú szerekkel végezzük, amelyet a peronoszpóra ellen javasolt permetezésekkel egy időben célszerű elvégezni.