Ugrás a tartalomhoz

Kertészeti növénykórtan

Glits Márton, Folk Győző

Mezőgazda Kiadó

Mák (Papaver somniferum L.)

Mák (Papaver somniferum L.)

Gombás betegségek

Mákperonoszpóra

Jelentőség. A betegséget 1923-ban Hollandiában írták le. Kelet- és Közép-Európában, így hazánkban is a mák legfontosabb betegsége. Hűvös, csapadékos években és sűrű növényállományban számottevő kárt okoz.

Gazdanövény. A mák és más, Papaveraceaecsaládba tartozó növények.

Tünet. A betegségnek két tünettípusa van. Az egyik tünettípusra az jellemző, hogy a növények kicsik maradnak, a virágszár meggörbül, csavarodik, vagy ki sem fejlődik. A levelek megvastagodnak (hipertrófia), megkeményednek, hullámosak lesznek. A levél színe részben vagy teljesen sárgászöld lesz, a fonákon nemezes, lilásszürke sporangiumtartó gyep látható (primer tünet). A másik tünettípus jellemzője az, hogy a levél színén erek által határolt, szögletes, sárgászöld, majd szürke színűvé váló foltok képződnek, a levél fonákán pedig lilásszürke sporangiumtartó gyep fejlődik (szekunder tünet). A száron és a magtokokon ovális foltok jelennek meg, amely felületén szintén sporangiumtartó gyep képződik (242. ábra).

242. ábra - Mákperonoszpóra

kepek/242abra.png


Kórokozó. Peronospora arborescens (Berk.) de By.

Oospórás gomba.

A betegség lefolyása. Legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, ahol a kórokozó a mag endospermiumában, micélium formájában helyezkedik el. Fertőzési források még a növényi maradványok is, ahol a kórokozó oospórái találhatók. Bár az oospórák igen nagy számban keletkeznek, a betegség lefolyásában alárendelt szerepet játszanak.

A beteg magból fejlődő növények gyökerében, majd szárában szétterjed a kórokozó micéliuma és a szárból a levélnyélen keresztül a levél főerébe jut, onnan pedig a levéllemezben terjed szét. A príméren fertőzött levél fonákáról lekerülő sporangiumok az egészséges növény levelére, szárára és magtokjára kerülnek, ahol vízben csíratömlőt fejlesztenek, amely az epidermiszt áttörve megfertőzi a növényeket. A magtokon keresztül a magvakba is bejut a micélium. A fertőzés optimális hőmérséklete 12–17 °C. A gomba magas relatív páratartalmat igényel. Ezért, ha a vegetációs idő elején hosszan tartó, hűvös és csapadékos az időjárás, akkor járványveszély van.

Védekezés. Elsőrendű feladat a magvak gondos tisztítása. A fertőzési forrásként számba jövő magtoktöredékeket, valamint a léha magvakat el kell távolítani. Az állomány ne legyen sűrű, 15–20 db növény legyen m2-enként. A vegyi védelmet korán meg kell kezdeni. A permetezést cineb, mankoceb, propineb vagy rézoxiklorid + cineb tartalmú szerekkel kell elvégezni.

A mák entilómás levélfoltossága

A betegség szórványosan fordul elő. A levélen 3–8 mm átmérőjű, szögletes, szürkésbarna foltok láthatók. Gazdanövényei a Papaver fajok. Kórokozója az Entyloma fuscum Schroet. üszöggomba. A betegség lefolyása, védekezés lásd: A körömvirág entilómás levélfoltossága.