Ugrás a tartalomhoz

Magyarország fa- és cserjefajai

dr. Bartha Dénes

Mezőgazda Kiadó

Pinaceae, Larix

Pinaceae, Larix

Vörösfenyő, európai vörösfenyő, rozmaringfenyő

Larix decidua Miller (L. europaea DC.)

a: european larch, n: Europäische Lärche

Alaki jellemzők

• nagy termetű fa (35–40 m)

törzse sudarlós, tövénél gyakran kard alakúan ívelt, kérge vastag, kéregcserepei szélesek, lepattintva kárminvörös színűek („vörös” fenyő), koronája laza, magasra tolódó, gallyai lecsüngők

vesszeje vékony, pikkelyesen repedezett, sárgásbarna, rövidhajtásai kúposak, alapjukon borzasak, rügyei sárgásbarnák

• tűlevelei a hajtásokon egyesével, szórtan, a rövidhajtásokon csomókban helyezkednek el, 20–30 mm hosszúak, laposak, fűneműek, világoszöld színűek

• egylaki, porzós virágzata hengeres, lefelé hajló, sárga, termős virágzata felálló, ibolyáspiros, majd zöldessárga

tobozai felállóak, 2,5–3,5 cm hosszúak, pikkelyeik lazán záródók, világosbarnák, magjai háromszög alakúak, 3–5 mm hosszúak, barnásak

Biológiai jellemzők

• hosszabb életű (150–200 év), gyorsan növő faj

• lombfakadás előtt vagy azzal egy időben, március végén, áprilisban virágzik

• magja októberben érik, tavasszal hullik, a kinyílt toboz több évig a fán marad

• őszi lombszíne sárga vagy aranysárga

• nem sarjad

Ökológiai jellemzők

• hidegtűrő

• fényigényes

• mezofil

• acidoklin – baziklin

Elterjedés

• Közép-Európa (Alpok, Szudéták, Kárpátok, a Kárpátok lengyelországi előhegységei)

Előfordulás

• magashegységi (– alhavasi) faj, nálunk nem őshonos

• főleg középhegységeinkben és Nyugat-, ill. Délnyugat-Dunántúlon ültetik

Élőhely

• lucfenyvesek, alhavasi cserjések és lucfenyvesek átmenetei, nálunk kultúrerdők fátyolszintje

Egyéb

• fája vörösesbarna, középkemény, középnehéz, igen tartós

Vörösfenyő