Ugrás a tartalomhoz

Növények a kertépítészetben

Fekete Szabolcs, Gellér Zita, Gerzanics Annamária, Gerzson László, Jámborné Benczúr Erzsébet, Lászay György, Schmidt Gábor, Szántó Matild, Szendrői József, Tillyné Mándy Andrea

Mezőgazda Kiadó

3. fejezet - Különböző rendeltetésű kertek növényanyaga

3. fejezet - Különböző rendeltetésű kertek növényanyaga

A családi ház kertje

A családi ház kertjének kialakítása az egyik legszebb, leghálásabb tervezési feladat. A terület kis mérete lehetőséget ad a rendkívül aprólékos kidolgozásra. További előny, hogy a családi ház kertjében az átlagosnál magasabb szintű fenntartással számolhatunk (öntözés, gyomlálás, tápanyag-utánpótlás). Ez megengedi a terület eredeti klíma- és talajadottságainál igényesebb növények alkalmazását is: a választási lehetőséget tovább bővítik az épület, a kert és a burkolt felületek által nyújtott mikroklimatikus eltérések.

A kert tájba illesztésére csak egy-két őshonos fával, cserjével nyílik lehetőség. Igyekezzünk viszont a kert karakterét (északi, déli, vízparti stb.) a földrajzi elhelyezkedés szerint kidomborítani.

A házikertet sokféleképpen használják, és ennek megfelelően a növényanyag is változatos. A legfontosabb követelmények a következők.

1. A családi ház kertjét az év minden szakában használják. Gondoskodni kell ezért tavaszi–nyári–őszi virágdíszről, ősszel terméssel és színes lombbal, télen pedig örökzöld lombjukkal vagy színes águkkal, termésükkel díszítő díszfákról, díszcserjékről.

2. A díszfák közül a terület korlátozott volta miatt csak a kis- és a közepesméretűeket alkalmazzuk. Nem valók ide azok a fajok, amelyeknek végleges koronaátmérője 15 m fölött van (bükk, platán, nyárfa, tölgy stb.).

3. A többnyire felszabdalt, viszonylag kicsi felület miatt fokozott hangsúlyt kapjanak a talajtakarók, különösen az előkertben.

4. Alkalmazzunk kúszócserjéket azöldfelület függőleges irányú növelése végett (pergolák, térelválasztó rácsok, szőlőlugas, falak befuttatása stb.).

5. A családi ház kertjében néhány ritkábban látható cserje is helyet kaphat, olyan, ami azt egyedivé, különlegessé teszi. Ilyenek például a melegkedvelő füge, gránátalma, selyemakác, a páraigényes dérbabér (Skimmia), babérsom (Aucuba), a különleges talajigényű havasszépék (Rhododendron), a lopásveszélynek kitett télálló kaktuszok, a törpe fenyőváltozatok stb. Közparkokba ezeket a növényeket nem szívesen ültetik speciális ápolásuk vagy szaporítási problémáik miatt. Házikertben viszont, ha a tulajdonos igényes, a szakszerű gondozás és a házilagos elszaporítás egyaránt megoldható.

6. Az egynyári és az évelő virágok aránya a házikertben a szokásosnál nagyobb lehet, de az 5–10%-ot itt se haladja meg.

7. Az egynyáriak közül elsősorban a tarka, oldott színhatást adók szerepeljenek. Ezek barátságosabbak, családiasabbak, mint a közterek hangulatát idéző egyöntetű színfoltok (Tagetes, Salvia). A fenntartás jellege miatt jó lehetőség nyílik a helybe vethető egynyáriak alkalmazására (lepkevirág, vasvirág, borzaskata, kerti szarkaláb, körömvirág stb.).

8. A kisebb vagy nagyobb mértékben mérgező növények közül a házikertbe ne ültessük a + +-tel vagy + + +-tel jelzetteket, a gyerekjátszó környékére pedig egyiket sem (lásd: óvoda, bölcsőde kertje).

9. A családi ház kertje gyakran vegyeshasznosítású: a díszkert mellett haszonkertet is tartalmaz. A két kerttípus rendeltetése és megjelenése erősen különbözik, ajánlatos ezért azokat határozottan szétválasztani. A díszkert az utca felőli oldalon, a haszonkert pedig általában a ház mögött kap helyet. Vannak azonban olyan gyümölcsfák, amelyek helytakarékos megoldásként a díszkertbe is szépen beilleszthetők. Ilyenek a dió, a cseresznye, a meggy, a birs, a naspolya, a mandula, valamint a szilva. Ezek a fák nem igényelnek különösebb metszést, így koronájuk megtartja természetes formáját. Permetezni is csak ritkán kell. A gyümölcsbokrok közül elsősorban a mogyoró használható fel így, a kert félárnyékos részein pedig a málna.

10. A gyümölcsfák közül rendszeres metszést és permetezést igényel az őszibarack, az alma és a körte. Ezek mesterséges formájukkal elütnek a díszkert növényeitől. Célszerűbb ezért inkább a haszonkertbe telepíteni, lehetőleg egymás mellé. Kivételt képeznek almából, körtéből a különleges sövény- vagy lugasszerű kialakítások. Ezek, mint hangulatos térelválasztó „rácsok”, az épület közelében is jól mutatnak. Gyakran a díszkertben kap helyet a szőlő is, lugas vagy határoló kordon formájában.

11. A kerítés mellé ültetett fáknál, cserjéknél be kell tartani az előírt minimális távolságokat:

  • szőlő, alacsony cserjék és nyírott sövény 50 cm,

  • középmagas cserjék 100 cm,

  • fák 200 cm.

A felsorolt növénycsoportok a kerítéshez ennél közelebb csak a szomszéd hozzájárulásával telepíthetők.

Családi ház, hétvégi kert. 1. Fiatal házaspár nemrég épült kertje. 2. A ház ablakából és a napfényes teraszról jó rálátás nyílik a kisgyerekek homokozójára (bal oldalt). A kertet, a mielőbbi effektus érdekében, gyorsan növő fákkal-cserjékkel keretezték (fotó: Schmidt G.) 3. A házikert haszonnövényeknek elkülönített része, elöl zöldségfélékkel, hátul (a telekhatár felőli oldalon) kordonként nevelt gyümölcsfákkal (fotó: Schmidt G.) 4. A fal mellett nevelt nyírott, orsó alakú gyümölcsfák helytakarékosak és gazdagon teremnek (fotó: Schmidt G.) 5. Elővárosi lakónegyed ikerházakkal és kerítés nélküli előkerttel. A bejárati út menti kőedény nem csak díszül szolgál, de a hivatlan „parkolóvendégek” ellen is véd (fotó: Schmidt G.) 6. Ez a (kissé tán túldíszített) kert csak a pihenést szolgálja. (Hátul a kis növényházban a tulajdonos a kényes ritkaságait nevelgeti.) (fotó: Schmidt G.) 7. Parányi hobbikert (ún. Schwöbe-Garten) egy német kisváros peremén. Ez a kert a mindennapi munka utáni kikapcsolódást, és a saját biozöldség, biogyümölcs megtermelését szolgálja. Az épület (szándékosan) tartós ottlakásra alkalmatlan, csatornázás nincsen (fotó: Schmidt G.)

Negatív példák. 1. Ennyi virág a ház körül talán már túlzás… (Elfoglalja a helyet, munkát ad a ház aprajának-nagyjának.) Német kisvároska parasztos stílusú pihenőkertje (fotó: Schmidt G.) 2. Vendégcsalogatás magyar módra… (Az előző virágtúlkapás hazai változata.) (fotó: Schmidt G.)